Mindenki másképp csinálja: mind az ellátórendszerben, mind a kormányzati válságkezelésben nagyok a különbségek

A koronavírus a második világháború óta a legnagyobb kihívás az egészségügy számára. Az viszont nem igaz, hogy az európai szolidaritást is maga alá temette a vírus.

A legfejlettebb európai ellátórendszerek is akadoznak, az egészségügyi dolgozókkal szolidarizáló lakosság helyenként már felelősöket keres. Mert mindenki másképp csinálja, mind az ellátórendszerben, mind a kormányzati válságkezelésben nagyok a különbségek. És a lakossági viszonyulás is igen különböző.

Erre Franciaország a legbeszédesebb példa, ahol máris perek tucatjával szembesül a kormányzat. Igaz, a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség hazájában 1999 óta külön bíróságot hoztak létre, amely a miniszteri rangú politikusok ügyeit vizsgálja. A franciák pedig élnek és élhetnek a lehetőséggel, ennél a speciális bíróságnál tehetnek panaszt a kormánytagok ellen.

Meg is teszik. Elsőként egy 40 éves, koronavírusos férfi perelte be a párizsi kormányt arra hivatkozva, hogy a nem megfelelő kormányzati intézkedések akadályozták az ellátását. Kilenc oldalas beadványa elsősorban Agnes Buzyn volt egészségügyi minisztert célozza, aki azért mondott le, mert utolsó percben ringbe szállt a párizsi főpolgármesteri székért folyó választási kampányban, amelynek első fordulóját még megrendezték március 15-én, miközben már az országban a legmagasabb szintű járványhelyzetet hirdettek. Kijárási tilalom és vesztegzár azonban csak a választás után 48 órával lépett hatályba, a vasárnapi voksoláson még részvételre buzdították a szavazópolgárokat. A felperes annak a tisztázását kéri a speciális bíróságtól (CJR), hogy a francia állam bűncselekményt követett-e el vagy csak könnyelműen kezelte a járványt. A férfi március 13-án lázasodott be, kezdett el köhögni és torokfájásra panaszkodni. Háziorvosa megerősítette félelmét, koronavírus tesztje pozitív lett, de ágyhiányra hivatkozva nem fektették be a kórházba. Állapota egyre rosszabbodott, majd tíz nap elteltével beperelte az egészségügyi minisztert és Edouard Philippe miniszterelnököt, azzal vádolva mindkettőt, hogy hozzájárulnak a vírus franciaországi terjesztéséhez.

Már az ő keresetét megelőzően egy 600 tagú, magát C19-nek nevező orvoscsoport is a CJR-hez fordult „állami hazugság” miatt. Ők arra hivatkoznak, hogy a kormány akadályozta a járványügyi védekezést, nem hozták meg kellő időben a szükséges intézkedéseket a járvány megfékezésére, noha tisztában voltak a kockázatokkal, veszélyeztetve az emberek biztonságát. A hatályos francia törvények szerint két év szabadságvesztéssel és 30 ezer eurós pénzbírsággal sújtható az a kormánytag, aki szándékosan elmulasztja az emberek biztonságára veszélyt jelentő eseményekkel szemben a megfelelő intézkedéseket meghozni. Az orvosok ezért elsősorban Agnes Buzyn volt egészségügyi minisztert teszik felelőssé. A bíróságtól pedig azt várják el, hogy tisztázza ennek az” egészségügyi fiaskónak” a részleteit, felelősségeket és azt, hogy mi mindent titkolt el az egészségügyi kormányzat a franciák elől. Ehhez a szaktárca szervereinek a vizsgálatát is követelik.

Nem ez az orvoscsoport az egyedüli, amely a speciális bírósághoz fordult, összesen hat feljelentés történt a kormánytagok ellen a koronavírus-járvány kezelésének elégtelensége miatt. Azt is többen kifogásolják, hogy mindmáig nem látszik tisztán, milyen forrásokból és milyen erősítést kap az egészségügyi ellátórendszer, amelynek egyes szektoraiban már tavaly is tiltakoztak a hely- és emberhiány, valamint az alacsony bérek miatt.

A járvány terjedésével és a kórházi kezelésre szorulók számának emelkedésével együtt egyre több segélykiáltást hallani a francia kórházakból. Nincs elég ágy, védőfelszerelés, az orvosok és ápolók túlterheltek. A tesztek száma is alacsony, egy héttel ezelőtt is még csak 4000 mintavételt végeztek el. Összesen hat orvos vesztette életét, legutóbb hétfőn, Metzben. Az intenzívosztályokon lévő ágyak száma 7000, szemben a németországi 25 ezerrel. A lélegeztetőgépek beszállítása lassan halad. Egy metzi orvos úgy fogalmazott, sok beteget szállítottak át Németországba, s az az érzése, Berlin nagyobb erőfeszítést tesz a francia betegekért, mint Párizs.

Csak Párizsban több mint 1620 ápoló fertőződhetett meg a Le Figaro által szerdán közölt adatok szerint. A híres Stalingrad metróállomás közelében található Lariboisiere kórházban a legdrámaibb a helyzet, 163 egészségügyi dolgozó tesztje lett pozitív. Ezt az is magyarázza, hogy itt szinte minden alkalmazottól vettek mintát.

Egy Párizsban élő magyar nő, a Sorbonne Egyetem tanára, aki nemzetközi válságkezeléssel foglalkozik, a francia „járványlázadásról” úgy fogalmazott: „a franciák, szükség esetén rendkívül szolidárisak, jó humorúak és született forradalmárok”. Az egészségügyi dolgozókért szorít az egész ország, az ő kitartásukat és hősiességüket tapsolják meg nap, mint nap az üres utcák fölé tornyosuló erkélyeken. A lakosság fegyelmezett, az utasításokat betartva él és vásárol ebben a szükséghelyzetben. De míg Magyarországon például elsőként a liszt, a cukor és tartós élelmiszer polcok ürültek ki, addig Franciaországban a WC-papír mellett a bor lett az hiánycikkek egyike.

Meglátása szerint a francia gazdaság rövidesen össze fog roppanni, ezt a terhelés, amit a járvány hozott, nem csak az egészségügy, a gazdasági élet számára is szakítópróba lesz. A tényleges „lázadás”, perekkel, tüntetésekkel majd a járvány után várható, vélekedett.

Az európai mintaként emlegetett Németország titkát a tesztelésben látja az Euronewsnak nyilatkozó Christian Drosten, a berlini Charite Egyetemi Kórház orvosa. Németországban ugyanis hetente mintegy 500 ezer koronavírus tesztet végeznek el. Az alacsony halandósági ráta annak köszönhető, hogy míg a fertőzési gócpontokban, Olaszországban és Spanyolországban már lehetetlen széleskörű tesztelést végezni a járvány kiterjedtsége és az egészségügy leterheltsége miatt, az igazolt fertőzések gyakorlatilag már csak a súlyos eseteket és azok hozzátartozóit jelzik, addig Németországban, ahol időben lépett a kormányzat, egyre szélesebb réteg fertőzési adatai, azaz a könnyű vagy tünetmentes esetek is egyre nagyobb arányban állnak rendelkezésre. Németország az esetszámok alapján az ötödik ország a világon, csütörtök reggeli adatok szerint 75754 igazolt fertőzést mutattak ki az országban, de csak 848 halálesetet jegyeztek.

Dorsten szerint az is nagyban segíti a védekezést, hogy az országban igen fejlett és nagyszámú laboratórium működik, ami lehetővé tette a széleskörű és gyors tesztelést. A német egészségügyi minisztérium a napokban jelentette be, hogy 500 millió eurót irányzott elő a kórházak és a laboratóriumok közötti kapcsolatok továbbfejlesztésére. Az így kiépített hálózat kezeli a COVID -19 fertőzések adatait és hoz létre egy adatbázist.

Az Uniklinik Düsserdolf egyik orvosa lapunknak elmondta, bár a német kormány „teszi a dolgát”, senkinek nincs gyakorlata egy ilyen méretű fertőzéssel. Március elején ott is mindenki azt hitte, hogy két hétig fog tartani mindez, és ugyanúgy nincs elegendő védőfelszerelés, mint máshol, mert senki nem gondolta, hogy ilyen hosszú ideig tart majd az egész. „A házi orvosokat, de minket sem készített fel senki ilyesmire”, mondta.

Németország egészségügye nem roppant bele, eddig már 113 beteget vett át más uniós országokból. Franciaországból 85-t, 26-t pedig Olaszországból és Hollandiából, és további 81 intenzív ágyat ajánlott fel Olaszország, 13-t pedig Franciaország számára. Felajánlást tettek Madridnak is, a spanyol kormány viszont még nem válaszolt, egyelőre a saját területén lévő kórházakban próbálja újraelosztani a betegeket. Egy német orvoscsapat már Nápolyba érkezett segíteni, egy másik pedig Madridba, lélegeztetőgépeket is vittek, a német kormány eddig 7 tonna egészségügyi segélyt küldött Olaszországnak.

Akárcsak Svájc, amely 17139 fertőzéssel és 378 halálesettel a 9. helyen áll Európában, de vett már át betegeket Franciaországból és Olaszországból egyaránt. De a 10501 fertőzöttet regisztrált Ausztria, illetve Luxembourg is jelezte, vesz át betegeket a bajba jutott francia, spanyol, olasz kórházaktól.