Vírus mentén reped az Unió

Publikálás dátuma
2020.03.30. 18:39

Fotó: ARIS OIKONOMOU / AFP
A mostani járvány az EU számára is komoly szakítópróbát jelent. Az egyedüli megoldás azonban a szolidaritás, s nem pedig a bezárkózás.
Kettészakadt az euróövezet. Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Görögország, Portugália, Belgium, Írország, Szlovénia, valamint Luxemburg levelet írt Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, s azt követelték tőle, az EU legyen szolidárisabb. Giuseppe Conte olasz és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök egyre elkeseredettebben követelik koronavíruskötvények kibocsátását. Ausztria, Németország, Hollandia azonban hallani sem akar erről. Most már azonban nem hagyományos észak-déli ellentétről beszélhetünk, amit a gazdasági válság idején tapasztalhattunk, hanem olyan országok is csatlakoztak az ismét súlyos gazdasági nehézségekkel küzdő déli államokhoz, mint Belgium vagy Luxemburg. Ezen államok törekvése mögött most az áll, hogy az euróövezet együttesen viselje a járvány gazdasági következményeit. Giuseppe Conte kormányfő a pénzügyi támogatást európai újjáépítési kötvénynek, egy újfajta Marshall-tervnek nevezte. Az Il Sole 24 Ore című gazdasági lapnak a napokban elmondta, ha az EU nem lép, a későbbi generációknak kell megfizetnie a mostani válság árát. A kérést elutasítók, köztük Ausztria azonban azzal érvel, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) 410 milliárdos kerete elég ahhoz, hogy fedezzék a válság következményeit. A kérdés tehát egyre inkább az: elég szolidáris-e az EU? Egyáltalán, túléli-e a válságot az Unió most, amikor minden ország bezárkózik, lezárja a határait és a pénzügyi lépéseit sem koordinálja kellőképpen másokkal? A járvány európai megjelenése utáni első lépések valóban nem az EU szebbik arcát mutatták. Németország nem engedte tovább a határán az Olaszországnak szánt egészségügyi eszközöket, az egyes uniós országok lefoglalták a másik által vásárolt, Kínából érkezett maszkokat, a sokat dicsért gyorstesztek vásárlásáról még olyan kisebb, de tehetős uniós tagországok is lemaradtak, mint Ausztria. Az Európai Unió mintha a saját árnyékává vált volna, a Berlin által sokat emlegetett – és az Európa-pártiak fülében nagyon is jól csengő – „Több Európát!”-elméletének most se híre, se hamva, Rahim Taghizadegan osztrák közgazdász találó megfogalmazása szerint az EU „kafkai papírtigrissé” vált. Ügyes szimattal használta ki ezt a helyzetet Oroszország és Kína, amelyek látványosan orvoscsoportokat és különféle egészségügyi eszközöket küldtek Olaszországnak. Ezek a képsorok az egész világot bejárták és az EU tehetetlenségének szimbólumává váltak. Háttérbe szorult már az a hír, hogy az oroszok által küldött eszközök 80 százaléka használhatatlan.
Egyre többen fejezik ki aggodalmukat az EU jövőjéért. Az Európai Bizottság egykori elnöke, a 94 esztendős Jacques Delors attól tart, hogy a jelenlegi krízis az Unió halálát eredményezi. „Az a hangulat, amely az uniós állam- és kormányfők között kialakult, illetve a hiányzó európai szolidaritás, halálos veszélyt jelent az EU számára” – fejtette ki. Amélie de Montchalin francia Európa-ügyi miniszter annak a véleményének adott hangot, hogy most már az EU szavahihetősége forog kockán. „Ha az EU csak egy nagy belső piac, ahol nem ismerik a szolidaritást, akkor az egésznek nincs értelme” – fogalmazott. Ezeket a megnyilatkozásokat nem feltétlenül kell szó szerint érteni, akadnak, akik nem is mindig annyira burkoltan Berlint próbálják ezzel arra ösztökélni, tegyen többet, azaz tárja szélesebbre a pénztárcáját a többi, nehéz helyzetben lévő tagállam előtt. Most biztosan nem esik szét az EU, ám nem kérdés, komoly veszélyt jelent fennállása szempontjából egy esetleges elhúzódó gazdasági válság, egy súlyos recesszió, amely elbocsátások garmadájához vezet. Németország azonban nem látja annyira vészesnek a jövőt, Heiko Maas külügyminiszter a napokban a Corriere della Serának elmondta, a szolidaritás az Európai Unió egyik alapelve, s ezt már a menekültválság idején is sikerült átültetni a gyakorlatba. Peter Altmaier német gazdasági miniszter a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungban ugyanakkor kifejtette, a szolidaritás igen fontos ugyan a gyengébb államokkal, de a mentőcsomagok nem jelentenek tartós megoldást. Markus Söder, a bajor miniszter pedig úgy vélte, az EU jelenlegi válságáért nem őket, hanem az Európai Bizottságot terheli felelősség, amely túlzottan erélytelenül lép fel. 
Mindemellett az a megállapítás sem igaz, hogy Európából kiveszett a szolidaritás, s nem csak azért, mert az Európai Központi Bank jelentős eszközöket szabadított fel. A szolidaritás jele, hogy Németország egyre több koronavírusos beteget vesz fel Franciaországból. Emmanuel Macron francia elnök ezzel kapcsolatban kifejtette, „az európai szolidaritás életeket ment”. A válság legnagyobb tanulsága, hiába ment keresztül az EU tíz év alatt több válságon is, a koronavírushoz hasonló krízisekre nincs felkészülve. A mostani események azonban tanulsággal kell, hogy szolgáljanak arra: a szolidaritás a követendő út, a határok lezárása nem lehet tartós megoldás.

Az Egyesült Államokban folyamatosan nő a fertőzöttek és a halottak száma

Publikálás dátuma
2020.03.30. 18:33

Fotó: Tayfun Coskun / Anadolu Agency
Csak New York államban már hatvanezernél több beteg és ezernél több áldozat van.
Az Egyesült Államokban folyamatosan nő a koronavírus által fertőzöttek és a járvány halottainak a száma. A Johns Hopkins egyetem és kórház hétfő déli adatai szerint eddig több mint 143 ezer amerikainál mutatták ki a fertőzést, a halottak száma pedig meghaladja a 2500-at. Andrew Cuomo, New York állam kormányzója hétfőn délelőtt bejelentette, hogy egyedül az államban a Covid-19 a vasárnapi 965 halálos áldozathoz képest hétfőre már több mint ezer áldozatot követelt. New York városának kórházai megteltek, egymás után állítják fel a tábori kórházakat, még a Central Parkban is felhúztak egy sátorkórházat. New Yorkban hétfőn, helyi idő szerint a déli órákban kikötött az a kórházhajó, amely szombaton indut el a virginiai Norfolkból. A hajón 12, teljesen felszerelt műtő van, orvosokkal és ápolókkal. Deborah Birx, a járvánnyal kapcsolatos intézkedéseket irányító kormányzati munkacsoport tagja hétfőn az NBC televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta: az Egyesült Államok vidéki, kistelepülésein élőknek is fel kell készülniük a járványra. Mint fogalmazott: a vírus nagyon enyhe tünetekkel járó, sőt, tünetmentes fertőzéseket is okozhat és csak akkor törhet felszínre, amikor a legsérülékenyebb társadalmi csoportokat - az idős korúakat vagy a komoly, krónikus betegséggel küszködőket - sújtja. Az orvosnő hozzátette: amikor már ezeket a rétegeket is elérte a fertőzés, ez azt jelenti, hogy az adott településen mindenütt "befészkelte magát" a vírus. Larry Hogan, Maryland kormányzója hétfőn rendeleti úton tiltotta meg a lakhelyelhagyást. A rendelet értelmében csakis nagyon kivételes esetben - nélkülözhetetlen munka, vagy élelmiszer- és gyógyszervásárlás okán - lehet kimenni az utcára. A rendelet betartását az állam területén rendőrök ellenőrzik, a szándékos szabálysértőket ötezer dolláros büntetéssel sújtják. "Mi már nem kérjük, vagy javasoljuk, hogy a marylandiek maradjanak otthon, hanem kötelezzük őket erre" - nyilatkozta a kormányzó. Hasonló értelmű rendeletet írt elő Ron DeSantis, Florida kormányzója is, ez a rendelkezés azonban egyelőre csak az állam déli megyéire terjed ki. Vermont kormányzója, Phil Scott arról adott ki rendeletet hétfőn, hogy bárki, aki belép az állam területére, köteles 14 napig tartó önkéntes karanténba vonulni. A szövetségi katasztrófa-elhárítási ügynökség (FEM) közleményben tudatta, hogy több külföldi ország - köztük Malajzia, Thaiföld. Vietnam, Tajvan, India, Mexikó - vállalataival szerződtek egészségügyi eszközök segédeszközök gyártására. Az orvosi kesztyűket, maszkokat, sebészköpenyeket chartergépekkel szállítják az Egyesült Államokba.
Szerző

Vezéráldozatokat követel a járvány Madridban: meghalt Margit hercegnő és a terrorelhárítás vezetője is

Publikálás dátuma
2020.03.30. 17:32

Fotó: OSCAR DEL POZO / AFP
A madridi régióban az észak-olaszországinál is gyorsabban terjed a járvány.
Koronavírus fertőzéssel diagnosztizálták a spanyol operatív törzs vezetőjét, dr. Fernando Simónt, a riasztások és vészhelyzetek koordinációs központjának igazgatóját. Szombaton a gyorsreagálású erők terrorelhárítási csoportjának 48 éves vezetője, Jesús Gayoso ezredes hunyt el ugyancsak koronavírus fertőzés miatt. A spanyol médiának nyilatkozó beosztottjai egybehangzóan hangsúlyozták, hogy az ezredes igen jó kondícióban lévő, sportos és rendszeresen sportoló egészséges férfi volt. Múlt hét elején két ismert újságíró, José María ”Chema” Candela és Tomas Díaz-Valdes is elhunyt koronavírus fertőzés következtében, valamint a királyi ház egyik tagja, Margit hercegnő. A madridi belügyminisztérium szombati közlése szerint az alárendeltségükbe tartozó különböző rendfenntartó egységek tagjai között mintegy 700 igazolt fertőzöttet találtak. Minden bizonnyal a hadseregbeli fertőzések száma is emelkedni fog, miután egy szombati rendelet alapján ezentúl a katonák fognak segíteni a járvány halálos áldozatainak elszállításában, mivel már főleg a leginkább érintett madridi régióban a halottasházak befogadóképessége kimerült.
Bár egyelőre még nem látni olyan megrázó képsorokat, mint amiket az észak-olaszországi Bergamóban kígyózó halottas katonai autókról közölt a világsajtó, Spanyolországban is drámai dolgok történnek. Múlt héten döbbenetes hírek sora érkezett a királyságból. Az idősotthonok fertőtlenítésével megbízott katonák magukra hagyott, fertőzésben elhunyt időseket találtak ágyaikban egy madridi külvárosi otthonban. A sajtóhírt maga az egészségügyi miniszter is megerősítette.  A madridi hatóságok a főváros óriási jégcsarnokát is hullaházzá alakították helyhiány miatt, a nagy kiállítócsarnokot pedig kórházzá. A koronavírus terjedése a madridi régióban az észak-olaszországinál is gyorsabb. Más tartományokban viszont már érezhető némi javulás. María José Sierra epidemiológus, aki Fernando Simon fertőzöttsége miatt átvette a spanyol operatív törzs vezetését, hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, a járvány terjedési gyorsasága a március 25-e előtti napi 20 százalékos emelkedés helyett már „csak” 12 százalékos. Ami persze, még mindig drámai. Hétfő délben már 85 195 igazolt fertőzést tartottak számon, a halálesetek száma 7340 volt, ami 24 óra alatt 6300 új fertőzést és 812 elhalálozást jelent és egyben azt is, hogy a spanyol helyzet is már rosszabb, mint a korábbi kínai volt.
Bár Spanyolországban két hete szükségállapot van érvényben, Pedro Sánchez miniszterelnök további szigorításokat jelentett be. Hétfőtől leálltak a nem létfontosságú ágazatok is, mint például az autóipar vagy az építőipar. A korlátozás tervek szerint április 9-ig tart és csak az egészségügyet, a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, az áruszállítást, az áram-, gáz-, vízellátást, a gyógyszeripart, a telekommunikációt és a médiát nem érinti.
Szerző