Segélyszállítmányokat küldött a héten Törökország a világjárvány két európai gócpontjára; Olaszországba és Spanyolországba is. Repülőkkel több tonna védőfelszerelést és fertőtlenítőszert szállítottak le a NATO-szövetségeseknek. Recep Tayyip Erdogan török államfő a gesztussal valószínűleg diplomáciai elszigeteltségén próbál javítani. Törökország nemzetközi megítélését jelentősen rontotta többek között a 2016-os puccskísérlet utáni leszámolások, az Erdogannak teljhatalmat adó elnöki rendszer 2018-as bevezetése, valamint a menekültek másfél hónappal ezelőtti Európára engedése. Mindezek következtében a Nyugaton önkényúrként tekintenek a török államfőre, aki olyan rendszert épített ki, amelyben nincs helye a kormánnyal vagy a hivalos szervekkel szembeni kritikának.
A járványhelyzet pedig bizonyos szempontból megerősítette ezt a képet. A neves Ankara Egyetem egyik orvosa, Dr. Güle Cinar - valószínűleg a következményektől tartva - nem győzött bocsánatot kérni, amiért azt merte állítani: sokkal súlyosabb a helyzet, mint ahogy azt a hatóságok bevallják. Cinar március 18-án, egy héttel az első hivatalosan igazolt megbetegedés után beszélt a törökországi állapotokról. A hírek ekkor még csupán 191 megbetegedésről szóltak, de az orvos azt mondta: a valóságban már ezres nagyságrendekről lehet szó. Szerinte a koronavírus elterjedéséhez az vezetett, hogy nem helyezték karanténba a szaúd-arábiai Mekkából hazatérő zarándokokat. Cinar zártkörű beszámolójáról azonban valaki titokban felvételt készített, és közzétette azt az interneten. Az orvos elnézést kért, amiért riadalmat keltett, és azzal védekezett, hogy mondandóját kiragadták a szövegkörnyezetéből, az Ankarai Egyetem mindenesetre vizsgálatot indított az ügyben. A videóban megfogalmazott állítások azonban igazak lehetnek, mivel robbanásszerűen terjedt el a koronavírus, Törökország mostanra csaknem 20 ezer igazolt megbetegedéssel a tíz legfertőzöttebb nemzet között tudhatja magát.
Mindez azért is meglepő, mert a döntéshozók korábban körültekintőbben jártak el más országokhoz képest, például már február elsején felfüggesztették a repülőjáratokat Kínából. Három héttel később az iráni határt is lezárták, amikor a török ajánlások ellenére a teheráni rezsim nem volt hajlandó vesztegzár alá venni a járvány gócpontjává vált Kom szent városát. Egy aprónak tűnő hibának - a zarándokok elkülönítésének elmulasztása - azonban úgy tűnik, óriási következménye volt: a statisztikák szerint Törökországban gyorsabban terjed a koronavírust, mint a néhány héttel ezelőtt a járvány hasonló szakaszában járó Olaszországban.
Erdogan egyes korlátozásokat már bevezetett: az oktatási intézményeket és vendéglátóhelyeket bezáratta, a tömegrendezvényeket betiltotta; a vírus által legveszélyeztetebbeknek, a 65 év feletti korosztálynak és a súlyos betegeknek pedig megtiltotta, hogy elhagyják otthonaikat. A keménykezű vezető hírében álló Erdogan attól mégis vonakodik, hogy olasz mintára kijárási tilalmat rendeljen el. A török elnök hétfőn kijelentette, hogy a termelésnek folytatódnia kell, szerdán viszont már elképzelhetőnek tartotta a szigorítást, ha az emberek a hatósági ajánlások ellenére nem maradnak otthon.
Azonnali fellépést követelnek azonban az ellenzéki városvezetők, élükön Isztambul főpolgármesterével, Ekrem Imamogluval. Emögött nyilván politikai okok is húzódnak, hiszen Imamoglu Erdogan legnagyobb riválisának számít, jelen esetben azonban egyértelmű, hogy az isztambuliak érdeke is ezt kívánja: a 16 millió lelket számláló metropoliszban regisztrálták az összes törökországi megbetegedés nagyjából 60%-át, a főpolgármester pedig arra panaszkodik, hogy több mint 2 millióan továbbra is zavartalanul kijárnak. Imamoglu a Reutersnek elmondta: fogy az idő, ha az ankarai kormány nem lép, akkor hamarosan rohamosan súlyosbodhat a járványhelyzet Isztambulban.
A török elnöknek azonban komoly dilemmával kell szembenéznie - erről beszélt a Népszavának Egeresi Zoltán, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének Törökország-szakértője. “Nyilvánvalóan fontos a vírus terjedésének lassítása, de a gazdaságot is lélegeztetőgépen kell tartania Erdogannak - és e két szempont között kell egyensúlyoznia” - magyarázta a szakértő. Egeresi emlékeztetett: a török gazdaság 2013 óta folyamatosan gyengélkedik, két éve valutaválság alakult ki, amelyből csak az utóbbi időszakban kezdődött el a hosszúnak ígérkező kilábalás, ám járvány minden eddig elért eredményt semmissé tett. Újabb recesszió várható, amely akár Erdogan hatalmát is megingathatja, ezért is kifejezetten ügyel arra, hogy tompítsa a krízis gazdasági hatásait. Egeresi Zoltán hozzátette: a halálesetek számának növekedésével párhuzamosan a török államfőn is fokozódni fog a nyomás, ezért csak idő kérdése, hogy mikor rendeli el a kijárási tilalmat.
