Több mint 43 ezer tünetmentes fertőzöttet azonosíthattak Kínában

Publikálás dátuma
2020.03.23. 07:30

Fotó: Tang Wenhao / AFP / Xinhua News Agency
A South China Morning Post szerint őket nem számolták bele az összesített esetszámba.
Az összes Pekingbe tartó nemzetközi repülőjáratot más kínai városba irányítják át hétfőtől, hogy csökkentsék a kínai fővárosra nehezedő terhet, melyet a nagy számú beutazó egészségügyi szűrése és karanténba helyezése jelent. Pekingben vasárnap 10 új, külföldről beérkező fertőzöttet regisztráltak, az egy napon belül beutazó fertőzöttek száma pedig március 18-án érte el a csúcsát a kínai fővárosban, amikor 21 embernél mutatták ki a koronavírus okozta fertőzést. A Kínai Polgári Légiközlekedési Felügyelet ezért hétfőtől kezdve az ország 12 másik városának repülőtereire irányítja át a Pekingbe irányuló nemzetközi járatokat. A kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság mindazonáltal hétfőn arról számolt be, hogy vasárnap ismét csökkent a napi új esetek száma Kína szárazföldi részén. A bizottság jelentése szerint vasárnap éjfélig 39 újabb fertőzöttet diagnosztizáltak, szemben az egy nappal korábbi, 46 új beteggel. A vasárnap regisztrált új fertőzöttek mindegyike külföldről utazott be az országba, a behozott esetek száma ezzel 353-ra emelkedett. A beutazók közül sokan külföldön dolgozó vagy tanuló kínai állampolgárok. Pekingen kívül Sanghajban és a dél-kínai Kantonban (Kuangcsou) is az összes nemzetközi járaton beérkező utasra kiterjesztették az egészségügyi vizsgálatot, amelyet korábban csak a járvány által súlyosan érintett országokból beutazóknál alkalmaztak. Vuhanban, a közép-kínai Hupej tartomány székhelyén már ötödik napja nem jelentettek egyetlen újabb fertőzöttet sem, ezért a hatóságok már csak a január 23-án vesztegzár alá helyezett város központi részén nem enyhítették a készültségi fokozatot. A hivatalos adatok szerint Kína szárazföldi részén vasárnap éjfélig 81 093 fertőzöttet regisztráltak, a vasárnap történt 9 halálesettel pedig az elhunytak száma 3270-re emelkedett. A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap azonban titkosított kormányzati dokumentumok alapján arról számolt be, hogy február végégig több mint 43 ezer tünetmentes fertőzöttet azonosítottak Kínában, akiket nem számoltak bele az összesített esetszámba. A tünetmentes fertőzötteket, akiknek a járvány terjedésében betöltött szerepe máig tisztázatlan, Kínában ugyanakkor szintén karanténba helyezték, és orvosi megfigyelés alatt tartották. A kínai kormányzat február 7-én módosította úgy a fertőzöttek nyilvántartására vonatkozó irányelveket, hogy a tünetmentes eseteket nem adják hozzá az összesítéshez, de ezt követően is elvégezték a vírustesztet mindazoknál, akik kapcsolatba kerültek igazolt fertőzöttel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezzel szemben a pozitív vírustesztet tekinti a fertőzött esetek egyetlen kritériumának, függetlenül attól, hogy jelentkeznek-e tünetek az érintettnél vagy sem. Dél-Korea a WHO irányelvét követi, míg az Egyesült Államokban és Olaszországban például nem végzik el a vírustesztet olyanoknál, akiknek nincsenek a fertőzésre jellemző tüneteik - kivéve az egészségügyi dolgozókat, akiknél magasabb a fertőzés kockázata. A SCMP szerint a tünetmentes esetek tesztelése lehet a magyarázata annak, hogy Kínában és Dél-Koreában az adatok alapján sikerült megfékezni a vírus terjedését. 
Szerző

Szabad szemmel: Orbán lépése megmutatja, hogy egy vírus a jogállamot is képes felszámolni

Publikálás dátuma
2020.03.23. 07:04

Nemzetközi sajtószemle, 2020. március 23.
Kurier Magyarország közvetlenül azelőtt áll, hogy áttérjen a diktatúrára – így kommentálta Paul Lendvai a törvényjavaslatot, amelynek értelmében Orbán Viktor a jövőben dekrétumok igénybevételével kormányozna, mégpedig meghatározatlan ideig, a koronavírusra hivatkozva. Azaz a hatalom megkapná a diktatúrák minden jogosítványát, és azokkal élhet is, ha az Országgyűlés rábólint a tervezetre. Orbán nyilvánvalóan jogot akar arra, hogy bizonyos jogszabályokat felfüggesszen, másokat elrendeljen. A hivatalos magyarázat szerint meg kell védeni a lakosság egészségét és anyagi biztonságát, valamint a stabilitást.
Neue Zürcher Zeitung A magyar miniszterelnök olyan különleges jogkört követel magának, amilyet diktatúrákban szokás. Már be is terjesztették az ezt tartalmazó radikális törvényjavaslatot, amely gyakorlatilag felszámolja a hatalmi ágak szétválasztását. A kormányok persze mindenütt különleges hatalmat igényelnek a járvány miatt, ám ez kényes kérdéseket vet fel az alapjogok és a demokratikus ellenőrzés kapcsán. Ezért az ilyen felhatalmazások általában időben korlátozottak és magukban foglalják a parlamenti felügyeletet. Magyarország azonban ennél jóval tovább ment. Az orbáni változat azt tartalmazza, hogy a miniszterelnök meghatározatlan ideig rendeleti úton vezesse az országot. Az Országgyűlés elvesztené jogait, nem tartanának választásokat, viszont széles kompetenciához jutna a hatalom, pl. a rémhírterjesztőkkel szemben. Az országban jelenleg 131 beteget tartanak nyilván, de valószínűleg csak azért ennyit, mert nem végeznek elég vizsgálatot. Ugyanis nincs elegendő teszt. Egyébként pedig gyorsan nő a fertőzöttek száma. Trumphoz hasonlóan először Orbán is lebecsülte a veszélyt. Megpróbálta úgy beállítani, hogy migránsok okozzák a bajt. A bírálatokat politikai támadásként vagy Soros aknamunkájaként intézték el. Egyesek arra szólítottak fel, hogy zárják börtönbe a „félelmet gerjesztő” újságírókat. Ám a helyzet ennél drámaibb, hiszen az egészségügy már a járvány előtt alapvető pénzügyi és személyi hiányosságokkal küszködött. A független sajtó attól tart, hogy az új jogszabályt ellene vetik be, ám a hivatalos szóvivő szerint itt csupán a liberális média nemzetközi kampányáról van szó. Ezzel szemben Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem jogásza és Magyarország-szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy az ügyészség túlnyomórészt maga értelmezheti a rendelkezéseket. A kormány új törvényeket hozhat, a régiektől viszont eltekinthet. A bíróságok nem működnek, így a Fidesz-barát Alkotmánybíróság az egyedüli, amely az ellenőrzést gyakorolja. Az Országgyűlés ugyanakkor feladná ezt a funkcióját. Utána a kormány dönthetné el, hogy mikor ér véget a rendkívüli állapot. Az amerikai szakértő rámutat, hogy Orbán gyakorlatilag diktátori hatalomhoz jutna. Az ellenzék csak késleltetni tudja a jóváhagyást, ami következik abból, hogy a kormány évek óta, lépésről lépesre a maga javára módosítja a jogszabályokat, szorítja vissza a civil társadalmat és a margóra tolja az ellenzéki médiát. Ilyen körülmények közepette a demokrácia szempontjából jóval fenyegetőbb a helyzet, mint Svájcban vagy Ausztriában. Utóbbi két országban ugyanis sokkal egyértelműbb, hogy a szabadságjogokat csupán átmenetileg szabad korlátozni, viszont nem szabad azokat visszafordíthatatlanná tenni.
Süddeutsche Zeitung Egyre több kormány ragadja meg a koronavírus miatt előáll helyzetet, hogy rendeletek segítségével hosszabb távra is több hatalmat szerezzen magának. Főleg Magyarországra igaz ez, ahol Orbán Viktor más jó ideje sorra kapcsolja ki a jogállami elveket. A politikus ezúttal is gyorsan cselekszik. Most már jogköre kiszélesítését célozza meg. Dekrétumok útján gyakorolná az ország vezetését, ami azt mutatja, hogy egy vírus a jogállamot is képes felszámolni. De a kormányfő nincs egyedül: hasonló törekvéseket tapasztalni a lengyeleknél, Izraelben, sőt, még Nagy-Britanniában is. Mindenütt lehetőséget látnak a válságban a hatalom és az ellenőrzés kiszélesítésére. A magyar ellenzék Orbán „királyságát” emlegeti és óv a diktatúrától. De hasonló aggályokat vált ki, hogy a kivételes állapotra hivatkozva fel lehetne lépni a független sajtó ellen is, nehogy az bírálja a kormány intézkedéseit. Hogy katonai irányítás alá került 140 fontos vállalat, az szintén azt üzeni: a kormányfő vaskézzel kormányoz. Emellett a politikus kitartóan sugallja, hogy a lehető legjobban felkészültek a járvány elleni küzdelemre. Csak éppen az egészségügyi ellátórendszer már korábban megrogyott. Hogy erről eltereljék a figyelmet, már jó ideje folyik a hadjárat az állítólagos felelősök ellen, miután a miniszterelnök „logikus összefüggést” lát a bevándorlás és a kórokozó között. Bizonyítékként előráncigált két iráni diákot, akinél először állapították meg a fertőzöttséget. Viszont hosszú ideig nem vizsgálták azokat a magyarokat, akik Olaszországból vagy más, veszélyeztetett övezetből tértek haza.
Die Welt Orbán Viktor a választások elhalasztásával és hadigazdálkodással reagál a válságra: a parlament elvben ma fogadja el azt a törvényt, amely meghatározatlan időre szó szerint eltörli a demokráciát. Nem ülésezik a parlament, nem lesznek jogok, korlátozzák a sajtót. A miniszterelnök igen sajátosan reagál a járványra. A rendkívüli állapot meghosszabbításáról csütörtökig négyötödös többséggel kellene dönteni, ám nem valószínű, hogy az összejön, mert az ellenzék diktatórikusnak minősíti a tervezetet. Vagyis úgy néz ki, hogy ma semmiképpen sem lesz meg a jóváhagyás, de 8 nappal később a Fidesz már venni tudja az akadályt. A lényeg, hogy Orbán dekrétumokkal kormányozhatna, amíg csak le nem fújja a különleges állapotot. Közben katonák veszik át az ellenőrzést 140 stratégiainak minősített cégnél, ideértve, hogy az operatív irányításba is beleszólhatnak, ha a hatalom úgy látja jónak. Először azonban láthatólag csupán a helyzetet mérik fel a kapacitás szempontjából. Ez azt szolgálja, hogy ezek a vállalatok minden körülmények közepette működjenek, munkájukat stratégiailag hangolják össze, még akkor is, ha netán csődbe mennének. A honvédelmi miniszter az egyik akciócsoport vezetőjeként közölte, hogy a kört még tovább is szélesíthetik. Mindenesetre, amelyek már most is beletartoznak, azok közül sok egyébként is állami fennhatóság alatt áll. Közben sok helyen már a katonaság is megjelent az utcákon. Hivatalosan azért, hogy erősödjön az emberek biztonságérzete, de Budapesten még nincsenek ellenőrző pontok.
Der Standard Orbán Viktor azt tervezi, hogy teljes felhatalmazást ad magának, anélkül, hogy a törvények megkötnék a kezét. A jobboldali-populista politikus a világjárvány miatt akar magának teljhatalmat. Sok ellenzéki úgy érzi, ez olyan, mintha a miniszterelnök biankó csekket kapna a teljesen önkényes fellépéshez. És ezt csak tetézi, hogy meghatározatlan időre szólna a rendeleti kormányzás. Hiszen a végrehajtó hatalom döntené el, hogy mikor üljön össze megint a parlament. Megfigyelők aggódnak, hogy Orbán, aki az eltelt 10 évben kimutatta a foga fehérjét, azaz erősen tekintélyelvű ösztöneit, arra használja ki a korlátlan jogkört, hogy rendeleti diktatúrát vezessen be. A Political Capital azt írta: az utóbbi évtized rávilágított, hogy a hatalom mindannyiszor visszaél helyzetével, amikor csak alkalom kínálkozik a fékek és ellensúlyok gyengítésére. Magyarországon csak ezután robban a megbetegedettek száma, mert ennyire kevés tesztet más államokban nemigen végeznek. Az egészségügy ki van vérezve, nem jut elég pénzhez. Továbbá hiányzik főleg védőmaszk és –ruha, valamint intenzív ágy. Az ellátó rendszer igencsak hamar elérheti a saját korlátait, ha beüt az igazi járvány. Kim Lane Scheppele szerint a „felhatalmazási törvény”’ semmivel sem járul hozzá a magyar egészségügy erősítéséhez. Viszont hatalmas eszközt ad Orbán kezére, ha a kórokozó sok áldozatot követel, és az emberek elkezdenek lázadni az elkerülhető áldozatok láttán. Az átfogó jogkör lehetővé tenné a miniszterelnök számára, hogy drákói eszközökkel megrendszabályozza a lakosságot és megtartsa hatalmát. A Human Rights Watch igazgatója, Kenneth Watch azt írta, milyen kényelmes Orbán számára, hogy házhoz jött a vírus. A rendkívüli állapot kihirdetésére használja a helyzetet, ideértve, hogy az újságírókat akár öt évre lehetne ítélni, hamis információk terjesztéséért. Azt azonban találja ki mindenki maga, hogy ki dönti el, mi az álhír.
Die Presse A válságot kiaknázva Orbán Viktor a partvonalra akarja nyomni a törvényhozást és meghatározatlan időre rendeleti kormányzást vezetne be. Szerinte az a jó válasz a vírus okozta nehézségekre, ha hosszabb ideig szünetelteti a demokráciát. Ebbe beleértendő az is, hogy elhalasztanak minden választást.
Süddeutsche Zeitung Magyarországon karanténba kerül a demokrácia, Orbán Viktor sötét módszerekhez folyamodik. A miniszterelnök tudja, miként kell a politikát félelemre alapozni. Megtanulta és gátlástanul alkalmazta is ezt a taktikát már a menekültválság során. Most pedig arra akarja kihasználni a koronavírus jelentette fenyegetést, hogy radikálisan megerősítse hatalmát. Meghatározatlan időre meghosszabbítaná a szükségállapotot. Felszámolná a parlamentet és a hatalmi ágak megosztását, rendeletekkel irányítaná az országot. Ily módon vesztegzárat rendelne el a demokrácia számára. A törvényt azonban még nem fogadták el és Orbán szívesen csinálja, hogy előreszalad, majd félig-meddig visszavonul. De mindig területet nyer, miközben már igencsak előrejutott a tekintélyelvű hatalomkoncentráció felé vezető úton. A gazdaságtól, az igazságszolgáltatáson át a sajtóig, szinte mindent ő és az övéi tartanak kézben. Az Országgyűlésben is jóformán azt csinál, amit csak akar. Ezért ellenfelei már jó ideje „Viktátornak” nevezik és most megint igazolja a legrosszabb félelmeket. Nehéz időkben sötét módszereket vet be és jelenleg még az EU-ban sincs senki, aki kellő eréllyel közbe tudna lépni.
Die Welt A ragály miatt újraélednek régi közhelyek, így az, hogy az ilyen helyzetben a demokrácia inkább akadályt jelent, autoriter rendszerre van szükség. Magyarország a legjobb úton halad efelé. A válság ugyan az első pillantásra a józanész, a közép, a demokrácia számára kínál esélyt. A jobboldali-nacionalista államférfiak az egész világban elszámították magukat, amikor először nem vették komolyan a veszélyt. Emberéleteket sodortak ily módon bajba. Azonban az AfD, Johnson, Bolsonaro, Trump és az összes linkóci populista felsül a bűvésztudományával, amikor ilyen nehéz idők járnak. A valódi veszélyt azt jelenti, hogy egyesek elérkezettnek látják az időt, mármint hogy elvegyék az emberektől a szabadságot. Ezt Macron fogta meg jól, amikor tegnap arról beszélt, hogy vizsgázik a demokrácia stabilitása. És be kell bizonyítani, hogy képesek vagyunk megvédeni a fertőzéstől a lakosságot, de anélkül, hogy bármennyit is feladnánk elveinkből. Nos, Orbán olyasmire készül ma, ami gúnyt űz az francia elnök szavaiból. A kormányfő azon van, hogy – állítólag csupán átmenetileg – diktatúrát csináljon országából. A parlamentnek meg kell szavaznia, hogy „további intézkedésig” kiiktassák a választásokat, jó pár vállalatot hadigazdálkodás alá vonjanak, és ez érvényes a közmédiára is. Úgy hogy innentől kezdve mindenkinek látnia kell: a vírus nem csak egészségügyi és gazdasági értelemben jelent veszélyt, hanem a polgári szabadságjogok elleni fenyegetés miatt is. A demokráciáknak érzékenyen ki kell egyensúlyozniuk a szabadságot, illetve a biztonságot. Ami azonban Magyarországon folyik, az más emlékeket ébreszt. Az egyeduralkodók, Julius Cézártól Erdoganig úgy érzékelik, hogy a válság esélyt ad – nekik, saját céljaik eléréséhez.
Der Standard Válság idején egyes politikusokból uniós országokból is előbújik a tekintélyelvű ösztön és ez ellen meglepően tehetetlennek tűnik az EU. Persze az olyanoknak, mint Trump vagy Bolsonaro nem is kell leleplezniük magukat, mert az ő „Utánam az özönvíz”-felfogásuk, szakmai inkompetenciájuk hamarosan beleütköznek saját, tragikus korlátjukba, hiszen egyre jobban dübörög a vírushullám. De főként azok számára jött el az idő, aki semmilyen megpróbáltatást nem hagynának ki, csak hogy érvényt szerezzenek autoriter törekvéseiknek. Ilyen Putyin és Netanjahu is. Hogy válság során egy szükségintézkedést csupán bizonyos időre rendelnek el, nos, éppen ez a vízválasztó ahhoz képest, amikor valaki tekintélyelvű megfontolásból akarja a hatalmat. Mert pl. Orbán meghatározatlan időre szándékozik meghosszabbítani a szükségállapotot. Nem nehéz belátni, hogy egy ilyen felhatalmazás diktatúrába torkolhat, ha véget ér a ragály. Nem létezik, hogy az EU ne vette volna észre, mi készül, de eddig senki sem nyilatkozott Brüsszelben. Sajnos, itt is megmutatkozik, hogy az unió fatálisan gyenge politikailag. Teljesen megszokottá váltak a nemzeti különutak, nincs közös megoldás, de még csak ilyen kezdeményezést sem tapasztalni. Még az egységes piacért is harcolni kell. Nincs közös külpolitika és a kölcsönös segítségnyújtás is ritka, mint a fehér holló. Az űrt Oroszország és Kína tölti be. Pl. Olaszországban, valamint a Balkánon. Természetesen a koronavírus miatt sok lépés elkerülhetetlen. Ebbe azonban nem tartozik bele a parlament jogfosztása és az ellenőrző mechanizmusok megkerülése. Mindkét intézményre alapvető szükség van, főleg amikor baj van.
Die Welt A mostani válságban a Bizottságnak nincs kellő súlya, a nemzetállam az, amely bizonyítja erejét, de azt is, hogy az állam és liberalizmus nem zárja ki egymást. Még akkor sem, ha a kormány a különleges állapot idején korlátozza az alapjogokat. Ám látnivaló, hogy a polgárok az államokban bíznak, viszont ez semmiképpen sem egyenlő azzal, hogy a tekintélyelvűség felé fordulnának. Németországban egyetlen politikus sem kíván Führerként megjelenni, az állam fölöttébb liberális, a társadalom – civil. Nyoma sincs a nacionalizmusnak. A nemzetállam visszatértének semmi köze sincs az önzéshez, hiába siránkozik az Európai Tanács elnöke a kisállamiság újraéledésén. Michel elhallgatja, hogy a fertőzésnek egyetlen tagország, de még a nagy EU sem képes egyedül megálljt parancsolni. Továbbá azt is, hogy amikor ilyen viszonyok vannak, az olaszok, németek, dánok, franciák, lengyelek, magyarok és a többiek nem Brüsszeltől várják a támogatást, hanem a saját hazájuktól. És lehet bármilyen határozott is von der Leyen, a tagállamok válságok idején az 1957-es római szerződés óta nem kérnek az unió közreműködéséből. Ilyenkor, ahogy de Gaulle megfogalmazta, a tagállamok Európája kerekedik felül. Amikor baj van, semmi sem hat olyan jól az emberi szívre, mint az, hogy bizonyos személyeket vagy államokat tegyen felelőssé a katasztrófáért. Ki vehetné zokon az olaszoktól, hogy a hibádzó európai szolidaritásról beszélnek, miközben Németország több százezer maszkot küldött nekik. Panaszkodásuk egy pillanatra nem gyengíti azt a meggyőződést a földrészen, hogy a saját kormány az, amely gondoskodik segítségről a nemzetállamok Európájában.
FAZ Kína és Oroszország előbb ismerte fel, mint egynémely európai ország, hogy egyes államok segítségre szorulnak a földrészen, és ez aligha marad következmények nélkül. A valóságban az EU-n belül az önzetlenség messze nem áll olyan jól, mint ahogy azt a szerződések és ünnepi beszédek hangsúlyozzák. Viszont akik most a bajban támogatást kaptak, azok a járvány elülte után is bizonyosan jó szívvel emlékeznek rá. Vonatkozik ez a súlyos helyzetben lévő Olaszországra. Kína már több szállítmány orvosi felszerelést postázott, és most Oroszország is bejelentette, hogy 8, vírusszakértőkből és más szakemberekből álló mozgó brigádot küld. Az olaszok a sok halott láttán egyébként is úgy érzik, hogy az európaiak cserbenhagyták őket. Viszont Peking és Moszkva gesztusa bizonyosan nem marad hatás nélkül. A politikai üzenet az, hogy míg a földrész csak nehézkesen mozdul meg, noha egyes olasz körzetekben a kórházak és az orvosok, ápolók már teljesítőképességük határára jutottak, addig a kommunista kínai és a tekintélyelvű orosz kormány nem tétlenkedik. Így valószínűleg a jövőben más lesz a viszonyuk Rómával, mint idáig. Viszont az nagy kérdés, miként alakítják a kapcsolatokat az olaszok ezek után az európai partnerekkel.
Neue Krone Zeitung A beutazási tilalom miatt nem tud visszatérni dubai szabadsága után Budapestre Lothar Matthäus és családja, pedig a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitányának 16 éve Magyarország az állandó lakhelye. De nincs magyar útlevele. A feleség ugyanakkor orosz, neki meg uniós papírjai nincsenek, ezért Németországba nem utazhat be. Pedig a szakembernek van lakása Münchenben. Emlékezetes ugyanakkor Dubaiból leálltak a repülőjáratok mind Magyarországra, mind Németországba. Úgyhogy maradna valamilyen magángép.
Deutsche Welle Szlovákiában populista, jobboldali és kiszámíthatatlan kormány került hatalomra, a vírusválság és a szükség állapot kellős közepén. A Matovics-kabinet máris alapvető politikai változást jelentett be, bár a koalíciós partnerek idáig jobbára csak demagóg jelszavaikkal tűntek ki. Mindenesetre a miniszterelnök azt ígéri, hogy véget vet az óriás korrupciónak, a szervezet bűnözés befolyásának, továbbá, hogy érvényesül az átláthatóság, a jogállam, és nem lesz semmi gond a kormányzással. Meg persze, hogy visszaszorítja a kórokozót. Mindez jól hangzik, ám érdemes jókora szkepszissel kezelni a bejelentést. Itt ugyanis négy párt fogott össze, de közülük csupán a legkisebb képviseli a liberális demokráciát. A többiek populisták, jobboldaliak, kiszámíthatatlanok, egyikük egyenesen a szélsőjobboldalisággal kacérkodik. Matovics OlaNO-ját nehéz bárhová is besorolni a palettán. Leginkább egyemberes pártnak lehet nevezni. Főnöke a politikai marketing nagy szakértője, aki láthatólag pontosan tudta, hogy bizalomkeltő csapatot kell felmutatnia. És tényleg, akiket kiválasztott, azok politikailag sokszor egészen mást képviselnek, mint a mögöttük álló mozgalom. Grigorij Meszezsnyikov, pozsonyi elemző mérsékelten derülátó, mert a kabinetben többnyire a liberális demokrácia meggyőződéses hívei kaptak helyet. Vagyis maga a kabinet kiszámíthatóbb, mint a tagpártok maguk. Fontos próbatétel lesz a járvány, így főként az, miként törődnek a legveszélyeztetettebb emberekkel, a 250 ezer romával. De mindenképpen gyorsan kell reagálni, mert az egészségügyben nincs elég ember és felszerelés.
Bloomberg Szakértők arra számítanak az MNB holnapi kamatdöntő ülése előtt, hogy a jegybank követi a régió többi államának példáját és lazít a hitelfeltételeken. A megkérdezettek ugyanakkor megosztottak abban, hogy ez magában foglalja-e az alapkamat csökkentését, illetve inkább olyan, unortodox lépést jelent, mint a kötvényvásárlás. Az viszont biztosnak látszik, hogy a koronavírus válság rosszabbodásával alighanem átmenetinek bizonyul a múlt pénteki nyugalom a feltörekvő piacokon. A befektetők további pénzügyi és költségvetési csomagokat várnak az érintett kormányoktól. De lehet, hogy még az sem segít, hiszen ilyen ütemben egy nemzedék óta nem omlottak össze a tőzsdék. A londoni Renaissance Capital fő közgazdásza úgy látja, hogy a tőketulajdonosok előbb látni akarják, sikerül-e megfékezni a kórokozó terjedését és csak utána kezdenek foglalkozni a korlátozások gazdasági kihatásaival. Ha az olaszok fel tudnak mutatni valami eredményt, az segíthet, de Amerikában aligha stabilizálódnak a viszonyok, hiszen a fertőzöttek száma csaknem 40 %-kal emelkedik minden nap. Ezért a szakember azt tartaná jónak, ha a Valutaalap, a Világbank, a G7-csoport, továbbá Kína jelentős segítséget nyújtanak a fejlődő államoknak.
Szerző

Trump: Washington állam is katasztrófa sújtotta terület

Publikálás dátuma
2020.03.23. 06:34
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: ERIC BARADAT / AFP
New Yorkban, Kaliforniában és Washingtonban is mobilkórházakat állítanak fel.
Három amerikai szövetségi államban, New Yorkban, Kaliforniában és Washingtonban több mobilkórházat állítanak fel, és immáron az utóbbi is katasztrófa sújtotta területnek számít – jelentette be Donald Trump az új típusú koronavírus-járvány megfékezésén dolgozó kormányzati munkacsoport vasárnapi sajtótájékoztatóján. Az amerikai elnök arról számolt be a Fehér Házban, hogy Gavin Newsom kormányzó kérésére New York és Washington után nemsokára Kaliforniát is katasztrófa sújtotta területté nyilvánítja. Ez az jelenti, hogy ezek az államok szövetségi anyagi segítséget is kapnak a vírus terjedése elleni küzdelemre és a betegek kezelésére. Donald Trump hangsúlyozta a szövetségi előírások betartásának fontosságát, kiemelve, hogy mindenkinek, a fiatalabb korosztályoknak is tartózkodniuk kell a társas rendezvényektől, nem szabad utcára vagy akár otthon tartott baráti összejövetelekre menniük.
„Az ország nagy kihívások előtt áll”

– fogalmazott.

A járványt „nemzeti próbatételnek” nevezte, és megismételte, hogy „láthatatlan ellenség” ellen kell harcolni. Hangsúlyozta a Nemzeti Gárda szerepét, és azt közölte, hogy az országos katasztrófa-elhárítási ügynökség (FEMA) mozgósításának költségeit New Yorkban, Kaliforniában és Washington államban teljes egészében a szövetségi kormány finanszírozza. A sajtókonferencián részt vett Mike Pence alelnök, Jerome Adams tisztifőorvos, Robert Redfield, a járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC), valamint Peter Gaynor, a FEMA vezetője. Az elnök közölte, hogy a kormányzat „minden rendelkezésre álló eszközt” igénybe vesz. Utalt a magánszektor közreműködésére, kiemelve az észak-karolinai székhelyű Honeywell hozzájárulását. Aláhúzta, a cég megkezdte több millió M95-ös, vagyis orvosi használatra alkalmas maszk gyártását, a kiszállítások már a hétvégén megindulnak. Peter Gaynor elmondta: a vállalat vezetői pénteken jelentkeztek, hogy segítenének, s a kormányzat azonnal megkötötte velük a szerződést, a gyártás szombaton már teljes gőzzel folyt. Gaynor bejelentette azt is, hogy a kormány által megígért egyik kórházhajó a jövő héten már a kaliforniai Los Angelesben lesz. Mike Pence arra sürgette a magánlaboratóriumokat, hogy a vírusteszteket részesítsék előnyben, s egyben közölte azt is, hogy eddig 254 ezer amerikai állampolgáron végezték el ezt. Hozzáfűzte, a külügyminisztérium irányításával, chartergépek igénybe vételével tart a külföldön rekedt amerikaiak hazahozatala. Később újságírói kérdésre válaszolva Trump jónak nevezte a viszonyát a kínai vezetővel, de kiemelte, örült volna, ha Kína időben nyilvánosságra hozza a járványra vonatkozó információkat, mert ezzel időben megkezdődhetett volna a felkészülés. A sajtókonferencia előtt nem sokkal Louisiana és Ohio állam kormányzói jelentették be, a járvány terjedése miatt elrendelték, hogy senki nem hagyhatja el az otthonát, kivéve a létfontosságú tevékenységet végzőket. Ezzel így már összesen
mintegy százmillió amerikai, azaz a lakosság egyharmada kényszerül otthon maradni.

Eddig ugyanis Connecticutben, New Yorkban, New Jerseyben, Illinois-ban és Kaliforniában vezettek be hasonló intézkedéseket.
Szerző