Előfizetés

Mindenki másképp csinálja: mind az ellátórendszerben, mind a kormányzati válságkezelésben nagyok a különbségek

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.04.02. 15:51

Fotó: PHILIPPE LOPEZ / AFP
A koronavírus a második világháború óta a legnagyobb kihívás az egészségügy számára. Az viszont nem igaz, hogy az európai szolidaritást is maga alá temette a vírus.
A legfejlettebb európai ellátórendszerek is akadoznak, az egészségügyi dolgozókkal szolidarizáló lakosság helyenként már felelősöket keres. Mert mindenki másképp csinálja, mind az ellátórendszerben, mind a kormányzati válságkezelésben nagyok a különbségek. És a lakossági viszonyulás is igen különböző. Erre Franciaország a legbeszédesebb példa, ahol máris perek tucatjával szembesül a kormányzat. Igaz, a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség hazájában 1999 óta külön bíróságot hoztak létre, amely a miniszteri rangú politikusok ügyeit vizsgálja. A franciák pedig élnek és élhetnek a lehetőséggel, ennél a speciális bíróságnál tehetnek panaszt a kormánytagok ellen. Meg is teszik. Elsőként egy 40 éves, koronavírusos férfi perelte be a párizsi kormányt arra hivatkozva, hogy a nem megfelelő kormányzati intézkedések akadályozták az ellátását. Kilenc oldalas beadványa elsősorban Agnes Buzyn volt egészségügyi minisztert célozza, aki azért mondott le, mert utolsó percben ringbe szállt a párizsi főpolgármesteri székért folyó választási kampányban, amelynek első fordulóját még megrendezték március 15-én, miközben már az országban a legmagasabb szintű járványhelyzetet hirdettek. Kijárási tilalom és vesztegzár azonban csak a választás után 48 órával lépett hatályba, a vasárnapi voksoláson még részvételre buzdították a szavazópolgárokat. A felperes annak a tisztázását kéri a speciális bíróságtól (CJR), hogy a francia állam bűncselekményt követett-e el vagy csak könnyelműen kezelte a járványt. A férfi március 13-án lázasodott be, kezdett el köhögni és torokfájásra panaszkodni. Háziorvosa megerősítette félelmét, koronavírus tesztje pozitív lett, de ágyhiányra hivatkozva nem fektették be a kórházba. Állapota egyre rosszabbodott, majd tíz nap elteltével beperelte az egészségügyi minisztert és Edouard Philippe miniszterelnököt, azzal vádolva mindkettőt, hogy hozzájárulnak a vírus franciaországi terjesztéséhez. 
Már az ő keresetét megelőzően egy 600 tagú, magát C19-nek nevező orvoscsoport is a CJR-hez fordult „állami hazugság” miatt. Ők arra hivatkoznak, hogy a kormány akadályozta a járványügyi védekezést, nem hozták meg kellő időben a szükséges intézkedéseket a járvány megfékezésére, noha tisztában voltak a kockázatokkal, veszélyeztetve az emberek biztonságát. A hatályos francia törvények szerint két év szabadságvesztéssel és 30 ezer eurós pénzbírsággal sújtható az a kormánytag, aki szándékosan elmulasztja az emberek biztonságára veszélyt jelentő eseményekkel szemben a megfelelő intézkedéseket meghozni. Az orvosok ezért elsősorban Agnes Buzyn volt egészségügyi minisztert teszik felelőssé. A bíróságtól pedig azt várják el, hogy tisztázza ennek az” egészségügyi fiaskónak” a részleteit, felelősségeket és azt, hogy mi mindent titkolt el az egészségügyi kormányzat a franciák elől. Ehhez a szaktárca szervereinek a vizsgálatát is követelik. Nem ez az orvoscsoport az egyedüli, amely a speciális bírósághoz fordult, összesen hat feljelentés történt a kormánytagok ellen a koronavírus-járvány kezelésének elégtelensége miatt. Azt is többen kifogásolják, hogy mindmáig nem látszik tisztán, milyen forrásokból és milyen erősítést kap az egészségügyi ellátórendszer, amelynek egyes szektoraiban már tavaly is tiltakoztak a hely- és emberhiány, valamint az alacsony bérek miatt.
A járvány terjedésével és a kórházi kezelésre szorulók számának emelkedésével együtt egyre több segélykiáltást hallani a francia kórházakból. Nincs elég ágy, védőfelszerelés, az orvosok és ápolók túlterheltek. A tesztek száma is alacsony, egy héttel ezelőtt is még csak 4000 mintavételt végeztek el. Összesen hat orvos vesztette életét, legutóbb hétfőn, Metzben. Az intenzívosztályokon lévő ágyak száma 7000, szemben a németországi 25 ezerrel. A lélegeztetőgépek beszállítása lassan halad. Egy metzi orvos úgy fogalmazott, sok beteget szállítottak át Németországba, s az az érzése, Berlin nagyobb erőfeszítést tesz a francia betegekért, mint Párizs.
Macron elnök a fertőzés egyik gócpontjában, Mulhouse-ban
Fotó: MATHIEU CUGNOT / AFP
Csak Párizsban több mint 1620 ápoló fertőződhetett meg a Le Figaro által szerdán közölt adatok szerint. A híres Stalingrad metróállomás közelében található Lariboisiere kórházban a legdrámaibb a helyzet, 163 egészségügyi dolgozó tesztje lett pozitív. Ezt az is magyarázza, hogy itt szinte minden alkalmazottól vettek mintát. Egy Párizsban élő magyar nő, a Sorbonne Egyetem tanára, aki nemzetközi válságkezeléssel foglalkozik, a francia „járványlázadásról” úgy fogalmazott: „a franciák, szükség esetén rendkívül szolidárisak, jó humorúak és született forradalmárok”. Az egészségügyi dolgozókért szorít az egész ország, az ő kitartásukat és hősiességüket tapsolják meg nap, mint nap az üres utcák fölé tornyosuló erkélyeken. A lakosság fegyelmezett, az utasításokat betartva él és vásárol ebben a szükséghelyzetben. De míg Magyarországon például elsőként a liszt, a cukor és tartós élelmiszer polcok ürültek ki, addig Franciaországban a WC-papír mellett a bor lett az hiánycikkek egyike. Meglátása szerint a francia gazdaság rövidesen össze fog roppanni, ezt a terhelés, amit a járvány hozott, nem csak az egészségügy, a gazdasági élet számára is szakítópróba lesz. A tényleges „lázadás”, perekkel, tüntetésekkel majd a járvány után várható, vélekedett.
Az európai mintaként emlegetett Németország titkát a tesztelésben látja az Euronewsnak nyilatkozó Christian Drosten, a berlini Charite Egyetemi Kórház orvosa. Németországban ugyanis hetente mintegy 500 ezer koronavírus tesztet végeznek el. Az alacsony halandósági ráta annak köszönhető, hogy míg a fertőzési gócpontokban, Olaszországban és Spanyolországban már lehetetlen széleskörű tesztelést végezni a járvány kiterjedtsége és az egészségügy leterheltsége miatt, az igazolt fertőzések gyakorlatilag már csak a súlyos eseteket és azok hozzátartozóit jelzik, addig Németországban, ahol időben lépett a kormányzat, egyre szélesebb réteg fertőzési adatai, azaz a könnyű vagy tünetmentes esetek is egyre nagyobb arányban állnak rendelkezésre. Németország az esetszámok alapján az ötödik ország a világon, csütörtök reggeli adatok szerint 75754 igazolt fertőzést mutattak ki az országban, de csak 848 halálesetet jegyeztek. Dorsten szerint az is nagyban segíti a védekezést, hogy az országban igen fejlett és nagyszámú laboratórium működik, ami lehetővé tette a széleskörű és gyors tesztelést. A német egészségügyi minisztérium a napokban jelentette be, hogy 500 millió eurót irányzott elő a kórházak és a laboratóriumok közötti kapcsolatok továbbfejlesztésére. Az így kiépített hálózat kezeli a COVID -19 fertőzések adatait és hoz létre egy adatbázist.
Mintát vesznek egy németországi szűrőállomáson
Fotó: rtn, peter wuest / Verwendung weltweit
Az Uniklinik Düsserdolf egyik orvosa lapunknak elmondta, bár a német kormány „teszi a dolgát”, senkinek nincs gyakorlata egy ilyen méretű fertőzéssel. Március elején ott is mindenki azt hitte, hogy két hétig fog tartani mindez, és ugyanúgy nincs elegendő védőfelszerelés, mint máshol, mert senki nem gondolta, hogy ilyen hosszú ideig tart majd az egész. „A házi orvosokat, de minket sem készített fel senki ilyesmire”, mondta. Németország egészségügye nem roppant bele, eddig már 113 beteget vett át más uniós országokból. Franciaországból 85-t, 26-t pedig Olaszországból és Hollandiából, és további 81 intenzív ágyat ajánlott fel Olaszország, 13-t pedig Franciaország számára. Felajánlást tettek Madridnak is, a spanyol kormány viszont még nem válaszolt, egyelőre a saját területén lévő kórházakban próbálja újraelosztani a betegeket. Egy német orvoscsapat már Nápolyba érkezett segíteni, egy másik pedig Madridba, lélegeztetőgépeket is vittek, a német kormány eddig 7 tonna egészségügyi segélyt küldött Olaszországnak. Akárcsak Svájc, amely 17139 fertőzéssel és 378 halálesettel a 9. helyen áll Európában, de vett már át betegeket Franciaországból és Olaszországból egyaránt. De a 10501 fertőzöttet regisztrált Ausztria, illetve Luxembourg is jelezte, vesz át betegeket a bajba jutott francia, spanyol, olasz kórházaktól.
Ápolók dolgoznak egy franciaországból érkezett beteg ágyánál Essenben
Fotó: INA FASSBENDER / AFP

Az ágy önmagában nem gyógyít

A védőfelszerelések és tesztelés hiánya, a lakossági felelőtlenség néhány országban kritikus helyzetet idézett elő az egészségügyben. Spanyolországban mintegy 13 ezer személy, azaz a spanyol egészségügyi dolgozók 14 százaléka fertőződött meg koronavírussal, Romániában a baj máris nagyobb, holott még a járvány elején tart az ország – az egészségügyi személyzet 14 százaléka máris fertőzött, és a legnagyobb gond az, hogy kórházak válnak sorra gócpontokká, és orvosok, ápolók mondják fel állásaikat a megállíthatatlannak tűnő kórházi fertőzések miatt. Pedig, ha csupán a kórházi befogadókapacitást nézzük, Románia az igen előkelő 4. helyen áll Európában az intenzív ágyak tekintetében.
A járvány által leginkább sújtott európai régiók kórházai sorra roppannak össze az eddig soha nem tapasztalt, hirtelen megnövekedett betegszám miatt. Egy lombardiai vagy Madrid környéki fertőzöttszám a kontinens bármely egészségügyi rendszerét padlóra küldené, de tény, hogy nem egyformán. A Politico.eu múlt héten közölt egy összesítést az európai országok kórházi befogadóképességéről az Eurostat adatai alapján. Eszerint Németország a listavezető, a 100 ezer főre számított intenzív ágyak száma itt 29,2. Második helyen Luxembourg áll 24,18-al, harmadik Ausztria 21,8, negyedik pedig Románia 21,4-el. Magyarország a 9. helyen áll 13,8-al, közvetlenül Olaszország előtt, amely 12,5-ös mutatóval rendelkezik. Franciaország 11,6-al a 13., Spanyolország pedig a 17. a 100 ezer főre jutó 9,7 intenzív ággyal. Ez a statisztika is azt mutatja, hogy a kórházi befogadóképesség önmagában elégtelen a járvány megfékezésére, ahhoz megfelelő időben hozott kormányzati intézkedések, lakossági fegyelem illetve megfelelő egészségügyi finanszírozás szükséges. Csehországban például, amely ezen a listán csupán a 14. helyen áll, az egészségügy eddig remekül állja a sarat, s úgy tűnik, hogy a kijárási korlátozások is megtették a hatásukat. Csehországban már naponta több mint hatezer mintavétel vételére képesek. A megbetegedések aránya folyamatosan csökken. Az első, március 7-én bevezetett intézkedések előtt egy személy átlagban 2,64 másikat fertőzött meg. Ez március 12-ig 1,84-re, majd 1,32-re esett vissza, s a legutóbbi adatok szerint március 16. óta már csak 1,1-szeres fertőzésről beszélünk egy ember esetén. Április közepére 5-12 ezer megbetegedést várnak. Mint minden országban, így Csehországban is a kórházi dolgozók a legveszélyeztetettebbek. Már több mint 150-en kaptál el a vírust, szerdán Prágában öt ápolónő tesztje lett pozitív. Szlovákia, amely a kórházi befogadóképesség, intenzív ágyak tekintetében a 18. helyen áll, igen korán lépve, eddig sikeresen fékezte a vírus terjedését. húsz nap rendkívüli helyzet után, április 1-ig összesen 8.697 koronavírus tesztet végeztek, amiből 400 bizonyult pozitívnak. A kórházi fertőzések itt is megjelentek, jellegzetesen annak betudhatóan, hogy fertőzött, de arról nem tudó személlyel került kapcsolatba az egészségügyi személyzet.
A Politico kimutatásának legnagyobb meglepetése azonban az északi jólléti államok egészségügyi ellátórendszerének hiányossága e téren. A brit kórházi gondok, az orvos- és ápolóhiány a Brexit kapcsán igen nagy nyilvánosságot kapott, ám az, hogy a skandináv államok sereghajtók az ágyszámok tekintetében, kevésbé ismert. Ám ez is azt igazolja, hogy az ágy önmagában nem gyógyít.

Intenzív ágyak Európában 100 000 főre számítva

1. Németország 29,2
2. Luxembourg 24,8
3. Ausztria 21,8
4. Románia 21,4
5. Belgium 15,9
6. Litvánia 15,5
7. Horvátország 14,7
8. Észtország 14,6
9. Magyarország 13,8
10. Olaszország 12,5
11. Bulgária 12,2
13. Csehország 11,6
14. Franciaország 11,6
15. Ciprus 11,4
16. Svájc 11,0
17. Spanyolország 9,7
18. Szlovákia 9,2
19. Izland 9,1
20. Norvégia 8,0
21 Andorra 7,1
22. Lengyelország 6.9
23. Dánia 6,6
24. Egyesült Királyság 6,6
25. Írország 6,5
26. Hollandia 6.4
27. Szlovénia 6,4
28. Finnország 6,1
29. Görögország 6,0
30. Svédország 5,8
31. Portugália 4,2

Johnson: A szűrések „masszív felpörgetésére” van szükség

MTI
Publikálás dátuma
2020.04.02. 14:14

Fotó: BEN STANSALL / AFP
A brit miniszterelnök közölte: ez jelenti a kiutat a járványból, és így lehet eljutni a vírus „rejtélyének” megfejtéséhez is.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint a szűrés jelenti a kiutat az új koronavírus okozta járványból, és így lehet eljutni a vírus „rejtélyének” megfejtéséhez is. Johnson, aki maga is elkapta a betegséget és Downing Street-i rezidenciáján, teljes elkülönítésben lábadozik a múlt hét óta, a Twitteren közzétett csütörtöki videoüzenetében kijelentette: a szűrés hozza majd el a győzelmet a vírus felett. Ehhez azonban a szűrések „masszív felpörgetése” szükséges, két okból: egyrészt antitestvizsgálattal ki kell deríteni, hogy ki esett már át a koronavírus-fertőzésen, mivel ez lehetővé teszi a munkába állást az újbóli fertőződés kockázata nélkül, másrészt azt is szűrni kell, hogy kinek van jelen a szerveztében a vírus, mivel így elejét lehet venni annak, hogy az állami egészségügyi szolgálat (NHS) nem fertőzött dolgozói feleslegesen kiessenek a munkából - mondta a brit miniszterelnök. A brit kormányt az elmúlt időszakban folyamatos érték bírálatok főleg a szűrőeszközök hiánya miatt. A brit orvosi kamara adatai szerint az NHS orvosainak negyede, az ápolószemélyzet 20 százaléka esett ki a munkából amiatt, mert vagy ők, vagy a velük egy háztartásban élők koronavírus-fertőzésre utaló tüneteket mutatnak, és sokan ismét munkába állhatnának, ha szűréssel ki lehetne mutatni, hogy mentesek a Covid-19-et okozó vírustól.
A kormányt a szakmai szervezetek bírálták azért is, mert az egészségügyi személyzetnek nincs elég védőfelszerelése. Boris Johnson csütörtöki videoüzenetében elmondta: az utóbbi két hétben a kormány 397 millió egységnyi védőeszközt juttatott az NHS dolgozóinak. A miniszterelnök nem részletezte, hogy milyen felszerelésekről van szó, de hozzátette, hogy ezeket az eszközöket a hadsereg tartalékosai szállították az egészségügyi intézményekbe. A brit védelmi minisztérium csütörtöki bejelentése szerint a fegyveres erők háromezer tartalékosát mozgósították, mindenekelőtt olyan szakértőket, akik orvosi, mérnöki, számviteli vagy logisztikai támogatást tudnak nyújtani az egészségügynek. A hétvégén megnyílik Londonban az a hatalmas, négyezer személyes átmeneti koronavírus-kórház, amelyet a brit főváros legnagyobb fedett rendezvényközpontjában, a kelet-londoni ExCel csarnokban alakítanak ki a hadsereg segítségével. Emellett két hasonló, csak koronavírus-fertőzésben megbetegedett pácienseket ellátó több ezer személyes átmeneti kórház létesül a közép-angliai Birminghamben és az északnyugat-angliai Manchesterben is.

Babis: Csehországban májusban vagy júniusban visszatérhet az élet a normális medrébe

MTI
Publikálás dátuma
2020.04.02. 14:11

Fotó: HENDRIK SCHMIDT / AFP
A cseh kormányfő bízik abban, hogy a kisebb boltok húsvét után már kinyithatnak a higiéniai szabályok szigorú betartása mellett.
Csehországban valószínűleg májusban vagy júniusban visszatérhet az élet a normális medrébe – vélekedett Andrej Babis cseh kormányfő csütörtökön, a Blesk.cz című bulvárportálnak nyilatkozva.
„Optimista vagyok, nálunk a helyzet alakulása egészében kedvező. Ha azt nézem, hogyan alakul a helyzet Olaszországban, Spanyolországban vagy Ausztriában, akkor az európai átlaghoz viszonyítva nálunk nagyon jó a helyzet”

– mondta Babis az interjúban.

Pontosabb előrejelzéseket – jegyezte meg a kormányfő – csak a koronavírus-járvány április végi helyzete alapján lehet majd készíteni, amikorra Csehországban a járvány kicsúcsosodása várható. Szakértői becslések szerint a fertőzöttek száma április végén 10-15 ezer között alakulhat az országban.
„Azt követően a fertőzések számának csökkenése várható, és valamikor májusban vagy júniusban visszatérhetünk a normális élethez”

– vélekedett a miniszterelnök.

Hangsúlyozta: a cseh állam ennek érdekében mindent megtesz, de sok függ az összeurópai helyzettől is. Babis bízik abban, hogy a kisebb boltok húsvét után már kinyithatnak a higiéniai szabályok szigorú betartása mellett. További korlátozó intézkedéseket a cseh kormány nem tervez, és a kedvezőtlen visszhang következtében lemondott a boltok vasárnapi nyitvatartásának mérlegelt korlátozásáról. A miniszterelnök azt mondta, hogy ő maga egyelőre nem vetette alá magát tesztelésnek, mert erre nem lát semmi okot. Csehország a koronavírus-járvány terjedése elleni küzdelemben elsősorban a dél-koreai, szingapúri és a hongkongi tapasztalatokat használja – jegyezte meg Babis.