„Kísértetállatok” kószálnak az utcákon világszerte

Publikálás dátuma
2020.03.24. 09:42
Képünk illusztráció
Fotó: MENAHEM KAHANA / AFP
Attól azért nem kell tartani, hogy a szarvasok, mosómedvék, pulykák, de akár a később megjelenő prérifarkasok és rókák ellepik az utcákat.
Szarvasok, mosómedvék, pulykák és más állatok kószálnak a világszerte elcsöndesedett, kiürült városok utcáin – írta a The Guardian a közösségi médián szaporodó beszámolókra és képekre hivatkozva.
Elsősorban a külvárosok környékén élő vadak indulnak felfedezőútra. A japán Narában szikaszarvasok járják a várost és a metróállomásokon is látták őket. A panamai San Felipe elnéptelenedett tengerpartján mosómedvék tűntek fel, a Guardian egy kaliforniai szerkesztőjének oaklandi háza körül pedig pulykák jelentek meg.
„A vadállatok általában a városoknak azon a részén élnek, amit mi nem használunk. Ezért többnyire láthatatlanok számunkra, olyanok, mint a kísértetek” – magyarázta a chicagói Lincoln Állatkert városi vadon élő állatokkal foglalkozó intézetének igazgatója, Seth Mangle.
A pulykák jelenléte nem szokatlan Oakland környékén, a San Franciscó-i öbölben, de most úgy tűnik, messzebbre merészkednek. Európai nagyvárosok, köztük Barcelona utcáin is meglepetést keltettek a vaddisznók. A panamai Smithsonian Trópusi Kutatóintézet igazgatója, Matt Larsen pedig elmondta, hogy hat éve él San Felipében, de most látott először mosómedvéket a háza melletti tengerparton. A feleségével együtt otthonról, távmunkában dolgozó Larsen hozzáfűzte: nagyon örül annak, hogy a „természet magára talál”, jó látni valami szokatlant.
A koronavírus-járvány miatti karantén és társadalmi távolságtartás váratlan helyzeteket teremthet a Massachusetts Amherst Egyetem ökológusa, Paige Warren szerint. „Kíváncsi vagyok, hogy a prérifarkasok és rókák mikor jelennek meg az amerikai városokban” – mondta, megjegyezve, hogy közben néhány olyan állat is, ami hozzászokott, hogy etetik az emberek, tovább vándorolhat. Ez a helyzet a japán szikaszarvasokkal, amelyek megszokták, hogy a turisták rizssütit dobnak nekik, de most, hogy a parkok kiürültek, kénytelenek a városban élelmet keresni. Ezért vándorolnak csapatostul az utcákon.
„Ahogy a Jurassic Parkban mondják, az élet utat talál magának”

– mondta Mangle, aki kollégáival a bezárkózás idején is keresi a lehetőségeket arra, hogy a szabályok betartásával folytatni tudják a vadak megfigyelését.

Azt kutatják többek között, hogyan változtatja meg a járvány okozta válsághelyzet az állatok viselkedését. Ezek a változások szerinte aprók lesznek, a rókák és prérifarkasok kicsit távolabb merészkednek búvóhelyeiktől, a madarak pedig új területeket fedeznek fel. Az a drámai forgatókönyv, hogy a vadak ellepik a városokat, csak a képzelet műve – hangsúlyozta Mangle. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy ezek az állatok mindig is körülöttünk éltek, csak nem jelentek meg ilyen feltűnően, és nem gondoltunk úgy a városainkra, mint a természet részére.
Szerző

Megoldanák a Csomolungma szemétproblémáját, miután le kellett fújni a hegymászószezont

Publikálás dátuma
2020.03.23. 11:00

Fotó: NAMGYAL SHERPA / AFP
Lehetőséget teremt a Mount Everest kitakarítására a lemondott hegymászószezon a Nepáli Hegymászószövetség szerint.
Miután az idei hegymászószezont le kellett fújni, arra szólította fel a nepáli kormányt a Nepáli Hegymászószövetség, hogy ragadja meg az alkalmat a Csomolungmán felhalmozódott szemét eltakarítására. „Ezt az időszakot fel lehet használni a hegy kitakarítására és a sokat emlegetett szemétprobléma megoldására. A válságból így lehet lehetőséget teremteni” – mondta vasárnap Szanta Bir Lama, a szövetség elnöke.
A világ legmagasabb, 8848 méter magas hegyén a tavasz a fő mászószezon, amikor százával indulnak a csúcs meghódítására a külföldi és a nepáli hegymászók, valamint serpa vezetőik. A hegymászók minden évben rengeteg szemetet termelnek. Idén viszont a hegymászó szervezetek szerint az elnéptelenedett hegyen kitűnő lehetőség adódott a környezet rendbetételére.
A Csomolungmáról (más néven Mount Everestről) gyakran láthatók olyan képek, amelyeken oxigénpalackok, megviselt sátrak, kötelek, létrák, vizespalackok, műanyag hulladékok és emberi ürülék is van a hegy lejtőin. Tavaly mintegy tízezer kilogramm szemetet és négy holttestet hoztak le a hegyről a helyi önkormányzat, különböző érdekelt felek és a nepáli hadsereg kezdeményezésére.
Lama szerint a takarítási kampány nemcsak abban segíthet, hogy lehozzák az elhunytak testét és a felhalmozódott szemetet a hegyről, hanem egyúttal munkalehetőséget is teremt a koronavírus-járvány miatt kimaradt idegenforgalmi időszakra a helybelieknek, hiszen a serpák legfontosabb bevétele a tavaszi mászószezon. A szövetség már korábban is javasolta, hogy május előtt kezdjék el a nagytakarítást a hegyen, de mindeddig nem kaptak választ a kormánytól.
Kami Rita Serpa, aki 24-szer mászta meg a hegyet, úgy vélte, a takarítás jó üzenetet küldene a környezetvédőknek és a hegymászóknak is szerte a világon. Mint hozzátette, maga is kész részt venni a kampányban, sőt, akár élére is áll, ha a kormány megengedi.
A nepáli idegenforgalmi hivatal szerint, amely a mászóengedélyeket kiadja, bár a kezdeményezést helyeslik, egyelőre nem lehet elkezdeni semmilyen takarítási kampányt, mivel az ország a koronavírus-járvány terjedése ellen küzd.
A Csomolungma nemcsak a dél-ázsiai ország egyik fő turisztikai vonzereje, hanem egyúttal jelentős bevételi forrása is. A külföldi mászók fejenként 11 ezer dollárt (3,6 millió forintot), a nepáliak 650 dollárt (213 ezer forintot) fizetnek a mászási engedélyért.
Szerző

Az afrikai hegyi gorillákat is veszélyezteti a koronavírus

Publikálás dátuma
2020.03.23. 09:18

Fotó: AFP
Az egyébként is veszélyeztetett állatfaj példányai érzékenyek az embereket megbetegítő légzőszervi betegségekre, már egy egyszerű megfázás is megölheti őket.
Ahogy a koronavírus egyre több embert fertőz meg világszerte, állatvédők arra hívták fel a figyelmet, hogy egy egyébként is veszélyeztetett állatfaj, az afrikai hegyi gorillák szintén érzékenyek lehetnek a koronavírus okozta szövődményekre.
A kongói Virunga Nemzeti Park ad otthont a világon vadon élő hegyi gorillák egyharmadának. A parkot június 1-jéig bezárták a látogatók előtt tudományos szakértők ajánlására hivatkozva, akik szerint a főemlősök, köztük a hegyi gorillák is érzékenyek lehetnek a koronavírus-fertőzésre. A szomszédos Ruandában szintén három olyan nemzeti parkot zártak be átmenetileg a turisták és kutatók előtt, ahol főemlősök, köztük gorillák és csimpánzok élnek.
A hegyi gorillák hajlamosak néhány légzőszervi betegségre, amely az embereket megbetegíti. Egy egyszerű megfázás akár meg is ölhet egy gorillát a Természetvédelmi Világalap (WWF) tájékoztatása szerint, éppen ezért a turistákat általában nem is engedik a gorillák közvetlen közelébe.
Bár Kongó, Uganda és Ruanda számára is nagyon fontos bevételi forrást jelent az idegenforgalom, a koronavírus-járvány miatt a területükön élő hegyi gorillák védelmében is korlátozó intézkedéseket vezettek be ezekben az országokban. „Tudjuk, hogy a gorillák nagyon érzékenyek az emberi betegségekre. Ha valaki megfázott vagy influenzás, nem mehet a közelükbe. Előfordul, hogy a koronavírus-fertőzés tünetei sokáig nem jelentkeznek, ami veszélyt jelenthet a gorillákra” – figyelmeztetett Paula Kahumbu, a kenyai központú WildlifeDirect állatvédő csoport vezetője.
Egy ugandai állatvédő, Gladys Kalema-Zikusoka pedig emlékeztetett az Ohiói Egyetem kutatóinak tanulmányára, amely kimutatta, hogy a gyakorlatban a gorillák védelmére hozott intézkedések nem elég hatékonyak. A turisták szinte mindig megszegik a gorilláktól való legalább 7 méteres távolságtartás szabályait. Az esetek 60 százalékában az emberek mennek túl közel a gorillákhoz, 40 százalékában pedig a gorillák az emberekhez – írták a kutatók. A megelőző intézkedések között azt is ajánlották, hogy a turisták mindig viseljenek maszkot a gorillák biztonsága érdekében.
Ugandában ugyan nem fújták le a gorillaturizmust, de a helyi vadvédelmi hatóság szerint erre nem is volt szükség, mivel a koronavírus-járvány miatt annyira visszaesett az idegenforgalom. Ugyanerről számoltak be a ruandai utazásszervezők is.
A hegyi gorillák 1996 óta tartoznak a súlyosan veszélyeztetett fajok közé, bár az állatvédelmi intézkedéseknek köszönhetően számuk már elkezdett növekedni. A WWF 2019 decemberében publikált adatai szerint 1063 hegyi gorilla él a vadonban. Néhányan azonban attól tartanak, hogy a koronavírus-járvány idején az idegenforgalomból származó bevételek elvesztése a főemlősöket jobban kiszolgáltatja majd az orvvadászoknak.
Szerző