Még Kínának áll a zászló

A területéről indult koronavírus okozta világpiaci sokk ellenére nem biztos, hogy a távol-keleti állam jelentősen veszít globális szerepéből.

Miután a koronavírus már nem az első járvány, amely az elmúlt évtizedekben Kínából indult el, számos vállalat elkezdheti újragondolni beszállítói láncát – nyilatkozott Sinkó Ottó, a Videoton társvezérigazgatója a Portfoliónak még február elején, a kínai járvány első hónapja után. A Videoton Magyarország egyik legnagyobb elektronikai cége, így az elsők között érezték meg az alkatrészek beszállításnak elmaradást, vagy amiként a szakemberek fogalmaznak, az ellátási lánc megszakadását. A kérdés az, hogy a cégek és a biztosítótársaságok mekkora kockázatra árazzák egy újabb, Kínából induló világméretű járvány jövőbeni kitörésének esélyét. Ha ez a lehetőség nem is tizedszázalékokra, de mondjuk akár néhány százalékra is rúg, elképzelhető, hogy sokan lépnek – vélekedett Sinkó Ottó.

Az elmúlt évtizedek során a bonyolult nemzetközi hálózatokba rendeződött globális gazdaságban különösen hosszú ellátás láncok alakultak ki. A fél világ olcsó kínai munkaerővel dolgoztatott. A szállítás oly mértékben fejlődött, hogy biztosította a folyamatos ellátást akár a világ túlsó feléről is. A logisztika lehetővé tette a cégeknek a kis raktárkészletet, ami csökkentette a költségeiket. Ezért a járvány kitöréséig azoknak a cégeknek állt a zászló, amelyek ezt kihasználták. De nem csak az autógyártók, az egyszeri emberek is gyorsan szembesültek az ellátási problémákkal.

Egész Európában hiánycikk például a maszk, hisz azt is (csak) Kínában gyártják.

A koronavírusválság egészségügyi lezárásától még nagyon messze állunk. Így nem tudható, a járvány milyen mélyreható a világgazdasági átrendeződést vált ki. A nemzetközi sajtóban már egyenesen Kína hattyúdaláról, a globalizáció csúcsának meghaladásáról írnak. Az amerikai Forbes szerint a koronavírus-járvány és az amerikai-kínai kereskedelmi háború után megszűnik Kínának az egyetlen, legolcsóbb világméretű gyártónak járó szerepe. Ezzel véget ér egy harminc éve kezdődött időszak. A Forbes cikke szerint ugyanakkor egyetlen trónkövetelő - például Vietnam, India, Brazília vagy Mexikó – sem rendelkezik olyan szállítási képességekkel, ami Kínát egy csapásra kiütné a nyeregből. Vagyis a változás koránt sem ígérkezik gyorsnak, ha egyáltalán várható ilyen.

Átalakul a nemzetközi kereskedelem, de nem annyira az országok erőviszonyai, sokkal inkább a cégek viselkedése változik meg – vélekedett lapunknak Vértes András. A GKI Gazdaságkutató elnöke szerint leginkább az eddigi világszintű értékláncok első számú haszonélvezői, vagyis az uniós és amerikai cégek változtathatnak az alacsony raktárkészleten alapuló, „just in time” gazdálkodáson. Vagyis nem is annyira Kína, inkább a fejlett országok léphetnek hamarabb.

A gazdaságkutató a négy távol-keleti beszállító állam között némi átrendeződésre számít. Dél-Korea már jelenleg sem olcsó. Így súlya tovább csökkenhet a beszállítói rendszereken belül. A változatlanul hatalmas költségelőnyű Kína, Vietnam és India közül előbbi kontójára nőhet utóbbi két állam szerepe. De alapvetően megmaradhat a jelenlegi felállás is.

Nem csak Kína, de - elsősorban a kormányreakciók miatt - az EU is bajba került a koronavírus-járvánnyal - véli Vértes András. Az Európai Unión belüli kormányok nem bírtak egymással, s mindenki a saját szakállára cselekedett. A határok lezárása miatt gyakorlatilag leállt az EU-n belüli áruforgalom, amivel gyengült a közös piac. Feltehetőleg a jövőben is lesznek hasonló járványok. Ezért szükséges a szövetség azon területeire összpontosítani, amelyek a mostanihoz hasonló válsághelyzeteben is erősítik az uniós országok között együttműködést - hangsúlyozta Vértes András.