Válság ellen optimizmus?

Publikálás dátuma
2020.03.28. 12:30

Fotó: a sorozat
A Candide című magyar animációs sorozat Voltaire nyomdokain haladva mutatja be a nézőnek, hogyan legyen örök optimista a XXI. században.
Terror, migráció, globális felmelegedés, járványok és szintetikus drogok – csak néhány témakör, melyet körbejár a Candide című magyar animációs sorozat, mely nemrég elnyerte a Magyar Újságírók Országos Szövetségének a legjobb animációs filmért járó elismerését. A 2018-ban készült 13 részes sorozat sorra kapja a nemzetközi elismeréseket: mutatták már be Hollandiában, Portugáliában és Kanadában, idén szerepelt az amerikai Slamdance Film Festival programján, valamint 2016-ban versenyzett az Annecy nemzetközi animációs fesztiválon. A siker persze nem véletlen: a Candide ugyanis olyan politikai, gazdasági és társadalmi válságjelenségekkel foglalkozik, amelyek állandó jelleggel fenyegetik a bolygónkat. Kérdés persze, hogy az alkotók miért éppen Voltaire 1759-ben megjelent Candide, avagy az optimizmus című filozofikus kalandregényét vették a történetük alapjául?

A válasz 2010-be nyúlik vissza, mikor is Iványi-Bitter Brigitta művésztörténész elhatározta, hogy folytatja az avantgárd animációs rendező, Kovásznai György Candide című, 1982-ben elindított, magyar–francia koprodukcióban készült filmprojektjét, mely anno az alkotó váratlan halála miatt abbamaradt. A rendezést azóta se merte senki folytatni, Iványi viszont – aki doktori disszertációját Kovásznai életművéből írta – úgy érezte, érdemes valóra váltani Kovásznai álmát. Így 2013-ban, mikor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tanított animációt, felkért pár lelkes, akkor diplomázó hallgatót, hogy indítsák útjára a filmet. Így került a választás Kreif Zsuzsanna rendezőre, valamint Turai Balázs, Bera Nándor és Hegyi Olivér társdirektorra, hogy egy évvel később létrejöjjön a Candide kilencperces pilot-, vagyis próbaverziója, amelyet hamarosan a tizenhárom részes sorozat gyártása követett.
Noha a széria kortárs környezetben játszódik, az első epizód úgy indul, mint a felvilágosodás korabeli regény: Candide, a tudásra szomjazó ifjú egy dúsgazdag báró udvarában képzi magát metafizikából, miközben szemet vet szállásadója lányára, a szépséges Kunigundára, az édesapa viszont tudomást szerez a viszonyról, ezért kirúgja Candide-ot a birtokáról. Így veszi kezdetét a főhős kalandos utazása, aki bolyongásai során testközelből ismeri meg egyes európai és más távoli országok szörnyűségeit, miközben a látottakat megpróbálja bölcs tanítója, Pangloss mester tanításai szerint értelmezni – miszerint a világban semmi sem történik ok nélkül, valamint minden a lehető legjobb módon van.

Az animációs sorozat is ezen a gondolati íven halad előre, viszont a kortárs Candide már olyan égető témákkal szembesül, mint az Európába irányuló bevándorlás, a technológiának a hétköznapi életre gyakorolt hatása, az észak-koreai diktatúra, az esőerdők kiirtása, a globális felmelegedés, vagy a tudatmódosítók elterjedése. A jelenkor borzalmai ellenére azonban a sorozat naiv főhőse – akárcsak a XVIII. századbeli elődje – megpróbálja a történteket rózsaszín szemüvegen át szemlélni, hogy bizonyítsa azok szükségszerű és elkerülhetetlen voltát. A sorozat így a napjainkban divatos motivációs programokon is élcelődik. Pangloss is eleinte életmód-tanácsadóként jelenik meg, a további epizódokban viszont kifejezetten negatív karakterekké alakul: hol hataloméhes tábornokként, hol Steve Jobs technikamániás karikatúrájaként, vagy éppen észak-koreai diktátorként lép színre.
A sorozat ráadásul még sötétebb képet fest a jövőről, mint a regény: eljátszik a földi élet elpusztulásának a gondolatával is, valamint annak mesterséges folytatásával – így részben Madách Imre színművéhez, Az ember tragédiájához is kapcsolható. A világvége-hangulatot továbbá erősíti a sorozat gyors tempója. – A Candide egy-egy epizódja hétperces, ami arra volt elég, hogy feldobjunk egy ötletet, és egyből lecsapjuk – mondja az egyik alkotó, Turai Balázs. Épp ezért a Candide csakúgy hemzseg a különféle vizuális és egyéb kulturális utalásoktól kezdve az amerikai és japán rajzfilmek képi világától a képzőművészeti és irodalmi művek megidézéséig. – Az alkotás demokratikusan és organikusan zajlott, vagyis a több mint ötven fős stábból bárki bedobhatta az ötletét – mondja Kreif Zsuzsanna rendező, aki szerint a sorozatot érdemes részletekben nézni, hogy kellőképp elkapjunk minden poént.
A jó hír pedig az, hogy a Candide e héttől felkerült a Vimeo videómegosztóra, így már bárki tanulhat Candide és Pangloss okfejtéseiből – melytől ha optimistább nem is lesz, egy jót még nevethet rajta. Infó: Candide (2018) – 13 rész (82 perc) Rendezők: Kreif Zsuzsanna, Turai Balázs, Bera Nándor Producer: Iványi-Bitter Bigitta, Fehér Károly

Az ogyesszai karantén a filmvásznon

Publikálás dátuma
2020.03.28. 09:00

Fotó: IMDB
A különleges helyzet sem fog ki egy összetartó családon.
Érdekes kérdés merült fel kényszerű karanténéletünkkel kapcsolatban: hogyan hat majd a családokra, hogy hosszabb időre össze vannak zárva? Egyértelmű, gondolnánk, hiszen talán ez az egyetlen jó a mai kifordultságban. Újra érezni szeretteink kétméteres közelségét – okozhat feszültséget is. Mert vannak, akik nagyobb távolságból szeretik egymást, nem vágynak állandó együttlétre, belső feltárulkozásra. Számukra valóban nagy próbatétel lesz ez a pár hónap. De lehet, az első hetek után az egymás lényéhez bújóknak is.
A művészet, úgy látszik, jól meg tudja érzeni, mikor lesz szükség a segítségére. Január végén bukkantam rá a Youtube-on egy nem régi orosz filmsikerre. A címe Ogyessza, és hogy hogy nem: az 1970-es évnek abban az időszakában játszódik, amikor a kikötővárost lezárták a kolerajárvány miatt. A Szovjetunió egyik legpezsgőbb helyét, amely megőrzött valamit a nagyvilágias tarkaságból, a tengeri kereskedelem vitorláiból, görög-zsidós hangzavarából. Mindennek a nyomai is eltűntek az utcákról, és beszorultak a családi fészkekbe.
A rendező, Valerij Todorovszkij természetesen semmit sem gyanított a koronavírusról, gyerekkori emlékei mentén szerette volna megidézni szülővárosát, a kora brezsnyevi korszak lélegzetvételeit. A legbiztosabb kezű, virtuóz közegfestésre képes orosz filmes számára ez nem is jelentett problémát. Új művének is varázslatos a tárgyi gazdagsága, a helyszínekből, ruhákból, frizurákból, testtartásokból, intonációkból, a festői életkép-kompozíciókból könnyed elevenséggel pattan elő egy kor számunkra hiteles világa, hangulata. Felszabadult, tónusgazdag, fellinis-menzeles-kusturicás-makkos mozgóképfolyam ragad magával.
A történések középpontjában (mert nagy történetre ezek után már nincs szükség) egy kispolgári, Hannah és nővérei dinamikájú szovjet-zsidó család áll. Kifacsart nagyszülők, két lányukkal, vejeikkel és egy unokával. Majd a karantén hozzájuk zárja Moszkvában élő lányuk újságíró férjét is egy másik unokával. Mit tesz velük a különleges helyzet, milyen irányba mozgatja a kapcsolatukat? Nos, provokálja őket, provokálja, de lepattan róluk. Mert történhet bármi, ez egy összezáró család. Tagjai talán zajosabbak, mint máskor, többet fakadnak ki, keményebben mondják el mindennek egymást. De ez most is csak rezgés. Teátrális lázongás a kötelékek ellen. A szabadság hisztérikus tapogatása. Fészkelődés: Izraelbe kéne menni, kamaszlányt is lehetne szeretni. Őszintének kéne lenni. De miért őszintébbek a vágyak annál, amit végül nap mint nap teszünk?
Ritkán lehet átélni ilyen emberközeli, mosolygós emelkedettséggel ezt az életpumpáló, kisközösségi őrlődést. Menekülni és visszabújni. Egymás és önmagunk simogató marcangolásával. Percről percre, mindhalálig. És közben – jó ételek, jó zene. Jó filmek, jó színészek. A világsztárok mellett egy-egy Leonyid Jarmolnyik, Irina Rozanova, Jevgenyij Ciganov, Kszenyija Rappoport és egy újabb filmidőnyi szerelem – Jevgenyija Brik. A tragédia a háttérben. Todorovszkij nem forgathatta le szülővárosában játszódó filmjét a szülővárosában. A rendező Oroszországban él. Ogyessza pedig Ukrajnában van. Infó: Ogyessza (2019) Rendező: Valerij Todorovszkij

Nagyvonalú támogatások művészeknek

Publikálás dátuma
2020.03.27. 21:04

Fotó: Ronald Zak / MTI - AP
Nyugat-Európában igen komoly összegekkel segítik a koronavírus miatt a mindennapi megélhetéssel küzdő alkotókat, előadókat.
A német kormány már múlt héten bejelentett olyan intézkedéseket, amelyekkel egyebek mellett a művészeket is támogatni kívánja. A segélycsomag összesen 50 milliárd eurós támogatást foglal magában a szabadúszók és a kisvállalatok részére. Előbbi csoportba tartoznak a zenészek, fotósok, illetve a művészek. Azonnali segéllyel fedeznék a helyszínbérlet díját, a műtermeket, rezsijüket ebből finanszíroznák a hiteleket és más a mindennapi megélhetéshez szükséges eszközt. Egy egyszeri, legfeljebb 9000 eurós, három hónapra szóló támogatásról van szó. Azon személyeknek, akik legfeljebb 5-15 személyt foglalkoztatnak, a segély összege elérheti a 15 ezer eurót. A kormány egyúttal egy újjáépítési alapot is létrehozott a bajba jutottaknak, a hitelt szintén igényelhetik művészek is. A kormány a lakhatási költségeket is segélyezi, hogy az érintett művész elkerülje a kilakoltatást. Mindemellett több adótartozással kapcsolatos kötelezettséget is felfüggesztettek.
Ausztriában a kormány 38 milliárd eurós csomagot fogadott el a koronavírus által sújtott vállalatok és alkalmazottak részére. A kabinet rendkívüli alapot hoz létre a szabadúszók számára, amely a művészeknek is könnyítést jelentene. A művészek más támogatásra is számíthatnak: 2015-ben hoztak létre számukra szociális alapot. Ezenfelül a bécsi kabinet összesen ötmillió eurós gyorssegélyt biztosít számukra. A rászorulók egy, az elkövetkező napokban az interneten elérhető űrlappal igényelhetik a segélyt.
A koronavírus-járvány európai gócpontjának számító Olaszországban március 16-án jelentett be Giuseppe Conte kormánya a művészeket is érintő intézkedéseket. A szerzői jogokból származó bevételek tíz százalékát szánják a művészek, előadók megsegítésére. Egyúttal a szabadúszók márciusban 600 eurós segélyt igényelhetnek.
Franciaországban a kormány március 18-án jelentett be 22 millió eurós gyorssegély a művészek, előadók részére. Ebből 10 milliót a zenei élet képviselői, 5 milliót az előadók, szintén 5 milliót a könyvszakma, 2 milliót a képzőművészek kapnak. Emellett a művészek adókönnyítésekre is számíthatnak. Édouard Philippe kormánya a későbbiekben más támogatási formák bejelentését is tervezi.
Nagy-Britanniában a művészeti támogatások elosztása az 1946-ban alapított Arts Council England (ACE) feladata. A szervezet bejelentette: jelentős támogatásokkal segíti a művészeket a válság idején, ennek első lépéseként 160 millió fontos (175 millió eurós) csomagos támogatást fogadott el a művészek, kulturális intézmények és szabadúszók számára. Az egyes művészek 2500 fontos (2744 eurós) támogatásért folyamodhatnak. A további részleteket március 30-án teszik közzé. Az országban emellett jelentős alapokat hoztak létre, gyűjtéseket indítottak a művészeknek.
Svájcban a kormány március 20-án fogadott el 40 milliárd svájci frankos mentőcsomagot. A válság által érintettek kompenzációt igényelhetnek az államtól. A kabinet 280 millió frankos gyorssegélyt bocsátott a művészek és kulturális intézmények részére, amellyel a mindennapi megélhetést segítenék. Belgiumban a szabadúszók 1290 eurós segélyt igényelhetnek, a családok esetében ez az összeg 1614 euró. 

A tengeren túl

Az amerikai szenátus elfogadta a kormány 2000 milliárd dolláros, az Egyesült Államok történetének eddigi legnagyobb mentőcsomagját, amely 4 milliárdos segélyt irányoz elő a művészek részére.