Előfizetés

A szobádból pár kattintás New York

Torma Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.04.01. 10:30

Fotó: MATTES René / AFP/Hemis
Egy hete még nem gondoltam, hogy ebből állandó program lehet. Természetesen lesz vaskos magyar vonatkozása is, de erről majd később. Ma New Yorkba megyünk virtuális múzeumsétára.
New Yorkban, ha lehet, még durvább a járványhelyzet. Tegnap néztem végig például az ott élő Zilahi Péter fotóit az üres utcákról. (Ilyen nálunk is van: nézzék meg Szabó Ábel budapesti festményeit a Facebookon.) Ezen csak utólag tudunk majd igazán elképedni... Természetesen a múzeumok New Yorkban is zárva tartanak. Azok az online és vizuális túrák viszont, amelyekkel most mi is bemegyünk majd virtuálisan ide (oda), már évek óta léteznek, csak soha nem kattintottunk rá. Nem akarok egyszerre nagyot markolni, ahogy ezt igazi turistákként is tenni szoktuk – igaz, a sorban állást most nem kell belekalkulálni –, ezért most „csak” az idén 150 éves Metropolitan Művészeti Múzeumot látogatjuk meg.
A becenevén Metben március 20-án nem nyílt meg a Making The Met, 1870-2020 című grandiózus kiállítás, ami a múzeum gyűjteményéből a közönségszavazás alapján válogatta össze a látogatók kedvence 250 alkotását.
A nagyközönség emellett legkedvesebb személyes emlékeit, fényképeit vagy videóit is megoszthatja és összegyűjtheti a Met közösségi oldalain a MyMetStory címkével ellátva. A Met főépülete a Central Park keleti szélén áll, ahol az egyetlen nagyobb épület a Jacqueline Kennedy-ről elnevezett tó délkeleti sarkánál. Itt van a manhattani múzeumi negyed, és hol is állhatna az a múzeum, ami a világ legnagyobb művészeti gyűjteményével rendelkezik, egyben a világ három leglátogatottabb művészeti múzeumának egyike az évi csaknem hétmillió látogatójával?
A Metropolitan Művészeti Múzeumot 1870-ben alapították, miután 1866-ban Párizsban az ott élő/tartózkodó amerikaiak közösen ünnepelték meg július 4-én az Egyesült Államok nemzeti ünnepét. A párizsi ifjak egyik szószólója egy New York-i ügyvéd, John Jay volt, akinek a nagyapja – szintén John Jay – a Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója, később az USA külügyminisztere, majd a legfelsőbb bíróság első elnöke is volt. Az unoka vitte tovább a múzeum ügyét, amihez aztán egyre több adományozó, társalapító csatlakozott. (A Met egyik sajátossága, hogy az egyes gyűjteményeken belül a műtárgyak nem feltétlenül korszakonként rendszerezve láthatók, hanem az adományozók személye köré szervezve: az említett nagy adományozások idején, a XIX–XX. század fordulóján sok vagyonos polgár azzal a kikötéssel adta át teljes gyűjteményét a Metropolitan alapítványának, hogy a kollekciónak egyben kell maradnia.)
De ha már bent vagyunk, fordítsuk előnyünkre a virtuális sétát és ugráljunk. A tizenkilenc részlegre osztott múzeum az ókortól kezdődően mutatja be a képzőművészet különböző ágait és korait. Ebből többet kihagyunk – például a nekünk nem sokat mondó amerikai festészeti gyűjteményt –, viszont igen gazdag az európai anyag, különös tekintettel a francia és holland impresszionista festőkre. (Lásd a Párizsban időző, gazdag amerikaiakat, akik ezek szerint nemcsak kánkánt néztek és kávéházakban költötték pezsgőzésekre a pénzüket.)
Az európai látogatók számára is talán ez a legnépszerűbb részlege a múzeumnak, Rembrandttól 18, Monet-tól 37, Cézanne-tól 21 alkotást őriznek, de Vincent van Gogh több művét is megtalálni itt, Vermeer kevés fennmaradt művéből öt található a Metropolitanben például a Nő vizeskancsóval – sehol máshol ennyi. De van itt még csak felsorolásszerűen: id. Pieter Bruegel, El Greco, Raffaello, több Botticelli, például a legendás Angyali üdvözlete és Jacques-Louis David Szókratész halála című festménye. A képeket nem a Met, hanem inkább Museum Syndicate oldalon érdemes megkeresni. Ha viszont a múzeum honlapján a The Met 360° Projectre klikkelünk, rögtön kiderülhet, a Met nemcsak az eddig képbe hozott főépületéből áll.
Itt van például rögtön a Met Breuer, a 75. utca és a Madison Avenue sarkán, amit néhány éve az épületet tervező Marcel Breuerről neveztek el. Marcel Breuer? Igen, Breuer Marcell, a Bauhaus híres tervezője, aki a nácik elől menekülve Amerikában lett világhírű építész. Amikor 1963-ban a Metropolitan Alapítvány építészt keresett új manhattani múzeumának megtervezéséhez, Breuer végül azzal nyert, hogy az új múzeumot merész szobrászati ​​formaként képzelte el. A Met 360° Project kis videókkal mutatja be a Met különböző épületeit. A Met Breuer esetében például rögtön láthatjuk, hogy a Frank Lloyd Wright 1959-ben megnyitott ikonikus Guggenheim Múzeumához hasonlóan nem akar alkalmazkodni az Upper East Side toronyházaihoz, az ötemeletes múzeum zártsággal és nyers szögletességgel fordul el környezetétől – és fordult befelé, a kiállítások belső világa felé.
A több mint fél évszázad alatt Breuer brutalista, tiszta beton épületét dicsérték és gúnyolták egyszerre – hívták például a Madison Avenue Szörnyének is, miközben szép lassan a brutalista építészet nemzetközi ikonjává vált. De mit jelent valójában az, hogy brutalista? Bár a világháború után a szűkös anyagi lehetőségek miatt építkeztek így, később sok építész magáért választotta a brutalizmust – az őszintesége és szoborszerűsége miatt. A Met Breuer ma a XX. és XXI. századi művészet építészet jelképe és egyben otthona lett. Az 50 éves múzeumépületet néhány éve felújították, az előcsarnok 375 lámpáját energiatakarékos LED-izzókra cserélték, de a legfontosabb az volt, hogy a Marcel Breuer autentikus építészeti patináját megóvják. A Met egyiptomi szárnyában 40 termet töltenek meg az egyiptomi kincsek – többek között az a 24 famakett, amelyek 1920-ban egy sírból kerültek elő és példátlan részletességgel állítják elénk a Középbirodalom korai szakaszának életét, csónakok, kertek és a mindennapok más jeleneteivel. De a legnépszerűbb látványosság 1978 óta itt mégis Dendur temploma, ami az Asszuáni-gát építése előtti leletmentésért cserébe került az USA-ba. (És a Met 360° Project filmjében szinten bejárható, ahogy a múzeum másik igen népszerű része, a középkori mestermunkákból álló fegyvergyűjtemény páncéloktól és szamurájkardoktól  az amerikai Coltokig. Egy másik film pedig a Met Fort Tryon Park mellett található The Cloisters, kolostorkomplexumát járja be.)
Ahhoz, hogy mindez egy napba beleférjen, ki kell például hagynunk az afrikai és inka gyűjteményt is, amit egyébként Nelson Rockefeller adományozott anno a Met-nek. Az ázsiai művészet részlegében azonban kihagyhatatlanok a japán Hokusai mester metszetei – köztük a híres A nagy hullám Kanagavánál. Pedig a Metropolitan ázsiai részlege valószínűleg a legnagyobb ilyen gyűjtemény Ázsián kívül, de nem jut idő a Ruhaművészeti részlegre vagy a híres rajz és nyomatgyűjteményre sem, aminek alapjait a Cornelius Vanderbilt által 1880-ban a múzeumnak adományozott 670 rajz adta. Köztük például Michelangelo, Leonardo, Rembrandt vagy Degas rajzaival – vagy éppen Dürer Melankólia című talányos remekművével. Kimaradt a Met hangszergyűjteménye is a körülbelül 5 ezer, a világ minden részéből gyűjtött hangszerrel – és ez mind egy helyen, New Yorkban. A  Met főépülete nagyjából 1880 óta áll a mai helyén, azóta folyamatosan bővül újabb épületekkel és szárnyakkal. Mára a világ egyik legnagyobb múzeumi komplexuma, ami 150 év alatt eredeti méretének hússzorosára nőtt.

Csak néhány kattintásnyira van tőlünk ez a több napra elegendő látni- és néznivaló…

Biztos hely, ahová elbújhatunk

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2020.03.31. 10:00

Fotó: Shutterstock
A megváltozott mindennapoknak és a nagyobb online jelenlétnek köszönhetően újabb és újabb képességeket sajátíthatunk el: a rajzolásban Agócs Írisz és különleges állatai sietnek a segítségünkre.
„Unod a banánt? Rajzolj medvét!” – két héttel ezelőtt ezzel a felhívással lepte meg Facebook oldalának közönségét a Kicsi, nagy című kötet szerzője, mások mellett Berg Judit és Varró Dániel több gyerekkönyvének illusztrátora, Agócs Írisz, aki azóta is naponta újabb és újabb állatrajzolós feladattal örvendeztet meg minket. Az elmúlt napokban lépésről lépésre tanulhattunk vele rajzolni tacskót, lajhárt, mókust, tengerimalacot, pulit és számos más barátságos figurát.
Ha lehet azt mondani, hogy ebben a helyzetben valaki szerencsés, az illusztrátor annak vallja magát, hiszen néhány évvel ezelőtt családjával egy Baranya megyei tanyára költözött. – Attól eltekintve, hogy most nem utazunk – a korábbiakban egy-két hetente mentünk Pécsre vagy Budapestre –, a hétköznapok zöme nem változott, a férjemmel átjárunk dolgozni a szomszédban lévő stúdiónkba és napközben intézzük a családi életet – mondta lapunknak az alkotó. Noha nemrégiben fejezte be Berg Judit Sári sorozatának második része, a Sári születésnapja című mesekönyv illusztrálását, és ezt követően pihenőidőt kért a kiadótól, az önkéntes karantén életbe lépésével ő is azonnal törni kezdte a fejét, mivel segíthetné az otthon maradókat. – Minden olyan helyzetben, amikor azt érzem, hogy illusztrátorként bármit is tehetek, mindig elgondolkodom. Egy délutáni altatás során gondoltam végig, hogy habár felolvasni is lehetne, de arra ott vannak a fantasztikus színészek, nekem inkább azt kellene használnom, ami a legjobban megy: eszembe jutott a rajzoltatás, amit közönségtalálkozók alkalmával szoktam csinálni – részletezte Agócs Írisz.
Gyakran tapasztalja, hogy a rajzolás mindenkinek örömet okoz: a gyerekek nagyon élvezik, hogy látják azt a folyamatot, ahogyan felépül egy figura, míg a szülők rácsodálkoznak, hogy bár azt gondolták, nem tudnak rajzolni, kikerül kezeik közül egy bonyolultnak hitt állat. – Nagyon sokaktól elvették ezt az élményt iskolai tanulmányaik során, noha szerintem egy rajzra nem lehet kettest adni. Rengeteg levelet kapok harminc évestől nagymama korúakig, hogy nekiálltak rajzolni, és mekkora örömöt jelentett ez számukra – hangsúlyozta az illusztrátor. – Egy fiktív lénynél, vagy mesefiguránál nem a tökéletes rajzi hitelesség a lényeg. Az állatoknál például a legfőbb karakterjegyeket emelem ki: ha nagy a füle, valószínűleg nyúl lesz, ha van egy kerek krumpli két pöttyel az sejthetően malac – mesélt arról, hogyan kelnek életre az egyes rajzok a papíron.
Személyesen nagyon más a játék menete: onnan indul, hogy rajzolunk egy krumplit, és egy két-vonal után megkérdezem, mi lesz a vége. Ezzel könnyedén meg tudom tréfálni a résztvevőket, mert egy medvéről kiderülhet, hogy sörénnyel kiegészülve oroszlán lesz. Szeretem látni az arcokon, ahogy valaki elkezd rajzolni, és eljutva az utolsó részletig, nagy koncentrálva odahúzza a végső vonalat, ránéz, és látja, hogy tényleg ott van az az állat, ami be volt ígérve az elején. – Most mások ugyan a lehetőségek, de amikor felajánlottam, hogy lehet állatokat kérni, elkezdett lejteni a pálya: az én nyuszi-cica-medve vonalamra bejött a pelikán és a tintahal. Az ebben a kihívás, hogy hét lépésből hogyan lehet ezeket megcsinálni – számolt be az eddigi tapasztalatokról Agócs Írisz. Hozzátette, ő is nagyon élvezi ezt, és mivel a kérések listája nagyon hosszú, hónapokra el van látva ötletekkel, de érzi ennek a felelősségét is. Fontosnak tartja továbbá a képernyőmentes mindennapok meglétét, ezért sem élőben, vagy videón keresztül rajzol, hanem egy kinyomtatható formában teszi közzé a képeket, így már egy két-három éves gyerek is könnyedén alkothat, anélkül, hogy a képernyő beszippantaná.
Amit csinálok mindenképpen egy adottságból is fakad – kaptam a felmenőktől egy olyan kezet, ami jól rajzol –, de ez részemről egyfajta menekülés is. Néha túl sok a világ, és ez egy biztos hely, ahová elbújhatunk. Meggyőződésem, hogy a rajzolás egyfajta flow élményt is jelent – jegyezte meg az illusztrátor. Kiemelte, a műfaj pozitív hatásai megkérdőjelezhetetlenek: most amikor állandóan a bal agyféltekénk kattog és rengeteg kérdéssel foglalkozunk, ezt némileg ellensúlyozhatjuk jobb agyféltekés vonalhúzogatással. Úgy véli, a jelenlegi helyzetből adódóan az együtt töltött idő, az egymásra figyelés vagy a megváltozott kultúrafogyasztás mellett a rajzolás is olyan tapasztalat, ami örökre szól. – Lehet, hogy valaki negyven évig azt gondolta, nem tud rajzolni, ám ez most megváltozik: az elsajátított rajzok nem felejtődnek el a karantén végével. Az elefántrajzolás ezután sokak sajátja lesz.

Sok művész került lehetetlen helyzetbe és szorulna segítségre a járvány miatt

Balogh Gyula Hompola Krisztina Tölgyesi Gábor
Publikálás dátuma
2020.03.31. 08:10

Fotó: Népszava
A járvány miatt bevétel nélkül maradó művészek egy része kétségbeejtő helyzetbe került. Több, őket képviselő szervezet kidolgozta javaslatait, ám ezekre az állami pénzelosztók még nem adták áldásukat.
Másfél milliárd forinttal lehetne segíteni a koronavírus járvány miatt szinte lehetetlen élethelyzetbe került előadóművészeket és szerzőket, amennyiben a Kormány, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) rábólint a művészeket képviselő szakszervezet javaslatára. Az NKA azt szeretné, ha inkább náluk maradna ez a pénz, a minisztérium nem válaszolt a Népszava kérdéseire. Ahogy azt a Népszava megírta, több európai országában is komoly összegekkel segítik a művészeket. A hazai helyzetről Gyimesi Lászlót, az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) és a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége elnökét kérdeztük. - Európai szinten is történt közös fellépés, a Bizottság elnökéhez fordult a nemzeti közös jogkezelő szervezetek EU-s tagjai felvetették, hogy a már eddig is létező méltánytalanság, amely az előadóművészeket éri azzal, hogy a streaming szolgáltatóktól nem jutnak jövedelemhez, most amikor a koronavírus miatt nincsenek élő előadások, és az online megosztások száma megnőtt, még igazságtalanabb helyzetet teremt. A javaslat tartalmazza azt is, hogy hozzanak létre nemzetközi szolidaritási alapot a most jövedelem nélkül maradt művészek támogatására – részletezi Gyimesi László a nemzetközi fellépést. - A méltánytalanság valóban nem csak a jelenre vonatkozik, az EJI nyert is már pert a DEEZER streaming szolgáltatóval szemben, a SPOTIFY-jal szemben pedig még tart a peres eljárás az előadóművészek díjazásának elmaradása miatt – ismerteti az EJI elnöke. - Ami a hazai szintet illeti, zajlik egyeztetés az állam és közöttünk. Azt javasoljuk, hogy azt a kb. másfél milliárd forintot, azaz a törvény szerint az üreshordozói jogdíjak 25 százalékát, amelyet az NKA fordít kulturális célokra, programok szervezésére, most, hogy ez nem teljesíthető, csoportosítsák át az EJI-nek és a többi jogkezelőnek, így az EJI támogatni tudná az általa képviselt 12-13 ezer előadóművész között a szociálisan leginkább rászorulókat. A helyzet reményteli, az NKA informálisan jelezte, hogy nem tiltakozik a megoldás ellen, a minisztérium kulturális államtitkársága videokonferencián jelezte támogatását. Ez a pénz rendelkezésre áll, az Artisjus szerzői jogvédő a 2019-es bevételből gyűjtötte össze. Elképzelhetőnek tartom azt is, hogy havonta kapjuk meg az egytizenketted részt, ha pedig a járvány véget ér, visszaállhat a kulturális programokra költött pénzek rendszere – mutat megoldást Gyimesi László. - Az EJI egy 90 millió forintos keretet már a jövő héten eloszt, a „tűzoltásra” alkalmas pénzeket kedd estig lehet igényelni. A szervezet az egyébként is létező szociális rendszerével eléri az érintett kört, amelyben magas a turizmusban, vendéglátóiparban dolgozók aránya. A kulturális szférában a munkaszerződéssel foglalkoztatottak száma 6-8 ezer, a produkciókra szerződtetett, azaz most munka nélkül maradt előadóművészek száma szintén 6-8 ezer lehet. Csak egy példát kiragadva, a Magyar Állami Operaháznak nincs egyetlen munkaviszonyban foglalkoztatott énekese sem. Emiatt kezdeményeztük, hogy az államilag finanszírozott intézményeknél vállalkozóként foglalkoztatottak kapjanak előleget, ám a javaslatunkra a minisztérium még nem reagált. Azt viszont sikerült elérnünk, hogy mentesülnek a KATA fizetése alól, ezzel havi ötvenezer forinttal kevesebb a kiadásuk – mondja Gyimesi László, aki hangsúlyozza: - Nagyon komoly támogatásnak tartom az állami rendszer fenntartását a költségvetésből és azt is, hogy eddig nem voltak fizetéscsökkentések. Az NKA határidő módosítási lehetőségekkel és új pályázati célok megjelentetésével - melyekhez pénzügyi ellenjegyzés szükséges - próbálja segíteni a művészeti élet szereplőt a járvány miatt kialakult helyzetben, ugyanakkor segélyezésre a törvényben rögzítettek miatt, nincs módja – mondta lapunknak Lőrinczy György, a szervezet alelnöke. „Szerencsére a pályáztatás már eddig is online működött, az elmúlt hetekben azonban a döntéshozatalt is átállítottuk erre a metódusra” - jegyezte meg. Cáfolta azt a sajtóban megjelent híresztelést, amely szerint a színházak később, ha feloldódik a járványhelyzet, bemutatókényszerben lennének, mert azokat az előadásaikat, amelyekre kaptak az Alaptól támogatást, műsorra kellene tűzni. „Nincs ilyenről szó, hiszen két év alatt kétszer is lehet halasztást kérni” - tette hozzá. Fő irányelvként módosítják a pályázati célokat, vagyis preferálják a szakkollégiumok azokat a tematikát, amelyek az alkotói támogatásokat és az otthonról is megvalósítható programokat, például online oktatás, meglévő tartalmak online elérhetővé tétele, részesítik előnyben. Szeretnék inspirálni az alkotókat, hogy a lehetőségekhez képest aktívak tudjanak maradni. Egyes területek mérlegelik annak lehetőségét, hogy elfogadják teljesítésnek, ha a pályázó a programot online valósítja meg. Gyimesi László felvetésére Lőrinczy György elmondta, hogy ismerik a kezdeményezést, de a döntés nem az NKA-nál fog megszületni. Ahhoz, hogy az említett keretről lemondhassanak, törvénymódosításra lenne szükség. Az alelnök közölte, hogy az NKA kurátorai inkább azt javasolnák, hogy ez az összeg náluk maradjon és ezt amennyiben túl leszünk a járványon, a kulturális programok újraindítására fordítanák.  Kerestük az EMMI kulturális államtitkárságát is kérdéseinkkel, amelyekre lapzártáig nem válaszoltak: 1. A járvány, illetve a járvány elleni védekezés számos kulturális intézmény, szakember, művész egzisztenciális helyzetét meggyengítheti, létét fenyegeti. Megsegítésükre milyen válságkezelő alapokat hoz létre a kormány, milyen intézkedéseket tervez? 2. Amennyiben lesz a kulturális szféra részére rendkívüli segély, milyen feltételekhez kötik azt? 3. Mekkora összeget tudnak biztosítani erre? 4. Az Európa Unió március 10-én hirdette meg a Koronavírus Elleni Válaszlépések Kezdeményezést, a 25 milliárd eurós támogatásból Magyarországnak mintegy 5,6 milliárd eurót (2000 milliárd forintot) biztosít az unió. E támogatásból részesül-e, és ha igen, milyen arányban a magyar kulturális szféra?

Válaszolt az államtitkárság

Kérdéseinkre a kulturális államtitkárság a következőket válaszolta: „Jelenleg a koronavírus- járvány elleni védekezés szakaszában vagyunk, a csoportos megbetegedések szakaszából várhatóan a tömeges megbetegedések szakaszába léphetünk, most az emberi életek mentése, a járvány lelassításához szükséges az egészségügyi, a rendvédelmi, gazdaság- és munkahelyvédelmi intézkedések finanszírozása az első. A kormány ezekre százmilliárdos nagyságrendben költ, és minden a védekezéshez szükséges forrást biztosít. A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet óta a kormány számos olyan, azonnali intézkedést hozott, amelyek példa értékűen reagálnak a világjárvány okozta rendkívüli kihívásokra. A kormány döntése értelmében időszakos felmentést kaptak az adófizetés és a tb-járulék megfizetése alól a kisvállalkozók, amely a művésztársadalom számára is könnyebbséget jelent. Az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkársága a veszélyhelyzet ideje alatt fenntartja és biztosítja a kulturális intézmények és szervezetek működőképességét, velük együtt átértékeli és újratervezi a kulturális szolgáltatásokat; jogi és pénzügyi eszközökkel minimalizálja a károkat."

Uniós pénzek

Az Európai Bizottság március 10-én hirdette meg a Koronavírus Elleni Válaszlépések Kezdeményezést, amely a járvánnyal küzdő országoknak 37 milliárd eurós (13 ezer milliárd forint) uniós támogatást nyújt. A kezdeményezést március 26-án fogadta el az Európai Parlament. Magyarországnak a támogatás keretében mintegy 5,6 milliárd eurót (2 ezer milliárd forint) biztosít az unió. Több nemzetközi művészeti szervezet felhívásban kérte az érintett országok kormányait: az uniós támogatásból arányosan juttassanak a kulturális szférának. A magyar kulturális kormányzat az elmúlt években sokszor hangoztatta: Magyarország a GDP 1,5 százalékát költi kultúrára, arányait tekintve Európában a legtöbbet. Ezt legutóbb március 9-én, a színházi előadásokat mintegy egymilliárdos keretből utaztató Déryné Program elindításának bejelentésekor hangoztatta a kultúráért felelős államtitkár, Fekete Péter.    

Nemzeti dalaink segítenek

Több más színházhoz hasonlóan, ahol nincs szerződtetett társulat, a Magyar Állami Operaház sincs egyszerű helyzetben, ugyanis miközben a zenekar, a balettkar és az énekkar tagjai közalkalmazottak, az énekesek megbízott jogviszonnyal rendelkeznek. Akkor adhatnak számlát, ha van előadásuk, vagy próbálnak. Az Opera próbált azzal segíteni, hogy online keretek között látható élő előadásokat szervezett, de ezeket a járványügyi szabályozás miatt fel kellett függeszteni. Most jelenleg annyit tudnak tenni az énekesekért, hogy elindult a Nemzeti dalaink című projekt és az ebben közreműködő énekesek némi javadalmazásban részesülhetnek, illetve a következő évad – jelenleg is zajló – szervezésénél további fellépési lehetőségek beiktatásával igyekeznek a most elmaradt előadásokat – és bevételeket kompenzálni. 

Segélyalap a háttérszakmáknak

A Független Előadó-művészeti Szövetség „a láthatatlan színházi alkotóművészek” és színházi háttérmunkások, többek között a technikusok, díszítők, adminisztrátorok, súgók, asszisztensek jövedelempótló támogatását szervezi a koronavírus miatt kialakult veszélyhelyzet hatásainak csökkentésére.  A most létrehozott támogatási alap azoknak segít, akiknek azonnali pénzbeli támogatásra van szükségük.  Az igényléseket várhatóan április elejétől lehet beadni. Míg a Szolidaritási Alap a színészeket és a színpadi előadásban foglalkoztatott táncosokat és zenészeket támogatja, a FESZ segélyalapja a többi alkotót: rendezőket, dramaturgokat, írókat, asszisztenseket, tervezőket, művészeti titkárokat, produkciós munkatársakat támogatja. A beérkező igényeket várhatóan egy kuratórium fogja elbírálni, jelenleg folyik a szakmai egyeztetés a kuratórium tagjainak személyéről.  A FESZ a Segélyalapot az Örkény Színház januári adományából indította. A felajánlás összege 4,5 millió forint volt, melyet most a FESZ a rendkívüli helyzetre való tekintettel, az Örkény Színházzal egyetértésben a frissen létrehozott Segélyalapba csoportosította át. A Segélyalap bővítéséhez a FESZ a nézők segítségére is számít. Úgy tudjuk, hogy a rendelkezésre álló összeg már csaknem elérte az öt millió forintot. 

A Thália is gyűjt

A Színházi Szolidaritási Alapot magánemberként Schell Judit, a Thália Színház művészeti vezetője és Kálomista Gábor, a teátrum ügyvezetője alapította, mára a számlán több mint tizenhét millió forint gyűlt össze. Az alap nyitott, várják más intézmények és magánszemélyek csatlakozását. A kezdeményezés azért indult, hogy azoknak a színészeknek, színházi zenészeknek és táncosoknak, akiknek nincs állandó szerződésük kőszínházi, vagy egyéb intézménnyel, az elkövetkezendő nehéz időszakra támogatást nyújtson. Schell Judit közölte, hogy a jelentkezési kérdőíveket az alap honlapjáról lehet majd letölteni. Az elbírását művészeti titkárokból álló hét tagú kuratórium végzi. A mostani tervek szerint, akiknek megszavazzák a támogatást, egységesen 160 ezer forint adómentes juttatást kapnak majd, két hónapra lebontva.