Előfizetés

Iskolaérettség: nem lett egységesebb a rendszer

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.04.01. 17:54
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A pedagógiai szakszolgálatok és az óvodák még véletlenül sem értelmezték egyformán a jogszabályokat.
Bár a kormány elsősorban az egységesítés ürügyén változtatott tavaly a tankötelezettség kezdetén, valamint az iskolaérettségi vizsgálatok eljárásrendjén, a szülői tapasztalatok alapján úgy tűnik: a pedagógiai szakszolgálatok és az óvodák még véletlenül sem értelmezték egyformán a jogszabályokat. Azaz távolról sincs meg a kormány által elvár egységes rendszer. A Szülői Hang Közösség felmérésében mintegy ezer szülői visszajelzés érkezett, amelyek alapján elmondható: tavaly egyes szakszolgálatok végeztek iskolaérettségi felméréseket, míg mások nem. Egyes óvodák részletes információkkal és dokumentumokkal segítették a szülőket, sok intézmény viszont elmulasztotta ezt. Az Oktatási Hivatal (OH) sok esetben másképp döntött a kérvény benyújtásának időpontjától és helyétől függően, a szakszolgálatok pedig nem működtek egységesen, néhol figyelembe vették a szülők véleményét, máskor nem. Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda és a szülő dönthetett arról, hogy az adott év augusztus 31-éig hatodik életévét betöltő, vagyis tankötelessé váló gyermek további egy évet óvodában maradhat-e, a kormány egy törvénymódosítással megszüntette ezt a jogot. Idén januártól csak az OH dönthet, az iskolahalasztást a szülőnek kell kérelmeznie, ehhez saját indoklását is csatolhatja. Ha az OH nem tud maga dönteni, kérheti az érintett gyermek vizsgálatát az illetékes szakszolgálatnál. Az OH legutóbbi tájékoztatása szerint a január végi határidőig 10,8 ezer kérelmet kaptak, nagy részüket el is fogadták, a többi esetben szakszolgálati felülvizsgálatra küldték az érintett gyermeket. Az elutasítások aránya minimális. A Szülői Hangnak nyilatkozó szülők 42 százalékának fogadták el rögtön a kérelmét, 55 százalékuk esetében volt szükség szakszolgálati felülvizsgálatra, és „csak” három százalék az elutasított kérelmek aránya. Ám ez a három százalék is több száz gyermeket jelent, az elutasítást pedig több szülő is igazságtalannak érzi. Egyikük azt írta: kislánya születése óta betegségekkel – szívproblémákkal, izom- és idegrendszeri gyengeséggel – küzd, fejlődésében visszamaradott, ennek ellenére az OH indoklás nélkül elutasította az iskolahalasztási kérelmet. Ugyanerről számolt be egy másik édesanya is, akinek kisfia egy betegség miatt két évvel el van maradva a korosztályához képest. A Szülői Hang arra is felhívta a figyelmet: több koraszülött gyermek esetében is elutasító döntés született, esetükben nem a korrigált (eredetileg várt) születési dátumot vették figyelembe. A szülői szervezet azt kéri, vonják vissza a hatévesek beiskolázásáról szóló törvényt és a kérdésről kezdődjön szakmai párbeszéd.

Mégsem helyezik gyámság alá a polgármestereket

MTI
Publikálás dátuma
2020.04.01. 17:01
Gulyás Gergely
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Továbbra is az eddigiek szerint lesznek gyakorolhatók a polgármesterek jogosítványai veszélyhelyzetben, a kormány eltekint az erre vonatkozó módosítási szándékától - nyilatkozta Gulyás Gergely szerdán az MTI-nek.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt közölte: az elmúlt hetekben éppen az ellenzék részéről érték kritikák azt a gyakorlatot, amely a polgármestereket jogosítja fel arra, hogy veszélyhelyzetben a védekezés érdekében a képviselő-testület jogaival éljenek. A kedden benyújtott törvényjavaslat ezt a helyzetet kívánta orvosolni - mondta. "Mivel azonban a szabályozás módosításának szándékával a szabályozás eddigi kritikusai ma már láthatóan nem értenek egyet, és a kormány a veszélyhelyzetben a lehető legszélesebb körű, pártpolitikai határokra tekintet nélküli összefogásra törekszik, ezért eltekint ettől a módosítástól, és a polgármesterek jogosítványai a veszélyhelyzetben továbbra is az eddigiek szerint gyakorolhatóak" - közölte Gulyás Gergely.  A katasztrófavédelemről szóló törvény szerint veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. A kedden beterjesztett kormányzati törvénymódosítási javaslat azt írta volna elő, hogy ilyen esetben a polgármester, a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlési elnök döntéséhez szükséges a megyei, fővárosi védelmi bizottság előzetes jóváhagyása. Gulyás Gergely mostani nyilatkozata szerint viszont ettől a módosítástól eltekintenek. 

A „felejtés jogáról” is lemondhatunk egyelőre Semjén törvénytervezete miatt

Népszava
Publikálás dátuma
2020.04.01. 16:10

Fotó: Shutterstock
Egyelőre nem kérhetjük az internetes keresőszolgáltatóktól, hogy töröljék a rólunk szóló sérelmes tartalmakat az internetről.
Számos elsőre nehezen értelmezhető részt is tartalmaz az a salátatörvény tervezet, amit Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes nyújtott be és ami többek között gyámság alá helyezné a veszélyhelyzetre hivatkozva a polgármestereket, visszamenőleges hatállyal elvenné a lehetőséget a Fővárosi Közgyűléstől, hogy változtatási tilalommal akadályozzák meg a Városliget túlzó beépítését és a fideszes vezetésű kormányhivataloknak adná a hatásköröket a települési jegyzők helyett a kiskereskedelem szabályozásának fontos kérdéseiben. A salátatörvény a Médiatörvényt is módosítaná, mégpedig úgy, hogy március 31. helyett 2021 január 1.-ig tolná ki azt a határidőt, amikortól kezdve az internetes keresőszolgáltatóknak törölniük kellene külön kérés alapján olyan tartalmakat, amelyek egyes emberekre nézve károsak, hátrányt okozóak lehetnek. Ez az úgynevezett „felejtés joga”, amit az új európai adatvédelmi szabályozás az úgynevezett GDPR hozott létre. Mivel ennek semmilyen köze nem lehet a közigazgatási eljárások egyszerűsítéséhez, amire a törvény többek között hivatkozik, könnyen elképzelhető, hogy a veszélyhelyzetről szóló törvény részeként elfogadott Büntető Törvénykönyv módosításához köthető, amely a járványhelyzettel kapcsolatos „rémhírterjesztés” esetén egytől öt évig terjedő szabadságvesztést ír elő szankcióként.