A felhatalmazási törvény Brüsszelben is kiverte a biztosítékot

Publikálás dátuma
2020.03.23. 18:03

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
Attól, hogy világjárvány van, még nem szabad figyelmen kívül hagyni az Európai Unió alapvető értékeit, a demokrácia és a jogállam elveit - írja képviselőtársainak Radka Maxová cseh liberális EP-képviselő, aki levélben fordul az Európai Bizottsághoz a magyar felhatalmazási törvényjavaslat miatt.
Levelet ír az Európai Bizottságnak egy cseh liberális európai parlamenti képviselő a magyar felhatalmazási törvényjavaslat miatt. Radka Maxová azt szeretné, ha a brüsszeli testület párbeszédet kezdene a magyar kormánnyal a jogszabály-tervezetről. Felhívásához hétfő estig gyűjt támogatókat az uniós képviselő-testületben. A politikus a levelet kísérő és az összes képviselőnek szóló kör e-mailjében kifejti: attól, hogy világjárvány van, még nem szabad figyelmen kívül hagyni az Európai Unió alapvető értékeit, a demokrácia és a jogállam elveit. Bár a jelenlegi helyzetben gyorsabb és hatékonyabb döntéshozatalra van szükség, ez nem mehet a demokratikus fékek és egyensúlyok rovására. A magyar kormány által javasolt jogszabály kiküszöbölné a parlamentet, vagyis ha elfogadják, akkor Orbán kormányfő határozatlan ideig parlamenti ellenőrzés nélkül kormányozhatna - állítja Maxová. A cseh politikus - aki az Orbán Viktor barátjának számító Andrej Babiš miniszterelnök pártjának a tagja - kifogásolja, hogy a magyar büntetőtörvénykönyv módosítása nyomán lehetővé válna a félrevezető információk terjesztőinek büntetőjogi felelősségrevonása anélkül, hogy a szöveg pontosan meghatározná, mi tekinthető félrevezető információnak. Szerinte ez nem egyeztethető össze a büntetőjog alapelvével: a "nula crimen sine lege certa", vagyis a "nincs bűncselekmény törvény nélkül" elvével. "Szeretném felkérni az Európai Bizottságot, hogy kezdjen párbeszédet a magyar kormánnyal annak biztosítására, hogy a vészhelyzet csupán az egészségügyi helyzet javítását szolgálja, és eközben ne sérüljenek az európai valamint a nemzetközi jog alapelvei" - írja Radka Maxová. 
A cseh EP-képviselő e-mailjére hamarosan megszületett a Fidesz EP-delegációjának válasza, amit ezúttal Kósa Ádám jegyez. "Határozott véleményünk szerint a világméretű vészhelyzetben nem kicsinyes politikai csatákra kell fordítanunk az energiánkat, hanem a koronavírus terjedését gátló erőfeszítésekre" - kezdődik Kósa szintén körbeküldött e-mailje. Szerinte ez nem csak a kormányok kötelessége, hanem az összes felelős politikusé, beleértve az Európai Parlament képviselőit. Kósa a levélben kifejti: az elmúlt hetekben valamennyi európai kormány rendkívüli intézkedéseket vezetett be. Belgiumban például megalakult a szövetségi kormány, amely speciális felhatalmazást kapott a vészhelyzet kezelésére. (Belgiumban három hónapra kapott felhatalmazást a kormány és speciális jogköre csak az egészségügyi ellátásra, a közrend védelmére, szociális és gazdaságvédelmi intézkedésekre terjedhet ki - a szerk.) Svédországban 349-ről 55-re csökkentették a parlament létszámát. A francia elnök kijelentette, hogy Franciaország háborúban áll, míg a Cseh Köztársaságban a koronavírus terjesztése immár bűncselekménynek számít. "Kik vagyunk mi, hogy ítéletet mondjunk, mely intézkedések helyesek, és melyek működnek egy adott tagállamban? Maxová asszony hajlandó lesz felelősséget vállalni az elveszett magyar életekért?" - teszi fel a kérdést Kósa. Majd kifejti: a törvényjavaslat azért nem határozza meg a felhatalmazás határidejét, mert "jelenleg nem láthatjuk a világjárvány végét, ezért nem tudjuk megjósolni, hogy meddig tart a vészhelyzet". Szerinte az Országgyűlés szabadon dönthet arról, hogy egyetért-e vagy sem a kormány helyzetértékelésével, és bármikor úgy határozhat, hogy visszavonja a vészhelyzet időbeni kiterjesztésére vonatkozó beleegyezését. Az EP-képviselő magyarázatként hozzáfűzi: ha a Parlament tömeges megbetegedés miatt nem lenne határozatképes, akkor a felhatalmazásra adott mandátumot nem lehetne meghosszabbítani. Vészhelyzetben az álhírek terjesztése akadályozhatja a kormány intézkedéseinek hatékonyságát - vélekedik Kósa. A törvényjavaslat ezért bűncselekményként határozza meg a hamis információk terjesztését. Mindazonáltal úgy véli, hogy rendelkezés konkrét megfogalmazása, ideiglenes alkalmazási köre, valamint a meglévő széles alkotmányos és jogi háttér biztosítja, hogy a törvénnyel ne lehessen visszaélni. Végül a fideszes politikus idéz egy meg nem nevezett közvéleménykutatást, amely szerint a magyarok 94 százaléka támogatja, hogy az Országgyűlés kiterjessze a koronavírus miatt életbe léptetett vészhelyzetet.
Frissítve: 2020.03.23. 19:07

Dupla fizetést kér a védekezésben végzett munkáért a köztisztviselők szakszervezete

Publikálás dátuma
2020.03.23. 17:51

Fotó: Vajda János / MTI
Videón üzentek Orbán Viktornak.
Videóüzenetben küldte el a miniszterelnöknek a koronavírus-járvány miatt a közszolgálati dolgozók védelmére összeállított szakszervezeti javaslatokat Boros Péterné. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke a kormánytisztviselőktől, önkormányzati köztisztviselőktől, szociális ágazati dolgozóktól, elmondása szerint 80 százalékban nőktől érkezett jelzések alapján hárompontos javaslatcsomagot tárt a kormány elé. Mindenekelőtt azt kérik a közszféra dolgozói, hogy az állam mint munkáltató, rendeljen el 4 hét igazgatási szünetet, csak ügyeleti szolgálatot kelljen teljesíteni mind a központi, mind a területi közigazgatásban, vagyis a minisztériumokban, központi hivatalokban, mind pedig a megyei és járási kormányhivatalokban. Meggyőződésük – jelentette ki az MKKSZ vezetője -, hogy a lépés az emberi élet védelmét szolgálná, hiszen lecsökkentené a munkahelyi és az ügyfelekkel való érintkezéseket is. Az erről szóló döntésig pedig további védőfelszerelést kérnek a köztisztviselők. Boros Péterné úgy fogalmazott, kérik, hogy a kormány ajánlat formájában hasonló lépésre bátorítsa az önkormányzatok vezetőit és képviselő-testületeit is. Az üzenet szerint azt várják, hogy erre az időszakra a kormány biztosítsa az eddigi keresetet mindkét terület alkalmazottainak. A feladatokat ebben az időszakban lehetőleg otthoni munkavégzéssel oldják meg, de ha dolgozónak meg kell jelenni a munkahelyén, kapjon dupla bért ezekre a napokra. Az MKKSZ elnöke második javaslata a szociális ágazat dolgozóinak munkáját érinti, ezen a területen 90 százalékos a nők aránya. A szakszervezeti vezető úgy fogalmaz: a bentlakásos idősotthonokban, gyermekvédelmi szakellátásban, család és gyermekjóléti szolgálatoknál és központokban dolgozók, a fogyatékkal élőkkel foglalkozók, idősek nappali ellátásában, hajléktalan ellátásban és még sok más fontos területen tevékenykedők, a sofőrök, egyéb technikai dolgozók, intézményvezetők részére is javasoljuk a dupla fizetést és az egészségvédelmi eszközöket. Az MKKSZ harmadik javaslata még tovább tágítaná azok körét, akik a hősies helytállásukért dupla fizetést érdemelnének. Borosné ide sorolja a videó üzenetben az összes egészségügyi dolgozót, a rendőröket, katonákat, tűzoltókat is. Az érdekvédő végül köszönetet mond az országért, a lakosságért dolgozók munkájáért és arra emlékezteti a miniszterelnököt, hogy jó lenne, ha három hónap múlva mindannyian tiszta lelkiismerettel kezdhetnék újra a munkát, veszteségek nélkül. Ne feledjük – zárul az Orbán Viktornak szóló üzenet, hogy a közigazgatási tevékenység az újjáépítésben is nélkülözhetetlen lesz. Egyben kell tartani a személyi állományt.

Kiugróan magas itthon a halottak száma a térség országaihoz képest

Publikálás dátuma
2020.03.23. 17:21

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Magyarországon magas a halálozási arány a térség többi országához viszonyítva. E tekintetben Csehországban, Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában és Horvátországban is jobb a helyzet.
Ausztriában már mintegy 4000 megbetegedést jegyeztek fel, de a halottak száma ehhez képest nem magas, 21. Csehországban megközelíti az 1200-at a fertőzöttek száma, de csak egy beteg halt meg. Szlovákiában 186 esetről tudnak, de még nincs halálos áldozata a járványnak, csakúgy, mint Lettországban, ahol a hivatalos adatok szerint valamivel többen fertőződtek meg koronavírusban, mint nálunk (180-an), de senki sem halt meg. Bulgáriában hivatalos közlések szerint 190-en fertőződtek meg, de az országban három halálos áldozatról tudnak. Magyarországhoz hasonlóan hét ember vesztette életét a koronavírus következtében Ausztráliában, a kontinensnyi államban azonban a fertőzések száma tízszerese (1717) a magyarénak - persze a hivatalos adatok szerint. Romániában 576 fertőzöttről tudnak az egészségügyi hatóságok, de a halottak száma ott is kevesebb, mint nálunk, méghozzá öt. Horvátországban hétfői közlés szerint 306-an fertőződtek meg a vírusban, de eddig egy ember vesztette életét. Az utóbbi egy hét alatt Svájcban, az Egyesült Királyságban és Hollandiában ugrott meg legjobban a fertőzések száma. Sokáig éppen ez utóbbi két országban vették a legkevésbé komolyan a koronavírust, sőt olyan véleményeket is hangoztattak ezen államok illetékesei, nem is baj, ha megfertőződnek az emberek, mert így hamarabb hal el a járvány. Boris Johnson az utolsók között rendelte ez az iskolák bezárását hazájában, s bár már ő is keményebb intézkedéseket foganatosított, továbbra is kétértelmű üzeneteket küld honfitársainak. Ennek meg is van a következmény: hétvégén tömegek kirándultak, fociztak a grundon, mintha mi sem történt volna. Svájcban már 8547 esetet jegyeztek fel, de vasárnapig 50 ezer mintavételt végeztek, majdnem tízszer annyit, mint Magyarországon. Németországban akár napi 12 ezer mintavételt is képesek végezni, kétszer annyit, mint amennyit eddig összesen Magyarországon hajtottak végre. A németeknél ugyan a fertőzöttek száma hétfőn átlépte a 30 ezres határt, de a halálos áldozatok száma ehhez képest nem magas, 116, vagyis a megbetegedések nem egészen 0,4 százaléka végződött halállal.  Ugyanez az arány Magyarországon 167 fertőzöttel és hét halálos áldozattal számolva 4,2 százalék. Ez egyébként nagyjából megegyezik a világátlaggal, de vannak sokkal rosszabb helyzetben lévő országok, mint például Olaszország, ahol a halálozási arány 9,26 százalék. 
Témák
koronavírus
Frissítve: 2020.03.23. 20:18