Sorra állnak le a kisebb hazai gyárak is a fém- és gépiparban, illetve a járműgyártásban a koronavírus-járvány miatti korlátozások nyomán, hiszen vagy alapanyaghoz nem tudnak hozzájutni, vagy az elkészített terméket nem tudják tovább értékesíteni. Elsőként a nagy autógyárak jelentették be két hete a termelés átmeneti felfüggesztését, de ma már a második, harmadik körös beszállítók is kénytelenek abbahagyni a munkát, vagy minimálisra csökkenteni a termelést. A „kényszerszünet” miatt a cégek egyelőre „csak” főként a kölcsönzött munkaerőtől váltak meg, de ezek a döntések is több ezer embert tettek egyik napról a másikra munkanélkülivé.
A saját állományukba tartozó dolgozóikat a cégek többsége fizetett szabadságra, vagy állásidőre küldte, ám ezek rövid távú, átmeneti megoldások – mondta lapunknak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. A szabadnapok ugyanis idővel elfogynak. Egy fiatalabb dolgozónak például egy évben csak 20 szabadnapja van, ami négy hét alatt „lepereg”. Márpedig egyre inkább látszik, hogy a leállások nem az eredetileg tervezett 2-3 hétig tartanak majd. A kecskeméti Mercedes például a március 20-tól tervezett két hetes leállást a napokban április 21-ig meghosszabbította, az esztergomi Suzuki pedig az eredetileg április 3-ig tervezett leállást toldotta meg kedden újabb két héttel. A kormány olyan forgatókönyvvel is számol, hogy csak júliusban tetőzik majd a járvány, addig pedig biztosan nem tartanak ki a szabadságok.
Ebben a helyzetben égető szükség volna arra, hogy az állam mielőbb átvállalja a munkából kiesett dolgozók bérét, vagy legalább annak egy részét, mint ahogyan történik az Európa többi országában – hangsúlyozta László Zoltán. Szerinte ezt a döntést nemcsak a szakszervezetek, hanem a munkáltatók is nagyon várják, hiszen ebben az esetben lehet nem csak a munkahelyeket, de a dolgozókat is megvédeni. A vállalatok nem szeretnének elbocsátani, majd újra toborozni, új munkásokat betanítani. Azt szeretnék, hogy az újrainduláshoz egyszerűen csak ki kelljen nyitni a kapukat – fogalmazott a szakszervezeti vezető.
Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke azt mondta: területükön egyelőre a Continental két üzeme és a Hankook állt le. A gyógyszeripar például nem is függesztheti fel a termelést, a koronavírus hatásait azonban ezeken a területeken is erőteljesen érzékelik. Egy laboros nem mehet home office-ba, az óvoda és iskolabezárások miatt azonban otthon kell maradniuk a szülőknek a gyerekekkel. Ott, ahol értéknek tekintik a dolgozót, a cégek kerestek megoldást ezekre a helyzetekre, és biztosítanak számukra valamilyen jövedelmet, mint ahogyan számos helyen a 65 év felettieket is állásidőre küldték - mondta el Székely Tamás. A szakszervezeti vezető szerint vannak azonban durvább lépésekkel élő cégek is, amelyek vis maior helyzetre hivatkozva fizetés nélküli távollétbe próbálják belekényszeríteni dolgozóikat. A Munka törvénykönyvének nemrégiben elfogadott módosítása alapján egyéni megállapodásokkal ugyanis a fő munkaügyi jogszabálytól is el lehet térni. A VDSZ azonban figyelmezteti a dolgozókat: semmit ne írjanak alá, amíg nem kérték ki a szakszervezet véleményét.
Székely Tamás szerint egyes cégek a már korábban is érezhető megrendelésvisszaeséseket igyekeznek most a koronavírusra hivatkozva elverni a dolgozókon. Mégsem látszik olyan törekvés, hogy a munkájukat jelenleg is végző dolgozókat megvédje az állam, mint ahogyan például a spanyol kormány megtiltotta a munkáltatóknak, hogy a koronavírust használják ürügyként az elbocsátásokhoz. A VDSZ szerint az államnak be kellene szállnia a bérek finanszírozásba is, és a munkahelyek megtartása érdekben támogatnia kellene az összes olyan munkavállalót, aki valamilyen okból most nem tud dolgozni.
