Előfizetés

Amikor Erdogan túl engedékeny

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.04.03. 18:18

Fotó: Murat Kula / AFP/Anadolu Agency
Rohamtempóban terjed a koronavírus, a török elnök mégis - tőle szokatlan módon - visszafogottságot tanúsít a járvány elleni küzdelemben.
Segélyszállítmányokat küldött a héten Törökország a világjárvány két európai gócpontjára; Olaszországba és Spanyolországba is. Repülőkkel több tonna védőfelszerelést és fertőtlenítőszert szállítottak le a NATO-szövetségeseknek. Recep Tayyip Erdogan török államfő a gesztussal valószínűleg diplomáciai elszigeteltségén próbál javítani. Törökország nemzetközi megítélését jelentősen rontotta többek között a 2016-os puccskísérlet utáni leszámolások, az Erdogannak teljhatalmat adó elnöki rendszer 2018-as bevezetése, valamint a menekültek másfél hónappal ezelőtti Európára engedése. Mindezek következtében a Nyugaton önkényúrként tekintenek a török államfőre, aki olyan rendszert épített ki, amelyben nincs helye a kormánnyal vagy a hivalos szervekkel szembeni kritikának. A járványhelyzet pedig bizonyos szempontból megerősítette ezt a képet. A neves Ankara Egyetem egyik orvosa, Dr. Güle Cinar - valószínűleg a következményektől tartva - nem győzött bocsánatot kérni, amiért azt merte állítani: sokkal súlyosabb a helyzet, mint ahogy azt a hatóságok bevallják. Cinar március 18-án, egy héttel az első hivatalosan igazolt megbetegedés után beszélt a törökországi állapotokról. A hírek ekkor még csupán 191 megbetegedésről szóltak, de az orvos azt mondta: a valóságban már ezres nagyságrendekről lehet szó. Szerinte a koronavírus elterjedéséhez az vezetett, hogy nem helyezték karanténba a szaúd-arábiai Mekkából hazatérő zarándokokat. Cinar zártkörű beszámolójáról azonban valaki titokban felvételt készített, és közzétette azt az interneten. Az orvos elnézést kért, amiért riadalmat keltett, és azzal védekezett, hogy mondandóját kiragadták a szövegkörnyezetéből, az Ankarai Egyetem mindenesetre vizsgálatot indított az ügyben. A videóban megfogalmazott állítások azonban igazak lehetnek, mivel robbanásszerűen terjedt el a koronavírus, Törökország mostanra csaknem 20 ezer igazolt megbetegedéssel a tíz legfertőzöttebb nemzet között tudhatja magát. Mindez azért is meglepő, mert a döntéshozók korábban körültekintőbben jártak el más országokhoz képest, például már február elsején felfüggesztették a repülőjáratokat Kínából. Három héttel később az iráni határt is lezárták, amikor a török ajánlások ellenére a teheráni rezsim nem volt hajlandó vesztegzár alá venni a járvány gócpontjává vált Kom szent városát. Egy aprónak tűnő hibának - a zarándokok elkülönítésének elmulasztása - azonban úgy tűnik, óriási következménye volt: a statisztikák szerint Törökországban gyorsabban terjed a koronavírust, mint a néhány héttel ezelőtt a járvány hasonló szakaszában járó Olaszországban. Erdogan egyes korlátozásokat már bevezetett: az oktatási intézményeket és vendéglátóhelyeket bezáratta, a tömegrendezvényeket betiltotta; a vírus által legveszélyeztetebbeknek, a 65 év feletti korosztálynak és a súlyos betegeknek pedig megtiltotta, hogy elhagyják otthonaikat. A keménykezű vezető hírében álló Erdogan attól mégis vonakodik, hogy olasz mintára kijárási tilalmat rendeljen el. A török elnök hétfőn kijelentette, hogy a termelésnek folytatódnia kell, szerdán viszont már elképzelhetőnek tartotta a szigorítást, ha az emberek a hatósági ajánlások ellenére nem maradnak otthon. Azonnali fellépést követelnek azonban az ellenzéki városvezetők, élükön Isztambul főpolgármesterével, Ekrem Imamogluval. Emögött nyilván politikai okok is húzódnak, hiszen Imamoglu Erdogan legnagyobb riválisának számít, jelen esetben azonban egyértelmű, hogy az isztambuliak érdeke is ezt kívánja: a 16 millió lelket számláló metropoliszban regisztrálták az összes törökországi megbetegedés nagyjából 60%-át, a főpolgármester pedig arra panaszkodik, hogy több mint 2 millióan továbbra is zavartalanul kijárnak. Imamoglu a Reutersnek elmondta: fogy az idő, ha az ankarai kormány nem lép, akkor hamarosan rohamosan súlyosbodhat a járványhelyzet Isztambulban. A török elnöknek azonban komoly dilemmával kell szembenéznie - erről beszélt a Népszavának Egeresi Zoltán, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének Törökország-szakértője. “Nyilvánvalóan fontos a vírus terjedésének lassítása, de a gazdaságot is lélegeztetőgépen kell tartania Erdogannak - és e két szempont között kell egyensúlyoznia” - magyarázta a szakértő. Egeresi emlékeztetett: a török gazdaság 2013 óta folyamatosan gyengélkedik, két éve valutaválság alakult ki, amelyből csak az utóbbi időszakban kezdődött el a hosszúnak ígérkező kilábalás, ám járvány minden eddig elért eredményt semmissé tett. Újabb recesszió várható, amely akár Erdogan hatalmát is megingathatja, ezért is kifejezetten ügyel arra, hogy tompítsa a krízis gazdasági hatásait. Egeresi Zoltán hozzátette: a halálesetek számának növekedésével párhuzamosan a török államfőn is fokozódni fog a nyomás, ezért csak idő kérdése, hogy mikor rendeli el a kijárási tilalmat.

Külön jótékonykodnak a politikai riválisok

Két nagyszabású adománygyűjtés is indult a járvány által legérzékenyebben érintett törökök megsegítésére. Először az ellenzéki Ekrem Imamoglu isztambuli főpolgármester hirdetett jótékonysági akciót, majd Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki hét havi fizetését is felajánlotta a rászorulóknak. Az államfő azonban nem kifejezetten örül a rivális gyűjtésnek, ezt jelzi, hogy az állami bankok letiltották az arra érkező átutalásokat. Imamoglu bírósághoz fordult, 11 ellenzéki polgármester pedig a tiltás feloldását kérték a belügyminisztériumtól, mondván itt az ideje, hogy félre tegyék a politikai nézeteltéréseket. Süleyman Soylu a belügyi tárca vezetője egyetértéséről biztosította a városvezetőket, mégsem változtatott azon véleményén, hogy az isztambuli főpolgármester engedély nélküli jótékonysági akciója illegális.

Már januárban meghalt az első koronavírusos beteg Brazíliában, nem pedig márciusban, ahogyan azt eddig állították

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.04.03. 18:06

Fotó: NELSON ALMEIDA / AFP
A brazil egészségügyi minisztérium közölte, hogy az új típusú koronavírusos megbetegedés (Covid-19) okozta első haláleset január utolsó hetében történt az országban, és nem március 17-én, ahogyan azt eddig állította. Wánderson Oliveira, a tárca tisztségviselője elmondta, hogy visszamenőlegesen vizsgáltak légúti komplikációkkal kapcsolatos eseteket és haláleseteket, és a vizsgálat megállapította, hogy a koronavírus első halálos áldozata egy 75 éves nő volt a délkelet-brazíliai Minas Gerais államban, aki január 23-án hunyt el. Oliveira nem azonosította a halálos áldozatot, és nem szolgált további részletekkel, de rámutatott arra, hogy a betegséget „nyilvánvalóan” külföldről hozták be. Brazíliában a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem péntek délutáni adatai szerint 332-en haltak bele a kórba, a beazonosított fertőzöttek száma 8 165. 
Jair Bolsonaro brazil elnök a Jovem Pan nevű brazil rádiónak adott interjúban ismét bírálta a járvány megfékezése céljából bevezetett, a közösségi távolságtartásra vonatkozó intézkedéseket, a kereskedelem újraindítását szorgalmazta, és bírálta Luiz Henrique Mandetta egészségügyi minisztert, akiből szerinte hiányzik az alázat a válság kezeléséhez.

Mexikóban a hadsereg ellenőrzése alá vonta az egészségügyi tárca alá tartozó társadalombiztosítási intézet (IMSS) tulajdonában álló raktárakat, ahol a Covid-19 elleni küzdelemre szánt gyógyszereket és egyéb készítményeket tárolnak. Enoch Castellanos, a mexikói feldolgozóipari kamara elnöke az El Universal című mexikói lapnak elmondta, az országban egy hónapra felfüggesztik a sörfőzést, mivel a sör nem számít létfontosságú terméknek. Castellanos elmondta továbbá, hogy egyes kormányzók és polgármesterek - például az északkelet-mexikói Nuevo León és délkelet-mexikói Quintana Roo államban - elrendelték a sörárusítás felfüggesztését is, aminek következtében a lakosság pánikszerűen felvásárolta az italt. A koronavírus-fertőzés okozta halálesetek száma Mexikóban elérte az 50-et, az országban 1510 fertőzést jegyeztek fel. Ecuadorban - ahol a legutóbbi adatok szerint 120-an haltak bele a betegségbe, és 3163 koronavírus-fertőzéses esetet erősítettek meg - a kormány helyi idő szerint csütörtökön bejelentette, hogy különleges táborokat hoz létre a koronavírus halálos áldozatai számára a legnagyobb városban, Guayaquilban, ahol a betegségbe több mint 80-an haltak bele eddig. Ecuador és Kolumbia hadserege közös műveletbe kezd a két ország közötti közös határ mentén az embercsempészet megakadályozása és a vírus terjedésének megfékezése érdekében. Kolumbiában 19-en haltak bele eddig a betegségbe, és 1161 fertőzöttről tudni. Argentínában - ahol a legutóbbi adatok szerint 39-en haltak bele a betegségbe, és 1265-en fertőződtek meg koronavírussal - a hatóságok feltartóztattak egy teherautót, benne 60 külföldi állampolgárral, köztük venezuelaiakkal, kolumbiaiakkal, peruiakkal és brazilokkal. Az egyik utas lázas volt, őt kórházba szállították. Argentínában a járvány elleni óvintézkedések keretében bevezetett kötelező elkülönítés értelmében tilos a személyszállítás. Paraguayban Blas Llano, a felsőház (szenátus) elnöke megerősítette, hogy a szenátus egyik tagja koronavírussal fertőződött meg, ezért a felsőház üléseit felfüggesztik. Az uruguayi parlament csütörtökön egyhangúlag elfogadta, hogy tárcavezetők és törvényhozók 20 százalékkal csökkentsék fizetésüket, hozzájárulva a járvány elleni harchoz. A járvány elleni harc jegyében a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) csütörtökön védő-, és tisztítószereket adományozott Hondurasnak, ahol eddig 15-en haltak bele a kórba, és 222-en kapták el a fertőzést. José Apolonio Tobar emberi jogi ombudsman sérelmezte, hogy Salvadorban rendőrök és katonák akadályozzák a hírszolgáltatók munkáját, újságírói anyagokat semmisítenek meg a járványhelyzetben hozott intézkedések ürügyén.
Peruban pénteken bejelentették, hogy a járvány terjedésének lassítása érdekében a férfiak és a nők csak különböző napokon hagyhatják el otthonukat.

A férfiak hétfőn, szerdán és pénteken, a nők pedig kedden, csütörtökön és szombaton mehetnek ki az utcára, vasárnap pedig mindenkinek otthon kell maradnia. Ugyanilyen rendelkezés lépett életbe a napokban Panamában.

Angela Merkel elhagyta a házi karantént, minden koronavírus-tesztje negatív lett

MTI
Publikálás dátuma
2020.04.03. 17:29

Fotó: KARL-JOSEF HILDENBRAND / AFP
Otthoni tartózkodása alatt sem szakította meg a munkát a német kancellár.
Elhagyta a házi karantént Angela Merkel, a német kancellár péntektől ismét a hivatalában dolgozik - jelentették be pénteken Berlinben. Steffen Seibert kormányszóvivő tájékoztatóján elmondta, hogy Angela Merkel valamennyi koronavírus-tesztje negatív, szervezetében nem mutatták ki a kórokozót. Így ismét a berlini kancellári hivatalban folytatja munkáját, amelyet otthoni tartózkodása alatt sem szakított meg. Angela Merkel azért vonult házi karanténba, mert kimutatták az új típusú koronavírust (SARS-CoV-2) egy orvosnál, akitől március 20-án védőoltást kapott tüdőgyulladást okozó pneumococcus baktérium ellen. A kormányfő a házi karantén alatt számos telefon-, illetve videókonferencián vett részt, és ez továbbra is így lesz - mondta szóvivője, kiemelve, hogy a kancellári hivatalban is szigorúan betartják a koronavírus-járvány lassítását szolgáló szabályokat, a munkatársak legalább másfél méter távolságot tartanak egymástól. Így például a kabinet üléseit nem az erre a célra kialakított teremben tartják, ahol a kormánytagok az évtizedes szokások szerint szorosan egymás mellett ülnek egy asztal körül, hanem a hivatal konferenciatermében, ahol legalább két helyet üresen hagynak egymás között. A kormányszóvivő közölte azt is, hogy a korlátozások legalább április 19-ig országszerte érvényben maradnak. Steffen Seibert a koronavírus-járvány elleni küzdelem és a jogállamiság kapcsolatáról 13 EU-tagország által szerdán kiadott nyilatkozatról újságírói kérdésekre válaszolva kiemelte, a válsághelyzet mindig azt jelenti, hogy „eljött a jogállamiság ideje”. Arra a kérdésre, hogy a demokrácia magyarországi leépítése nem ad-e okot Angela Merkel kancellárnak arra, hogy kapcsolatba lépjen magyar kollégájával, elmondta, hogy éppen ez adott okot a szerdai berlini kormányszóvivői tájékoztatón tett nagyon világos kijelentésekre, és arra, hogy a külügyminisztérium a szövetségi kormány képviseletében csatlakozott a holland külügyminisztérium által a 13 csatlakozó tagállam nevében kiadott fontos nyilatkozathoz. Kifejtette, a koronavírus-járvány gigantikus kihívás, de a járvány elleni intézkedésekkel az európai alapelvek és értékek keretén belül kell maradni, vagyis tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot, a szabadságot, a demokráciát, a jogállamiságot és a sajtó, illetve a véleménynyilvánítás szabadságát. Ez a lényegi tartalma a közös nyilatkozatnak, és ezzel a német szövetségi kormány is egyetért.
Maria Adebahr, a külügyminisztérium szóvivője hozzátette, hogy időközben 18-ra emelkedett a csatlakozó tagállamok száma.

Az új csatlakozók között van Magyarország is. Mint mondta, ezek a fejlemények arra a feltételezésre késztetnek bennünket, hogy EU-s tagországok egy jelentős nagyságú csoportja egyetért abban, hogy közösen beszélni kell az alapértékek és a jogállamiság tiszteletéről, és napirenden kell tartani ezt a témát. Arra a kérdésre, megerősíti-e a kormány, hogy a nyilatkozat Magyarországra és Lengyelországra vonatkozik, elmondta, hogy valamennyi EU-tagállamra érvényesek a nyilatkozatban foglalt megállapítások, azonban a sajtóban megjelent értékelések nem mindig tévesek. A külügyminisztérium európai ügyekért felelős államminisztere, Michael Roth az üggyel kapcsolatban a Die Welt című német lap pénteki számában hangsúlyozta, a megértés és a deeszkaláció (a feszültség csökkentése) világos jelére van szükség a magyar kormány részéről.  Kiemelte, hogy pénzügyi szankciókkal kell sújtani az alapértékeket megszegő tagországokat. Mint mondta, nem lehetne megmagyarázni a német lakosságnak, miként fordulhat elő, hogy egy ország EU-s forrásokból finanszírozza az állami beruházások nagy részét, és aztán megsérti az EU elveit.