Könyvek karanténhoz

A tavasz második hónapjában kétszáz újonnan, magyarul megjelenő könyv közül válogathatunk. A kiválasztásukhoz kínálunk most segítséget.

Habár az áprilisra tervezett 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált elhalasztották, a mindennapi léthez szükséges olvasmányokat otthonunk remélt biztonságában is örömmel forgathatjuk.

Versek, versek, versek

Mindjárt április első felében poétikus hangulatba kerülhetünk, hiszen a könyvkiadók a költészet napjához igazítják versesköteteik megjelentetését. Idén a legexkluzívabb kiadványnak Márton László legújabb fordítási vállalása számít: A Nibelung-ének (Kalligram) megszólaltatása nyelvünkön. A Nibelung-ének szerzője – akinek neve nem ismert és jórészt csak annyit tudunk róla, hogy a keresztes háborúk idején élt – „rendkívül keserű ember lehetett, aki nagyon kritikusan nézte a korszak udvari kultúráját, hazugnak és romlottnak tartotta. Rengeteget tudott az árulásról és a gazemberség kifejlődéséről, kicsit olyan, mint egy 300 évvel korábbi Shakespeare” – mesélte lapunknak interjújában a fordító.

Aki a magyar költészet friss remekeire kíváncsi, az sem marad csemege nélkül. A regényei és a múlt idők használati tárgyait szortírozó könyvei által méltán népszerű Poós Zoltán új, a Kalligram Kiadónál megjelenő kötete ismét a költői ént állítja előtérbe. A felhő, amelyről nem tudott az ég című versgyűjtemény az elmúlt 10 év terméséből válogat nagyon koncentráltan – egyszerre és személyesen szólva a jelen leghétköznapibb történéseiről és a történelem kérlelhetetlenül változó menetéről. A derűnk azonban kitart, ha kezünkbe vesszük Sirokai Mátyás harmadik verseskötetét, a Lomboldalt (Jelenkor), mely a két korábbival együtt egy kozmikus trilógiát ad ki – ha úgy tetszik, egy zen sci-fi körvonalai bontakoznak ki a verssorokból, ahol a növényi jóga sem ad okot a furcsálkodásra.

Prózai sztárdömping

„Nyersanyagként használtam önmagamat. Középpontban az identitással: ki vagyok én? Hogy váltam azzá, aki most vagyok? Ugyanakkor szól az időről is, és főként arról, hogy mi tesz minket emberré” – vallott hatkötetes autobiografikus regényfolyamáról lapunknak a tavalyi könyvfesztivál díszvendége, a norvég Karl Ove Knausgård. A Harcom magyarul most megjelenő 5. kötetében, az Álmokban (Magvető) a szerző éppen alkotói válságot él át, miközben körülötte sorra publikálják könyveiket az ismerősei. Hasonlóan várt könyvélmény Salman Rushdie legújabb regényének, a Quichotté-nak a magyar kiadása (Helikon). Az Egyesült Államokban élő szerző elbeszélésében Cervantes klasszikusának ihletésére egy középszerű kémregényíró megalkotja Quichotte-ot, a nemes gondolatokkal eltelt, fellegekben járó volt gyógyszerügynököt, aki életét leginkább a tévéműsorok világában éli. Eddig elég szürreálisnak hangzik, nem igaz? Annyit elárulhatunk: az utaztató regény a továbbiakban is az marad. Na, és vajon ki lehet Dulcinea?

Nemkülönben valóságfeletti a Nobel-díjas kínai író, Mo Yan 2016-os regényének, az Élni és halni végkimerülésig (Noran Libro) alapszituációja: a kommunista hatalomátvétel után nem sokkal kivégzett földesúr hatszor születik újjá. Ötször állatbőrben ‒ szamár, ökör, disznó, kutya, majom ‒, majd hatodjára a saját ükunokája testében. Hogy aztán nekifogjon az 1950 és 2000 között történt események elbeszélésének.

A történelmi regényei által népszerű, ám a politikával és kultúrával foglalkozó esszéi révén is elismert Amitav Ghosh a hazai olvasóközönség előtt A puskakereskedő legendája című (Európa) folklorisztikus kalandregényével mutatkozik be. A kultúrtörténeti nyomozás során feltárul a bengáli mangrove erdők varázslatos környezetében született legenda rejtélye, a XVII. századi Velence tengeri kereskedelmének világa, és végül megtudhatjuk, miként függ össze a legenda a modern ember vándorlásaival és a klímaváltozással.

Fikció nélkül

A tavaszi könyvkínálatból nem maradhatnak ki a non-fiction kiadványok sem. Új kötettel bővül a Magvető Kiadó Tények és Tanúk-sorozata: 2004-ben derült ki, hogy Molnár Gál Péter, közismert nevén MGP, a Kádár-kor meghatározó kritikusa Luzsnyánszky Róbert néven 1963-tól 1978-ig III/III-as , emellett szerzője számos színes portrügynökként tevékenykedett. A Coming out megzsarolásának és ügynöki múltjának története ét közöl kortársakról és pályatársakról.

S ha már kortársak! Amélie Poinssot francia újságíró tavaly a magyar miniszterelnökről és rendszeréről jelentetett meg könyvet – áprilistól az analízis végre magyarul is olvasható. Az Orbán Viktor fejében (Noran Libro) című elemző munkájában Poinssot bemutatja, hogyan konszolidálja és tartja meg a hatalmát Orbán, milyen típusú autoriter rendszert épített ki. S ugyan nem lebbenti fel az összes fátylat az Orbán-rejtélyről, de lehetővé teszi számunkra, hogy árnyaltan lássuk a rendszerét – és hogy miként illeszkedik mindez az európai politikai trendekbe.

A téma fontossága miatt végül szintén egy újságírónő könyvét ajánljuk figyelmükbe: Mártonffy Zsuzsa, az Örökbe.hu blog írója – maga is örökbefogadó szülőként – évek óta publikál az örökbefogadásról. Akiknek két anyja van című kötetében (Libri) a tévhitek és tabuk ledöntése mellett emberi történetekkel, sorsokkal szembesülhetünk, őszinte vallomásokat olvashatunk az örökbefogadási folyamat minden egyes szereplőjétől – a családdá válásról.