Az Egyesült Államok is az olimpia halasztása mellett áll

Publikálás dátuma
2020.03.24. 13:01
Március 19-én meggyújtották Athénban az olimpiai lángot, de egyáltalán nem biztos, hogy a láng elér Tokióba
Fotó: ARIS MESSINIS / AFP
Óriási zavarok vannak a versenyrendszerben, az edzéslehetőségek és a doppingellenőrzés terén – hangsúlyozták.
Az Egyesült Államok Olimpiai és Paralimpiai Bizottsága (USOPC) is csatlakozott azon szervezetekhez, amelyek a koronavírus-járványban a halasztást tartják a legjobb megoldásnak a tokiói nyári olimpia esetében. Az USOPC a sportolóitól kapott visszajelzések alapján hétfői közleményében jelezte: a széleskörű válaszok alapján a legfontosabb következtetés az, hogy a kiírt időpontban, azaz július 24. és augusztus 9. között nem lehet megtartani a játékokat. Egyrészt óriási zavarok vannak a versenyrendszerben, az edzéslehetőségek és a doppingellenőrzés terén, de ha még enyhíteni is lehetne ezeken a gondokon, akkor is halasztani kellene az olimpiát a jelenlegi helyzetben. Az Egyesült Államok messze a legsikeresebb nemzet a modern olimpiák történetében, ráadásul nemcsak az érmek számában listavezető az ország, hanem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság bevételeinek több mint felét is biztosítja a televíziós jogdíjak és szponzorok révén. Kedden az Új-Zélandi Olimpiai Bizottság is jelezte, támogatják a halasztást, a sportolói nem tudnak a megfelelő módon készülni a játékokra. Tony Estanguet, a 2024-es párizsi olimpia szervezőbizottságának vezetője szerint egyre valószínűbb a tokiói seregszemle halasztása. „Nem az olimpiának kell prioritásnak lennie, hanem az egészségnek. A sportvilág hozzájárul a nemzetközi szolidaritáshoz” – fogalmazott Estanguet. Az elmúlt napokban egyre több olimpiai bizottság jelezte, hogy a halasztás lenne a legjobb megoldás a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben. Kanada volt az első ország, amely azt is közölte vasárnap, hogy ha az eredeti időpontban tartanák meg a játékokat, akkor bojkottálja az eseményt. Richard Pound kanadai NOB-tag azt mondta, hogy a NOB elvileg már eldöntötte a halasztást, de a következő négy hétben dolgozza ki – a japán kormánnyal és szervezőkkel, valamint a sportágak nemzetközi szövetségeivel közösen –, hogy mi lenne a legoptimálisabb új időpont.
Szerző

Benn a bárány, kinn a Farkas

Publikálás dátuma
2020.03.24. 11:00

Fotó: Petrovits László / MTI
Hiába forgatta fel Hoffer József szövetségi kapitány a magyar labdarúgó-válogatott keretét a marseille-i kudarc okán, az eredmények nem javultak.
Ötven évvel ezelőtt, 1970 márciusában a futballt kedvelő újságolvasók nem hittek a szemüknek: közzé tették a válogatott keretet megannyi olyan névvel, amelyek közül sokat addig nem is nagyon hallottak. Kiváltképp a fővárosban kerekedtek el a szemek: Konrád? Fejes? Somogyi? Máté? S hol vannak az ismerős fazonok? Ám a Sós Károly szakvezetőt váltó Hoffer József, az ifjúságiak korábbi szövetségi kapitánya, a Magyar Távirati Iroda sportszerkesztőségének vezetője nem viccelt: csak három játékost tartott meg azok közül, akik az előző év decemberében Marseille-ben rendezett vb-pótselejtezőn 4:1-re kikaptak a csehszlovákoktól. Az 1969-ben a válogatottban szereplők kollektívájából kimaradt Szentmihályi, Káposzta, Noskó, Zámbó (mind Újpest), Mészöly, Ihász, Puskás Lajos, Farkas (mind Vasas), Juhász István, Szőke (mindkettő FTC), Kocsis Lajos, Kozma (mindkettő Honvéd). Albert és Göröcs sérült volt, Szűcs Lajos pedig – a korabeli szabályok szerint – egy évet kivárt, hogy az FTC-ből a Honvédba igazoljon.
A nagy tekintélyű, elhivatott és bátor Hoffer legelső keretének összetétele így festett: Rothermel (Tatabánya), Tamás (Vasas); Vellai (Csepel), Páncsics (FTC), Fejes (Videoton), Konrád (Pécs), Vidáts (Vasas), Bánkuti (Újpest); Dunai III (Újpest), Halmosi (Szombathely), Karsai (Videoton), Somogyi (Győri ETO); Fazekas, Bene, Dunai II (mind Újpest), Pusztai (Honvéd), Máté (Pécs), Becsei József (MTK). E játékosok közül Rothermel, Vellai, Fejes, Konrád, Vidáts, Karsai, Somogyi, Pusztai, Máté és Becsei addig soha nem volt válogatott! A megdöbbenőket a Képes Sport tréfával igyekezett felderíteni: „A kapitány kijelentette, hogy kizárólag jó viseletű, csendes, szolid játékosok kerülhetnek a keretbe. Szóval, benn a bárány, kinn a Farkas?”
A széles látókörű, korrekt, egyenes, de sima modorúnak nem mondható Hoffert magam mindig nagyra értékeltem, ám az már a keret kihirdetésekor biztos volt, hogy kísérlete megvalósíthatatlan. Erre az újságíró-szakvezető viszonylag hamar rájött, mert egy esztendővel később Bécsben a következő összeállítású csapat nyitotta az évet az osztrákok elleni 2:0-ás győzelemmel: Rothermel – Noskó, Mészöly (Juhász Péter), Vidáts, Páncsics – Dunai III, Kocsis Lajos (Szűcs) – Fazekas, Bene, Albert, Zámbó. Az más kérdés, hogy a visszafogadottak nem ájultak el a reaktiválástól, és 1971 májusában a marseille-ihez hasonlóan megrázó 3:0-ás vereséget szenvedtek Szófiában a bolgárokkal vívott Eb-selejtezőn. Hoffer rá jellemző módon vonta le a konzekvenciát: felhívta titkárnőjét az MTI-ben, hogy hírt akar leadni, majd azt diktálta a telefonba: „Lemondott Hoffer József szövetségi kapitány.”
E lépésével jól kibabrált Illovszky Rudolffal, aki éppen akkor intézte el Görögországban és idehaza, hogy felbonthassa katerini szerződését, és a Zaragoza együtteséhez szegődjék edzőnek. Hoffer leköszönése után a sporthivatal kötelezte Illovszkyt a kapitányi poszt újbóli elfoglalására, mert a Magyar Testnevelési és Sportszövetségben senki nem szándékozott emlékezni már arra, hogy a trénert 1967-ben – nyolc győzelemmel, valamint egy-egy döntetlennel és vereséggel a háta mögött – a fúróval dolgozó elnökhelyettes elmarta a válogatottól. A régi-új szakvezető helyzetét nehezítette, hogy Mészölyt és Farkast akkoriban kezdte visszavonultatni a büntetés-végrehajtási szigorral fellépő Vasas-vezérkar az MTK elleni Fáy utcai 0-3-at megelőző kimaradásért, Kocsis Lajos pedig ittasan jelent meg a Népstadionban, a keret első összetartásán. (Illovszky persze nyomban hazaküldte a zabolátlan „Csikót”.) Pedig a garnitúra nem kis feladat előtt állt: a Géczi (FTC), Rothermel; Fábián (Vasas), Novák (FTC), Páncsics, Kovács József (Videoton), Noskó, Vidáts, Juhász Péter; Juhász István, Puskás, Karsai, Szűcs; Fazekas, Bene, Dunai II, Zámbó, Nagy László (Újpest) összetételű társaság Rióba készült, ahol a vb-selejtezőket és a világbajnokságot egyaránt százszázalékos teljesítménnyel abszolváló, a Rimet Kupát harmadszor és végleg elhódító brazil válogatott várta.
A mérkőzés gól nélküli döntetlennel zárult.
A Maracana hőse aznap a többször is ziccerhelyzetben hárító Felix kapus volt.
Szerző
Témák
labdarúgás

Nem kizárt a négyes döntő a futball BL-ben

Publikálás dátuma
2020.03.24. 10:00

Fotó: Jose Breton / NurPhoto
Több forgatókönyvet készített az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) által létrehozott munkacsoport a Bajnokok Ligája idei szezonjának lezárására. A testületben a versenyben maradt országok képviselői kaptak helyet. Az UEFA két fontos célt fogalmazott meg: egyrészt törekedni kell arra, hogy a pályán lehessen bajnokot avatni, másrészt június 30-ig mindenképpen be kell fejezni a BL-t, mert ezen a napon sok játékosnak lejár a szerződése és jogi problémákat okozna, ha júliusig elhúzódna a BL. 
A munkacsoport által összeállított dokumentum alapján április 14-iki folytatás esetén lehetne az elmúlt évekhez hasonlóan oda-visszavágós párharcokkal befejezni a BL-szezont. Erre azonban kevés az esély, mert a versenyben lévő országok közül Németországban, Olaszországban és Spanyolországban sem számítanak arra a szakemberek, hogy ilyen korán folytatni lehet a bajnoki küzdelmeket. Németországban van olyan szakember, aki úgy véli, csak ősszel lehet ismét labdarúgó-mérkőzést rendezni az országban. 
Ha április 28-tól folytatódna a BL, akkor a szokásos kedd-szerdai játéknapok mellett hétvégén is kellene fordulót rendezni, de még mindig tartható lenne a hagyományos, oda-visszavágós lebonyolítás. 
Amennyiben ekkor sem lehet meccseket rendezni, akkor a koronavírusra való tekintettel módosított versenykiírásra lesz szükség, amely lehetővé teszi, hogy egy mérkőzést rendezzenek a továbbjutásért és sorsolással döntsék el, ki játszhat hazai pályán. 
Az UEFA elé került anyag alapján még több időt lehet megtakarítani azzal, ha esetleg csak májusban folytatódhat a BL, akkor a végén más sportágakhoz - kézilabda, kosárlabda - hasonlóan négyes döntőt vívnának a legjobbak. A két elődöntő után néhány nappal következhetne a finálé. 
A döntő helyszíne Isztambul, az UEFA június 27-re írta ki a finálé időpontját.
Szerző
Témák
labdarúgás