Pech

A kétszáz éve élt savoyai diplomata-filozófus, Joseph de Maistre híres mondása szerint minden népnek olyan kormánya van, amilyet megérdemel. Jól hangzik, kár, hogy nem igaz. Az amerikaiak például nem érdemelték meg a sorstól, hogy a világjárvány kirobbanásakor pont Donald Trump legyen az elnökük (vagy fordítva, hogy a koronavírus pont Trump elnöksége alatt támadjon). Hagyjuk a csudába az ideológiát, és azt, hogy mit tett, miket mondott korábban; nézzük azt, hogy mennyire hatékonyan kormányoz most, amikor minden döntésétől emberéletek függenek! Az eredmény lesújtó.

Trump egyetlen valós érdeme a kínaiak beutazásának korai megtiltása volt, azt is inkább magyarázta az idegenellenesség, semmint a veszély nagyságának felismerése. Az intézkedési terv kidolgozásával már nagyot késett, meg hát nem is épített ki olyan adminisztrációt, amely meg tudna valósítani egy összetett logisztikai műveletet. Nem véletlenül bízta a védekezést Mike Pence alelnökre, aki egykori kormányzóként rendelkezik konkrét irányítási tapasztalattal. (Más kérdés, hogy Indiana azóta is hálás Trumpnak, amiért megszabadította tőle.)

Az elnök szerencséje, hogy a többrétegű amerikai berendezkedésnek hála, a kormányzók és a polgármesterek át tudják venni a helyi irányítást, a lakosság pedig szívós és kezdeményező.

Trump, ahogyan azt a Fehér Házból kiszivárogtatják, nem tud semmiről semmit, viszont tanulni sem szeret. Mégis, bármiről legyen szó, ő mindenkinél jobban ért hozzá – és ezt el is hiszi. Nem viseli el a bírálatot, és ki nem állhatja, ha másra fókuszálnak a kamerák. Családján kívül csak a nagyvállalatok irányítói vannak rá hatással. A járvány egy szempontból izgatja: megnehezíti az újraválasztását.

A monarchista Joseph de Maistre amúgy alighanem kedvelné: együtt kesereghetnének, hogy a felvilágosodás elfordította az embereket a vallástól és vele az engedelmességtől.