Szabad szemmel: Orbán a teljhatalom megszerzésére használta fel a válságot

Publikálás dátuma
2020.03.31. 08:19

Nemzetközi sajtószemle, 2020. március 31.
Financial Times Orbán megkapta a zöld jelzést az Országgyűléstől, hogy dekrétumokkal irányítsa Magyarországot. Amióta a miniszterelnök 10 éve visszatért a hatalomba, egyfolytában bontja le a fékeket és ellensúlyokat az igazságszolgáltatásban, de rátenyerelt a sajtóra is. Elvileg a Parlament visszavonhatja a most megadott különleges jogkört, de ott a Fidesznek kétharmada van. Csáky Zselyke a Freedom House-tól úgy ítéli meg, hogy a törvény tesz minden látszatra. Leleplezi, ami már egy ideje tény: nincsenek fékek és ellensúlyok, mert sem az Országgyűlés, sem az Alkotmánybíróság nem tölti be ezt a szerepkört. Brüsszeli illetékesek, nemzetközi szervezetek és hazai civil csoportok kifogásolták, hogy a jogszabályban nincs benne, meddig érvényes. A magyar kormány azonban visszautasította mind az Európa Tanács, mind az EBESZ bírálatát. Megfigyelők azonban felhívják a figyelmet, hogy ha az EU erőteljesen reagál, az fontos üzenet volna más tagállamok számára, ha azok netán kísértésbe esnének, hogy kövessék a példát. Rácz András, a Német Külkapcsolati Tanács elemzője nemrégiben arról értekezett, hogy a budapesti politika jelzés lehet más kormányok számára, mármint hogy meg lehet lovagolni a járványt és be lehet vezetni az alapjogokat korlátozó intézkedéseket.
Huffington Post A lap szerint Orbán Viktor a teljhatalom megszerzésére használta fel a válságot. Így mostantól kezdve drámai lépéseket tehet, ám ez igencsak aggasztja a civil szervezeteket és a magyar ellenzéket, hiszen félő, hogy a jogállam és a demokrácia ellen veti be rendkívüli jogosítványát. Magyarország egyúttal arra is példa lehet, hogy szélsőséges vezetők a járványt kiaknázva erősítik meg saját hatalmukat. Éppen akkor, amikor az országok inkább hajlamosak különleges jogokkal felruházni őket a ragály megfékezésére. Amit Orbán eddig tett az ellenfelek, újságírók és a civil társadalom ellen, az különlegesen aggasztóvá teszi a felhatalmazásnak azt a részét, amelyik a rémhírterjesztésre vonatkozik. Hiszen a sajtóorgánumok mostantól kezdve feltehetőleg kétszer is meggondolják, mit jelentsenek a járvány elleni kormányintézkedésekről. A kormányfő populista, aki hajlamos arra, hogy a válságokból személyes hasznot szerezzen. Úgy állítja be, hogy a nemzet egyedüli védelmezője olyan ellenségekkel szemben, mint a liberálisok, muzulmánok, az EU és Soros.
New York Times Az autokraták és mások számára jó esélyt kínál a koronavírus válság, hogy még több hatalomhoz jussanak, ám az nagy kérdés, hogy hajlandóak-e attól idővel megválni. A magyar kormányfő például ezután saját akarata szerint vezetheti Magyarországot. De pont az a gond, hogy egyes kormányok sajátos jogokat szereznek a járvány ürügyén, és nemigen vannak biztosítékok, hogy nem élnek vissza azokkal. Van rá példa tekintélyelvű rendszerekben (Jordánia), olyan elbukó demokráciákban, mint Magyarország, de meg lehet említeni a hagyományosan jogállam Nagy-Britanniát is. Az ENSZ emberi jogi jelentéstevője attól tart, hogy a Covid-19-re rácsatlakozik az autoriter és elnyomó intézkedések hulláma. Az pedig évtizedekre irányt szabhat a politikának, gazdaságnak és a civil szférának. A járvány újrafogalmazza a normákat. Jogvédők attól tartanak, hogy az emberek nem veszik észre, milyen jogokat is engednek át, legfeljebb csak akkor, amikor már nem tudják azokat visszavenni. A járvány ajándék lehet az autokrata beütésű kormányoknak. Magyarországon innen kezdve csakis Orbán mondhatja meg, mikor érjen véget a rendkívüli állapot. Bírálók szerint a hatalom az új jogszabály alapján még jobban leszalámizhatja a demokratikus intézményeket, üldözheti az újságírókat és az ellenzék tagjait.  
Wall Street Journal A felhatalmazási törvényt nehezményezi az unió és több jogi szakértő is, mert úgy vélik, hogy Orbán ily módon olyan tekintélyelvű hatalom birtokába került, amit legfeljebb csak a saját kabinetje, illetve a pártja vonhat meg tőle. A lap szintén megszólaltatta Rácz Andrást a Német Külpolitikai Társaságtól, aki úgy gondolja, hogy egyes politikusok a válságot meglovagolva megrendíthetik a demokráciát. A szakértő ebből a szempontból Magyarországot tartja a legnagyobb veszélynek.
The Times Lubickolnak az autoriter vezetők, mert a járvány sorra iktatja ki a fékeket és ellensúlyokat. Még büszke nyugati liberális demokráciákban is annyi hatalmat halmoztak fel a politikusok, ami pár hete még teljesen elképzelhetetlen lett volna. Közvélemény kutatások azt igazolják, hogy az emberek pedig elfogadják ezt. Ám félő, hogy egyes kormányok nem szalasztják el a válságot és az erős emberek még jobban megerősítik saját pozícióikat, amiből azután a baj elülte után sem kívánnak semmit sem feladni. Vagyis elnyomják az elégedetlenséget, korlátok közé szorítják az ellenzéket, vagy érvényben tartják a különleges jogosítványokat, hogy ne gátolja semmiféle alkotmányos korlát a ténykedésüket. Egyesek ezt ravaszabban csinálják, mások teljesen nyíltan. Az aggodalmak nem csupán diktatúrákra, illetve autokráciákra vonatkoznak, lásd Kínát és Oroszországot, hanem például Magyarországra is. A londoni Middlesex Egyetem egyik előadója, aki gyűjti, hol élhetnek vissza világban a különleges felhatalmazásokkal, arra emlékeztet, hogy a magyar kormánynak immár régi, jó szokása válság idején megnöveli hatalmát, és azt utána meg is tartja, ahogyan az a menekülthullám után is történt. Szerinte most is ugyanez fog lejátszódni.
Neue Zürcher Zeitung „Orbán abszolút hatalmának már az illiberális demokráciához sem sok köze van” – írja a svájci konzervatív liberális lap. Maga a válság nem indokolja, hogy rendeleti úton avatkozzanak bele az alapvető jogokba. Persze másutt is egyre drasztikusabb húzásokkal korlátozzák a személyen szabadságot, a tulajdonjogokat és a gyülekezési szabadságot. Ám a döntő mindig az, hogy ezek a lépések arányban állnak-e a bajjal. Negatív példaként éppen Magyarország szolgálhat. Orbán mától kezdve formálisan is az ország korlátlan ura, aki dekrétumokat bocsáthat ki, törvényeket érvényteleníthet. De a legnagyobb gond, hogy ezt meghatározatlan ideig teheti. Egy olyan országban, ahol a Fidesz szinte az összes állami intézményt, valamint tömegtájékoztatási eszközt a kezében tartja. Megzabolázza a kritikus civil szervezeteket, a kultúra engedetlen szereplőit. Most pedig a Parlamentet is kiiktatja. A kormány mondhatja meg, hogy mikor ér véget a rendkívüli állapot. Vagyis Orbán addig él vele, amíg kedve tartja és még csak meg sem indokolta, hogy miért nem fogadta el az ellenzék által követelt három hónapos határidőt. Hogy mire kell neki a teljhatalom, amikor amúgy is azt csinált a kétharmad révén, amit akart? Nem valószínű, hogy valós volna a feltételezés, miszerint a két év múlva esedékes választást igyekezne ily módon elhalasztani. Ezt még ő sem merné meghúzni, mert akkor végképp elviselhetetlenné válna az EU-ban. Viszont a koronavírus jelentős kockázatot hordoz, mert az egészségügy katasztrofális állapotban van, anyagilag kivérezett. Orbán tolta a milliókat az ostoba propagandába, miközben a betegek kénytelenek voltak maguk vinni élelmiszert és WC-papírt a kórházba. Ha terjed a járvány, ezek a viszonyok széles körben ismertté válnak. Itt van jelentősége annak, hogy az ellenzéket a különleges állapot elutasítása miatt a ragály szövetségesének lehet nyilvánítani, és hosszú börtönt lehet kiróni hamis hírek terjesztéséért.
Die Welt A konzervatív újság úgy látja, hogy Ursula von der Leyennek most már komolyan oda kell figyelnie Orbán Viktorra, hiszen az a vírusválság kellős közepén fél-autokráciát csinál Magyarországból és közben Brüsszelt ócsárolja. Az EU nélkül azonban Magyarország nem életképes. A Bizottság elnökének hiteles stratégiát kell felmutatnia, mármint hogy miként akar eljárni az ilyen államokkal. A járvány nem kifejezetten a szabadság idejét jelenti. Ám fontos, hogy a megszorító lépések érvényességi idejét megadják, és a törvényhozások ügyeljenek azok végrehajtására. Ám a magyaroknál éppen ennek az ellenkezője történik és ez példátlan a nyugati demokráciákban. Ami meglepő, az az, hogy hallgat a többi tagország. Még inkább fura a Bizottság tanácstalansága. A koronavírus nem szolgálhat eszközül az olyan félautokraták számára, mint Orbán. Amit idáig Brüsszel letett az asztalra a politikus megfegyelmezésére, az édeskevés. És nem kizárólag a szankciókról van ott szó. Von der Leyen részéről az is roppant fontos, hogy a szép szavakon kívül kellő meggyőző erővel nyilvánítsa ki: mit képvisel Európa, és mi az, ami elfogadhatatlan számára. Az meg külön bizarr, hogy Orbán egyre-másra emlékeztet a válság kapcsán kapott kínai segítségre, hogy példának állítja az ázsiai társadalmakat, és milyen izgalom fogja el, amikor az EU gyengeségét ecseteli. Természetesen, mindezt lehet puszta-propagandának venni. Ám az mégiscsak tragikus, hogy a magyar illiberális demokrácia és a jóléti magyar állam nem élne meg az unió nélkül. Az ország számára sem az oroszok, sem a kínaiak nem jelentenek alternatívát. Brüsszel adja a kormányfő hatalmi bázisát, és ezt von der Leyennek végre éreztetnie kellene.
Süddeutsche Zeitung A kommentár szerint az EU a koronavírus után is veszélyben lesz, mert Orbán Viktor megmutatja, milyen gyorsan át lehet alakítani tekintélyuralommá egy demokratikus rendszert. A politikus keresztülvitte az akaratát, így az unió még sokáig kénytelen lesz foglalkozni a dologgal. Vagyis nem elég, hogy arat a járvány Magyarországon, további akut veszély jelentkezik a demokrácia számára. Ezen persze már senki se lepődjön meg, hiszen a kormányfő 10 éve céltudatosan dolgozik a jogállam lerombolásán. Ellenségképeket gyártott, félelmet keltett. A demokráciából már csupán a homlokzat maradt, de most azt is állványokkal támasztják meg és vastag ponyvával fedik le. A magyar kormány szokás szerint semlegesíteni próbálja a kritikát, miközben szemtelenül kap a teljhatalom után. Az ellenzéket azzal vádolja, hogy az nem eléggé hazafias. A külföldi bírálóknak azt válaszolja, hogy az vagy nem értik pontosan a különleges intézkedések lényegét, vagy tudatosan kiforgatják a magyar szándékot. De hogy a lépések mennyire arányosak és mennyi ideig lesznek hatályban, azt csakis Orbán és az övéi szabják meg. Ily módon azután a lehető legrosszabbra kell felkészülni. Hiszen ő akkor is képes lesz folyamatosan harcolni a vírus ellen, ha már véget ér a ragály. A félelem magyarázza, hogy a politikus a helyzetet a hatalom megerősítésére használja ki. Az őszi választások ugyanis megmutatták, hogy minden ellenintézkedés dacára még mindig sebezhető. Azon felül tudja, hogy a vírus hamarosan leleplezi: milyen veszedelmes mulasztást követett el. Hiszen az egészségügy annyira lepusztult, hogy aligha tudja állni a fertőzés okozta nyomást. Ám a felháborodást el lehet majd nyomni az új jogszabályra hivatkozva. Bízhat abban, hogy a mostani feszült időkben az uniós partnerek közül senki sem utasítja rendre. A brüsszeli kifogásokat máris nyersen visszautasította. Egyúttal élesen nekiment az EU-nak, mondván, hogy az gyatra módon kezeli a válságot, nem úgy, mint Kína. Vagyis ismét csak megmutatta, hogy mekkora veszély fenyegeti az Európa-tervet, még azután is, hogy elül a jelenlegi vihar.
Frankfurter Rundschau A magyar miniszterelnök kényszerszabadságra küldi az Országgyűlést, ily módon tovább építi az illiberális államot. A politikus sajnos arra használja tehetségét, hogy szétverje a demokráciát, pedig egykor segített azt felépíteni. De most az van, hogy aki túl hangosan bírál, arra hosszú börtön vár. Orbán egyrészt arra támaszkodik, hogy az unió a jelenlegi helyzetben képtelen megállítani egyes kormányfőket. Másrészt arra épít, hogy a halálos járvány közepette minden államban korlátozzák az alapvető jogokat. És hogy sok ember nem látja a különbséget. A harmadik tényező pedig az, hogy sok nyugati ország hatalmas gyengeséget árul el a ragály leküzdése során. Orbánnak a szingapúri modell kell. Kicsi, tekintélyuralmi, gazdaságilag felfelé törekszik. Világos szabályok, nagy szabadság helyett. Ez az az illiberális állam, amit Magyarországnak szán. Tegnap hatalmasat lépett ebben az irányban. A koronavírus után Magyarország már nem fogja tudni, milyen is az igazi demokrácia.
Spiegel Orbán Viktor – Európa szégyene. Így értékeli a lap, hogy az unió kellős közepén egy kvázi diktatúra jött létre. A kormányfő jogköre messze túlmegy azon, amit más kormányok kaptak a válság megoldásához. De az egészet úgy állítják be, mintha csakis azt néznék, hogy lakosság ne szenvedjen sokat a vírus miatt. Ám ehhez nem lett volna szükség az új felhatalmazásra. Valójában a cél az, hogy Orbán és a mögötte állók cinikus hatalmi emberek klikkje a zűrzavar ürügyén még jobban kiépítse befolyását. Ilyesmit akkor szoktak csinálni, amikor valaki egyeduralomra tör. Magyarország földrajzilag Európához tartozik, de politikailag már nem. Itt lenne az ideje, hogy az EU vezetése komolyan helyre tegye Orbánt és kidolgozza az egyértelmű stratégiát a ilyesfajta viselkedés szankcionálására. A Bizottság, amely von der Leyennel az élen többé-kevésbé tétlenül tűri a dolgot, nem csupán gyenge, hanem gyáva is.
Der Standard Orbán Viktornak a dekrétumok a fontosak és nem az átláthatóság. Ám a különleges jogkör nem nyugtatja meg az kórokozó miatt aggódó embereket. Hiszen egyfelől senki sem tudja, mennyire lesz súlyos a járvány. Ugyanakkor a parlament kikapcsolásával megadott teljhatalom természetesen veszélyt jelent az ország demokráciája számára. Már csak azért is, mert az újságírók immár nehezített körülmények között végezhetik munkájukat. Ezért jogosak a hazai és külföldi figyelmeztetések, pl. az osztrák igazságügyi miniszter részéről. Magyar sajtómunkások abból indulnak ki, hogy Orbánnak igazából nincs semmiféle terve, az új jogosítvány inkább csupán egyfajta biztonsági öv a számára. A jelszó: soha nem lehet tudni, mire lesz jó, ha úgy hozza a sors. De pont ez a gond, mert itt nem úgy van, mint a migránsválság során, amikor a kormányfő tetszés szerint riogathatta a lakosságot, hogy azután megmentőként jelenjen meg. Most egyszerűen meg van ijedve a lakosság. Ezen jottányit segít, ha a miniszterelnök megint bűnbakokat sorakoztat fel, mint egykor Sorost. Úgy hogy most nyíltságra és átláthatóságra volna szükség. Ám az új törvény pontosan az ellenkező irányban hat.
Le Monde A „koronavírus-törvénnyel” valójában teljhatalmat szerzett Orbán Viktor. Bírálói puccsal vádolják a nemzeti-konzervatív kormányt. Úgy vélik, hogy a jogkör a hatalom bebetonozására szolgál, a ragály valójában csak ürügy. A félelem azon alapul, amit a kormányfő az eltelt évtizedben csinált. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága azt közölte, hogy nyugtalanul figyeli a magyar fejleményeket. Az Európa Tanács pedig azt, hogy a minden ellenőrzést mellőző, korlátlan időre szóló rendkívüli állapot nem szavatolja a demokratikus alapértékek betartását. 9 nemzetközi újságíró szervezet az EU-hoz fordult, mert azt gondolja, hogy a törvény támadás az alapjogok, valamint a sajtószabadság ellen. Varga Judit igazságügyi miniszter ezzel szemben azt állítja, hogy a másik oldal képzelt ellenséggel harcol. Orbán ugyanakkor azt üzente, hogy megmondta a nyűgösködő Európának: nincs ideje elméleti jogi vitákra, amikor emberéleteket kell menteni. A tudósítás emlékeztet arra, hogy az elején a politikus még a bevándorlást okolta a fertőzésért.
Libération Orbán Viktor a válság kellős közepén ragadta magához az egyeduralmat. Az ország védelmére hivatkozva harckocsikat vonultat fel a fővárosban, katonai parancsnokokat nevez ki a kórházakba, és meghatározatlan időre megszerezte a teljhatalmat. Mindezt Európa szívében, és ez nem valami sci-fi. A budapesti erős ember az utóbbi 10 évben sorra vezette a támadásokat a jogállam ellen az igazságszolgáltatásban, az civil szektorban és a sajtóban. Kőszeg Ferenc most azt jósolja, hogy nem lesznek többé választások Magyarországon. A válság kezdete óta a hatóságok már tucatnyi portált bezárattak, amiből csak az derül ki, hogy a jelenlegi jogszabályok is elegendőek lennének az álhírek ellen. Így most nagy a félelem, hogy ezúttal a független média kerül célkeresztbe, hiszen a hatalom már így is rendszeresen támadja. De sorra kerülhetnek az ellenzéki képviselők is. Lehet, hogy pl. bíróság elé kerül a mohácsi polgármester, a közrend veszélyeztetésének vádjával. Noha mindössze annyit tett, hogy bejelentette: náluk két további beteg van, de mások is veszélybe kerültek egy esküvő részvevői közül. Ugyanakkor az Orvosi Kamara folyamatosan adatokat kér a kormánytól, de hiába. Az még azt sem árulja el, hány intenzív ágy van az országban. Hadházy Ákos szerint az időzítés tökéletes az „alkotmányos puccshoz”: az európai országok bezárkóznak, az EU többé-kevésbé lebénult, tüntetni nem szabad.
Szerző

Az amerikai kormány „alapvető fontosságúnak” ítélte a fegyverboltok nyitva tartását

Publikálás dátuma
2020.03.31. 07:12

Fotó: Yasin Ozturk / AFP / Anadolu Agency
A hét végén csupán ajánlást adtak ki, az egyes államok városok, kisebb települések maguk dönthetnek a fegyverboltokról.
Donald Trump amerikai elnök kormányzata „alapvető fontosságúnak” ítélte a fegyverboltok nyitva tartását, az élelmiszerboltokéhoz, gyógyszertárakéhoz és kórházakéhoz hasonlóan szükségesnek. A kormányzat ugyanakkor nem tette kötelezővé a nyitva tartást, a hét végén csupán ajánlást adott ki, az egyes államok városok, kisebb települések maguk dönthetnek a fegyverboltokról. A kormány megnyilatkozását az amerikai fegyverszektor többhetes erőteljes lobbitevékenysége előzte meg, mivel nem mindenki tartotta létfontosságúnak a boltok nyitva tartását. Los Angelesben például Alex Villanueva megyei seriff kétszer is elrendelte a fegyverboltok bezárását, ám kénytelen volt másodjára is engedni a fegyverjogi aktivisták nyomásának. A boltoknak nagy a forgalmuk, az utóbbi hetekben kétszer-háromszor akkora, mint egy évvel ezelőtt, mivel sokan attól tartanak, hogy a koronavírus-járvány miatt felborulhat a rend, és veszély fenyegetheti személyes biztonságukat. Akadnak viszont, akik azt hangsúlyozzák, hogy most nem az alkotmány adta fegyverjog a fontos, hanem a járvány elleni védekezés, márpedig a zsúfolt boltok a vírus terjedésének kedveznek.
Szerző

Nem engednek kikötni egy betegeket és halottakat is szállító üdülőhajót Floridában

Publikálás dátuma
2020.03.31. 07:12
Ron DeSantis floridai kormányzó
Fotó: Paul Hennessy / AFP / NurPhoto
A floridai kormányzó azzal érvelt, hogy a külföldi turisták „kimerítenék azokat az értékes forrásokat, amelyekkel Florida az új típusú koronavírus járványa ellen küzd”.
Egyelőre nem engedélyezik annak a holland üdülőhajónak a kikötését Floridában, amelyen halottak és az új típusú koronavírus okozta Covid-19 fertőzésben szenvedő betegek is vannak – jelentette be Ron DeSantis, floridai kormányzó hétfőn este. A Zandaam nevű üdülőhajó a floridai Fort Lauderdale kikötőjében készült horgonyt vetni, de a helyi hatóságok némi habozása után Ron DeSantis kormányzó hétfőn este bejelentette: „nem engedhetjük meg, hogy partra szálljanak itt olyan emberek is, akik nem is floridaiak”. A kormányzó
azzal érvelt, hogy a külföldi turisták „kimerítenék azokat az értékes forrásokat, amelyekkel Florida az új típusú koronavírus járványa ellen küzd”.

Az ódzkodás oka, hogy a holland üdülőhajón koronavírussal fertőzött betegek és a kórba belehalt áldozatok vannak. A hajó parancsnokának hivatalos jelentése szerint pénteken négy ember halt meg, és legalább ketten vannak, akik a Covid-19 kórral küzdenek, még többen a fertőzöttség tüneteit mutatják. A hajó 1800 utassal és a személyzettel a fedélzetén március elején indult útnak Argentínából, majd megkerülve a Horn-fokot, Chile felé hajózott. Panamaváros a hét végén csak némi habozás után adta meg az engedélyt a hajónak, hogy átzsilipeljen a Panama-csatornán, de azzal a feltétellel, hogy sehol nem áll meg. A Zandaam hétfőn már a Karib-tengeren járt, és este kellett volna kikötnie Fort Lauderdale-ben. Hétközben a hajótársaság mentőhajót küldött:
a Rotterdam nevű hajóra 400 utast menekítettek át. Az ott elvégzett vírustesztek mindenkinél negatív eredményt mutattak.

A Fort Lauderdale közelében várakozó hajó utasai között többségében amerikaiak és franciák vannak. Hétfő esti nyilatkozatában DeSantis kormányzó úgy fogalmazott:
„szeretnénk, ha orvosok mennének fel a hajóra, s ezt a hajózási társaság szervezné meg”.

Kiemelte azt is, hogy mielőtt érdemleges döntést hozna az ügyben, alaposan meg kell vizsgálnia, hogy a floridaiak számára megvan-e a megfelelő számú kórházi ágy. Az első sajtóinformációkkal ellentétben a Zandaamért küldött mentőhajó nem távozott az utasokkal, hanem végig mellette hajózott. Így lényegében két hajó várakozik Florida partjainál.
Szerző