Titkolták a karantént a Szent Imre kórházban - a tisztifőorvos mellébeszélt

Publikálás dátuma
2020.04.03. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Orvosok, ápolók kerültek járványügyi megfigyelés alá a Szent Imre kórházban, az érsebészeti osztály nem ügyel – derül ki a lapunk birtokába került iratból.
Járványügyi zárlat miatt kedd óta nem ügyel a fővárosi Szent Imre kórház érsebészete – olvasható az országos tisztifőorvos határozatában, amely lapunk birtokába került. Az irat szerint a kórház főigazgatója hétfő kora délután jelezte a Nemzeti Népegészségügyi Központnak azt: „A személyi feltételek nem teljesülése (orvosaink és az ápoló személyzet járványügyi megfigyelés alatt állnak) az érsebészeti ügyeletben való részvételét határozatlan ideig vállalni nem tudja.” A vezető egyúttal azt kérte a tisztifőorvostól, hogy jelöljön ki határozatlan ideig helyettesítő intézményt. Müller Cecília tisztifőorvos válaszában jelezte, hogy csak a járványügyi zárlat végéig kap a kórház mentességet az érsebészeti feladatok ellátása alól. Az irat nem csak azt igazolja, hogy karanténba kerültek az osztályon dolgozó orvosok, ápolók, hanem azt is: minderről a nyilvánosság előtt igyekezett hallgatni az operatív törzs, sőt, maga az országos tisztifőorvos is. Lapunk már korábban értesült arról, hogy a kórház összeállított egy, a koronavírus kockázatát felmérő „csekklistát” az oda érkező betegek számára, amelyen nemcsak arra kell válaszolni, hogy járt-e fertőzött országban a páciens, hanem arra is, kezelték-e őt az intézmény sebészeti vagy érsebészeti osztályán. Amikor lapunk megkérdezte, hogy mi indokolja ezt a kérdést, a kórház azt közölte, hogy nem nyilatkozhat, és az operatív törzshöz irányította lapunkat. A törzs írásban nem válaszolt, de a szerdai online tájékoztatón feltették a kérdést az országos tisztifőorvosnak. Ő azonban nem adott egyértelmű választ, miért kell a betegeknek beszámolniuk arról, kezelték-e őket a két érintett osztály valamelyikén. Müller Cecília közölhette volna, hogy azért kérdezik ezt a „csekklistán”, mert az osztályon orvosok, ápolók esetében merült fel a fertőzés gyanúja, de nem ezt tette. Válaszát szó szerint idézzük: „Ez egy nagyon helyes megközelítés, hiszen minden (…) tényt, minden (…) kockázati tényezőt igyekszik felmérni az intézmény, (…) megelőző jelleggel ezek a kérdések nagyon is relevánsak, adekvátak, és jól teszik, hogy megkérdezik.” Körülményes és nem egyértelmű felelete azért is figyelemre méltó, mert a válaszadás időpontjában a tisztifőorvos már csaknem két napja tudta, hogy a Szent Imre kórház érsebészeti osztálya keddtől járványügyi zárlat nem ügyel. Mivel Müller Cecília a keddi tájékoztatón nem adott egyenes választ, újabb kérdéseket tettünk fel. Már azt is megkérdeztük, igaz-e, hogy orvosok, ápolók fertőződtek meg az új koronavírussal a sebészeti és az érsebészeti osztályon. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ha ez igaz, akkor mi történt az érintett dolgozókkal, tesztelték-e az ott kezelt pácienseket, lett-e bármelyiküknek pozitív a tesztje. Ezekre a kérdésekre sem kaptunk választ. A közösségi portálon találtunk olyan nyilvánossá tett hatósági dokumentumot, amelyben az olvasható: az egyik érintett egészségügyi dolgozónak azért kell karanténba vonulnia, mert az előírt védőeszköz alkalmazása nélkül vett részt COVID-19-es beteg közvetlen ellátásában.
Szerző
Frissítve: 2020.04.03. 08:46

240 magyart hoztak haza Észak-Amerikából, leszállt a gépük Budapesten

Publikálás dátuma
2020.04.02. 19:04

Fotó: Népszava
Szijjártó Péter szerint ez volt Magyarország modern kori története legnagyobb hazatérési akciója.
Csütörtökön 240, a koronavírus-járvány miatt Észak-Amerikában rekedt magyart hoznak haza - közölte a külgazdasági és külügyminiszter az MTI-vel. A magyarokat szállító gép már landolt is Budapesten.
Szijjártó Péter emlékeztetett, a világjárvány miatt sok akadály nehezíti az emberek életét szerte a világban, ilyenek az utazási korlátozások is, amelyeket az államok a saját légtereikre is bevezettek.
- A polgári légi közlekedés lehetőségei teljesen beszűkültek, a világ sok országa nem indít és nem fogad menetrend szerinti járatokat

- tette hozzá.

Ennek következtében több ezer magyar rekedt külföldön, közülük már több mint hatezret haza tudtak hozni. Ezt „Magyarország modern kori története legnagyobb hazatérési akciójának” nevezte a miniszter. - Több száz magyar rekedt az Egyesült Államokban és Kanadában. Értük külön repülőgépeket küldtek, hiszen más módon nem lett volna lehetséges a hazajutásuk - mondta Szijjártó Péter.
Csütörtökön 240 magyart és huszonnyolc külföldit (tizenhét szlovákot, tíz szlovént, valamint egy horvátot) szállítanak haza négy amerikai és egy kanadai városból: New Yorkból, Chicagóból, Miamiból, Los Angelesből, továbbá Torontóból.
- Ők a légitársaságok járattörlései miatt máshogy nem juthatnának vissza otthonaikba

- fűzte hozzá.

Még mindig van világszerte mintegy kétezer olyan magyar ember, aki szeretne hazatérni, de egyelőre nem tud. - Az ő hazaszállításukon dolgoznak, a lehetőségek azonban egyre szűkülnek - mondta a miniszter.  A tárcavezető azt szerda éjszaka jelentette be Facebook-oldalán, hogy a szövetségesi együttműködés jegyében 9 kanadai állampolgár hazajutását tettük lehetővé, amikor a két észak-amerikai mentesítő járatunk egyike sikeresen landolt Torontóban. Kanadából 124 magyart menekítettek haza. A repülőgép 15 ezer maszkot is hozott, amelyet a torontói magyarok ajánlottak fel.
Frissítve: 2020.04.02. 20:05

Vádat emeltek a DK-s Varju László ellen

Publikálás dátuma
2020.04.02. 18:23
Varju, miután rabosították
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az országgyűlési képviselőt választás rendje elleni bűntettel, súlyos testi sértés bűntettével és garázdaság vétségével vádolják.
A Központi Nyomozó Főügyészség választás rendje elleni bűntett és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot Varju László országgyűlési képviselővel szemben a Fővárosi Törvényszéken - írja az ügyészség.   A közleményben emlékeztettek arra, hogy Varjú László országgyűlési képviselő mentelmi jogát – a legfőbb ügyész indítványára – az Országgyűlés 2019. november 4-én felfüggesztette. Az ügyészség a felfüggesztést követően Varjú Lászlót gyanúsítottként hallgatta ki, amely során tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését. 
„A beszerzett bizonyítékok alapján az ügyészség választás rendje elleni bűntett, súlyos testi sértés bűntette és garázdaság vétsége miatt a Fővárosi Törvényszéken vádat emelt Varjú László országgyűlési képviselővel szemben”

- áll a közleményben.

A képviselő mentelmi jogának felfüggesztését két ügy miatt kérte Polt Péter. Egyfelől a 2018 decemberében az MTVA épületében kialakult dulakodás miatt emeltek vádat az ügyészek Varjuval szemben. Bár a felvételeken világosan látható volt, hogy Varjut leteperték a biztonsági őrök - a képviselőt mentő vitte el a helyszínről -, az ügyészség szerint a dulakodás közben Varju megfogta az egyik biztonsági őr vádliját, aki ettől elesett. Az ügyészség szerint emellett még ugyanezen a napon, délután, Varju László a székház első emeletén be akart menni arra a folyosóra, ahonnan a vezérlő helyiségek és a hírszerkesztőség ajtajai nyíltak. A képviselőt ki akarták vezetni, „majd vele szemben – erőszakos ellenállása miatt – testi kényszert alkalmaztak, azonban Varju László továbbra is ellenszegült, a földre feküdt, egy biztonsági őr lábát elkapta, majd kihúzta, melynek következtében a férfi a földre esett. A sértett az esés következtében nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett.”   Az ügyészség álláspontja szerint az országgyűlési képviselő cselekménye garázdaság vétségének, valamint súlyos testi sértés bűntettének megállapítására lehet alkalmas.    Továbbá az ügyészség gyanúja szerint 2018 februárjában, hónapokkal a választások előtt anyagi juttatás ígéretével próbált visszalépésre bírni egy független képviselő-jelöltet.  Varju László Facebook-oldalán a hírre reagálva azt írta, hogy ő bátran indul harcba, mert tudja, hogy az igazság az ő oldalán áll. Emellett büszkeséggel tölti el az is, hogy a pártja teljes mellszélességgel kiáll mellette.
Szerző