„A felnőttek esetében a bezártság azért lehet nehéz, mert felerősödnek a már meglévő konfliktusok és nagyon kevés alkalmuk van arra az embereknek, hogy magukban legyenek. Ha egy kapcsolatnak nehézségei vannak, az ilyenkor kiütközik” – erről Szőke András, pszichológus beszélt lapunknak.
Szerinte a szervezetlenséget is rosszul élik meg az emberek, hiszen eddig elég szoros napirendje volt a legtöbbeknek, a gyereket iskolába/óvodába vinni, dolgozni, főzni, takarítani, szinte egyik helyről rohant mindenki a másikra. Hirtelen azonban ez az időbeli kötöttség megszűnt. „Rengeteg szorongással járhat, ha nincsenek keretek. Az utóbbi időben a kliensekkel ezt úgy igyekszünk orvosolni, hogy próbálunk egy napirendet kialakítani, hogy ugyanúgy legyen ritmusa a napnak, akkor is, ha nincs olyan szoros kontroll” – mondja Szőke András. Arra a kérdésre, hogy miképpen lehet jól kezelni a bezártságot a szakember úgy válaszol: egyrészt meg kell találni azt az időt, mikor úgy tudnak kimozdulni az emberek, hogy az nem járványterjesztő, például kirándulni, vagy sportolni a természetben, távol másoktól. Másrészt a már említett napirendre is óriási szükség van, de ami a legfontosabb: ha valami probléma van, azt tudni kell kommunikálni, nem jó „gyűjtögetni” a sérelmeket. „Olyan formában érdemes kommunikálni, hogy közben ne bántsam a másikat, de mégis közvetítsem a saját érzéseim, nehézségeim, gondolataim” – mondja.
A bezártság az idős embereket is megviseli, főleg, mert sokan közülük egyedül élnek, és eddig a boltban, gyógyszertárban, parkban volt szociális életük, ott találkoztak egymással, ott volt alkalmuk egy kis beszélgetésre. Azért, hogy védjék magukat és környezetüket, most ezeket a találkozókat ki kell hagyni, otthon kell maradni. Vannak azonban, akiket minden igyekezet, rokonok, orvosok és a kormánypropaganda nyomása sem tart vissza attól, hogy csoportosan üldögéljenek egy padon vagy közel állva beszélgessenek a boltban. „Sokan kint vannak, gondolom, hogy nehezen viselik a kiszolgáltatottságot, arra várni, hogy valaki vigyen valamit nekik. A magány is lehet ok, de önmagában a magányosság felnőtt korban már nem egy elviselhetetlen dolog, aki régóta él egyedül, az megtanulja elfogadni” – mondja Szőke András.
Akinek azonban ez, vagy a járvány miatti stressz, szorongás problémát okoz, azoknak is van hova fordulni. A 116-123 telefonos lelki elsősegély szám ingyenesen elérhető mindenki számára, aki úgy érzi, szüksége van ilyen jellegű támogatásra, akárcsak a 116-111-es számon hívható Kék vonal gyerek lelkisegély szolgálat. De új vonalak is nyílnak. „A nap 24 órájában a 36-1-770-7333 számon hívható CallForHelp anonim lelkisegély vonal kifejezetten azért jött létre, hogy támogatást nyújtson az egészségügyi dolgozóknak a veszélyhelyzet idején, és most dolgozunk azon, hogy a szociális területen dolgozóknak is elérhető legyen egy segélyvonal” – mondta Székely András, a Végeken Egészséglélektani Alapítvány kuratóriumi tagja, a segélyvonal és a callforhelp.hu képviselője. Az egészségügyi dolgozók minden esetben megértő fülek hallgatják, a több mint 20 önkéntes pszichológus, pszichiáter és mentálhigiénés szakember többsége ugyanis ilyen téren is rendelkezik tapasztalattal. A cél abban segíteni a dolgozókat, hogy ebben a fokozottan terhelt időszakban is „ki tudják engedni a gőzt”. Fontos tisztázni, hogy nem terápiát nyújtanak, hanem lelki elsősegélyt, támogatást.
„A problémáikat nem tudjuk megoldani, de a mentális terhelésüket egy kicsit talán csökkenteni tudjuk” – mondja Székely András. Egyelőre kevés hívást kapnak, a segítségkérés ugyanis sokaknak nehezére esik, a problémáikat az emberek maguk akarják megoldani, de várható, hogy a hívások száma idővel emelkedni fog. „A lelki fájdalmakról beszélni nem a gyengeség jele, épphogy bátorságot mutat, ha ki merjük mondani, ha valami nehéz” – emeli ki. Az idősek számára is külön vonalat szeretnének indítani, hiszen gyakran nem is a segítség, tanácsadás a lényeg, hanem maga az érzés, hogy van, aki meghallgat a krízisben. Sokaknak lehet most szüksége arra, hogy érezze: nem tud kimozdulni, de nincs egyedül.
A felnőttek mellett a gyerekeket sem szabad figyelmen kívül hagyni. Esetükben a legfontosabb ebben az összezárt helyzetben, hogy ne hallgassanak olyan híreket, amiket nem nekik, hanem a felnőtteknek szántak, mert ez már az egészen kicsi, 4-5 éves gyerekek esetében is szorongást okozhat – erről Deliága Éva gyermekpszichológus korábban beszélt lapunknak. A szorongásnak egyébként nincsenek egyértelmű jelei, éppen ezért a szülői intuícióra is érdemes hallgatni. Az is lényeges, hogy ne legyenek tabu témák és a szülők válaszolják meg a kérdéseiket. A napirend fontosságára Deliága Éva is felhívta a figyelmet. „Olyan strukturált napot kell kialakítani, ami hasonlít a normális életviteléhez. Fontos az arányosság, hogy legyen helye a mozgásnak, tanulásnak, játéknak, a környezet rendbetételének, a házi munkának”.