A fővárosi önkormányzat szakmai stábja elkezdte kidolgozni a kerékpáros hálózat gyors bővítésének stratégiáját, amely a lecsökkent közúti forgalom mellett is biztonságos és komfortos feltételeket teremt. Folyamatosan zajlik a kialakult közlekedési helyzet elemzése (a közúti forgalom előbb a normális időszakok 60, majd a múlt héten 50 százalékára esett vissza), az útvonalak kiválasztása, az ideiglenes beavatkozások előkészítése. A kerékpáros útvonalak megnyitását a jó idő megérkezéséhez tervezzük igazítani, így a szokatlanul hideg idő elmúltával, április elején lesz esedékes - válaszolta a Népszava biciklis utakkal kapcsolatos kérdésére Rényi Ádám, a fővárosi önkormányzat kommunikációs igazgatója.
A Városháza egyúttal arra is emlékeztet, hogy a főváros a veszélyhelyzet kihirdetésétől kezdve igyekszik segíteni a kerékpáros közlekedést, amelynek érdekében például szimbolikus, havi 100 forintra csökkentették a MOL Bubi közbringarendszer használati díját, valamint bevezették a Bubi online regisztrációját is, ezzel is csökkentve a személyes találkozások számát.
A behajtási díj bevezetésének esetleges felgyorsítására, a sétáló Budapest koncepció megvalósítására, illetve a járvány teremtette forgalmi helyzet tapasztalatainak felhasználására vonatkozó kérdéseinkre azonban sem a fővárostól, sem Budapesti Közlekedési Központtól (BKK) nem kaptunk választ.
Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) igazgatója hétfő reggel egy Facebook-posztban szorgalmazta új kerékpáros sávok nyitását Budapesten. Magyarország csaknem három hete járványügyi veszélyhelyzetben él – írja. – A közösségi közlekedés utasszáma 80-90 százalékkal csökkent. Akiknek mégis muszáj kimozdulniiuk otthonról, azok közül sokan egyénileg - autóval, kerékpárral vagy éppen gyalog - oldják meg az utazásukat. De sokszor kerékpárt használnak az egyre bővülő létszámú futárok és ételkiszállítók is. Mindez Vitézy szerint vissza nem térő alkalmat jelent arra, hogy a főváros javítson a kerékpározás és a gyaloglás feltételein.
A Budapesti Közlekedési Központ korábbi vezérigazgatója arra is felhívja a figyelmet, hogy a világ számos nagyvárosában ugyanez a jelenség játszódik le. New Yorktól Bogotán és Mexikóvároson át Berlinig sok város már most ideiglenes kerékpársávokkal segíti a megnövekedett kerékpáros forgalmat: a többsávos utakon egy vagy akár több forgalmi sávot kerékpársávvá alakítanak, eddig hiányzó közvetlen összeköttetéseket nyitnak meg és jelzőlámpa-rendszereket hangolnak át a kerékpárosok igényeinek megfelelően.
Budapest előtt most nagy lehetőség áll szerinte: ideiglenes felfestéssel, a lámpaprogramok módosításával és jelzőtáblák kihelyezésével hetek alatt létrehozhatja azt a régóta hiányzó kerékpáros főhálózatot, ami átjárhatóvá teszi a belvárost és összeköti azt a külsőbb kerületekkel. Így például a Rákóczi úti tengely, a Nagykörút, az Üllői út, a teljes Bartók Béla út, az Erzsébet híd és a Lánchíd olyan hiányzó láncszemek, melyek most mind a helyükre kerülhetnek. Most az autóval közlekedők érdekeinek sérelme nélkül lehet újra felosztani a közutakat, megmutatva, hogy a város így is működőképes marad.
Mire feloldják a veszélyhelyzetet és az élet visszatér a rendes medrébe, remélhetőleg budapestiek tíz- és százezrei fedezik föl, hogy nincsen szükségük autóra a mindennapokban – teszi hozzá.
A kerékpározás mellett a gyaloglásra biztosított helyet is érdemes növelni. Ha beüt a tavaszi jó idő és a kijárási korlátozás elhúzódik, az amúgy is szabadidős célra szolgáló parkok, sétányok nem fogják bírni a terhelést, és ahogy a mostani hétvégén a Normafán vagy a Margitszigeten már látszott, könnyen túlzsúfolódnak. Erre aztán könnyen a parkok lezárása lehet a válasz. Vitézy szerint ez kerülhető el, ha a főváros és a kerületek akár teljes utcákat és útszakaszokat zárnak le az autók előtt.
