Zöldzóna;papagáj;Szegedi Vadaspark;

- "Okosfiókák" keltek ki Szegeden

Először sikerült Magyarországon szaporítani az intelligens és kreatív madarat, az Új-Zélandon őshonos hegyvidéki papagájt, a keát.

Az, hogy a veszélyhelyzet alatt sem állt le az élet a Szegedi Vadasparkban, annak egyik legörvendetesebb bizonyítéka az a két keafióka, amely egyben az év egyik nagy zoológiai szenzációját is jelenti. ????Hiszen még Magyarországon soha nem sikerült szaporítani a világ legokosabb madarát, az új-zélandi keát. A napokban fogják elhagyni az üreget, kíváncsian várjuk, hogy ismerkednek majd a „külső világgal”.

Keafiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban, amely zoológiai szenzáció, ugyanis először sikerült szaporítani Magyarországon a világ legokosabb madarának tartott, Új-Zélandon őshonos hegyvidéki papagájt, a keát (Nestor notabilis) – közölte Veprik Róbert igazgató.

A ritka papagájfajt az európai fajmentő tenyészprogram (EEP) keretében tartják Szegeden. Az angol állatkertből érkezett tojó és a csehországi hím 2018 végén lett egy pár, és 2020 első hónapjában kezdtek el költeni. Mind a három tojásuk kikelt, de sajnos az egyik fióka túl gyenge volt, és elpusztult, kettő azonban szépen felcseperedett. A hegyvidéki, sziklás területen élő keák költőüregekbe rakják fészküket, a gondozók is egy ilyet alakítottak ki számukra röpdéjükben, ebben nevelkednek a kicsik, de hamarosan elkezdenek ismerkedni a külvilággal.

A maori elnevezésük alapján világszerte keaként ismert madarak rendkívül intelligensek, magas értelmi képességük pedig nagy fokú kreativitással is párosul. Akkor érzik jól magukat, ha újabb és újabb tárgyakkal foglalják le őket, ezért gondozóik gyakran meglepik a madarakat, így

használt bakancsokat is kaptak már.

A 40-50 centiméter testhosszú, egyméteres szárnyfesztávolságú, 800-900 gramm körüli testtömegű madár Új-Zéland hűvös, déli területén őshonos. A faj létszáma egyre csökken, ma már mindössze 3300 egyede él vadon a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatai szerint. 

Miután egyes különösen kreatív egyedei a birkákat is megtámadták, hogy a bőrük alatti zsírrétegből csipegessenek, nagyon rossz hírük kelt a farmerek körében, és ezért is irtották őket. A szigetre behurcolt fajok és betegségeik is nagy pusztítást végeztek körükben. Jelenleg az európai állatkertekben mintegy 185 egyede él, Magyarországon négy állatkertben látható.

Szakmai körökben nem kérdés, hogy a hivatalosan mért adatnak többszöröse lehet a valós koronavírusos esetek száma – mondja Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus.