Újabb négy ember halt meg a koronavírus miatt Magyarországon

Publikálás dátuma
2020.04.06. 06:43
Védőfelszerelést viselő ápoló a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított izolációs teremben a budapesti Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A hazánkban beazonosított fertőzöttek száma 744-re nőtt.
Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 744 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt újabb négy idős krónikus beteg, és 67 főre emelkedett a gyógyultak száma is – közölték hétfő reggel a kormányzati tájékoztató oldalon. A koronavírus honlap legfrissebb adatai szerint az elhunytak száma 38, 14 325 ember van hatósági házi karanténba, és összesen 22 282 mintavétel történt.   „A csoportos megbetegedések szakaszában vagyunk, amikor közösségben, személyes érintkezések útján terjed a fertőzés. Magyarországon is már bárhol és bárkiben jelen lehet a vírus. A beazonosított koronavírus-fertőzötteknél jóval nagyobb a tényleges vírushordozók száma, akik fertőzhetnek. A tömeges fertőzés lelassításához nagyon fontos, hogy az idősek, a diákok, a külföldről hazatérők, és aki teheti, az maradjon otthon, továbbá mindenki tartsa be az ajánlásokat és a kijárási korlátozásokat. Különösen kérjük a budapestieket, hogy tartsák be a korlátozásokat, mert a fővárosban van a legtöbb fertőzött” – teszik hozzá. Kiemelik: ahogy az eddigi elhunytak adataiból is látszik, a koronavírus az idősekre a legveszélyesebb, ezért nyomatékosan kérik az időseket, hogy maradjanak otthon, és a bevásárláshoz kérjék hozzátartozóik vagy az önkormányzat segítségét. Vasárnap reggel 733 fertőzöttről számoltak be a kormányzati tájékoztató oldalon.
Szerző
Frissítve: 2020.04.06. 07:36

Polgármester vagy pedellus viszi házhoz a tananyagot

Publikálás dátuma
2020.04.06. 06:30

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Az ország legszegényebb településein nemcsak a távoktatást kellett számítógépek nélkül megoldani, de azt is, hogy naponta legalább egyszer ehessenek a gyerekek.
Négy iskolatáska lóg szegre akasztva a konyhában, színesek, tündéresek, autósak. Négy gyerek körmöl délelőttönként vagy délutánonként a hosszú asztalnál: az első osztályos Napsugár, a másodikos Antika, a negyedikes Tibor és az ötödikes Hajdar. Arab felmenőkkel is rendelkező édesapjuk több mint tíz éve érkezett Tarnabodra Budapestről a Máltai Szeretetszolgálat nehéz sorsúakat és a hajléktalanokat befogadó, s nekik házakat biztosító programjának első „fecskéinek” egyikeként. Itt szeretett bele a helyi Pusoma Eszterbe, s született négy gyerekük, valamennyien most már a máltaiak által működtetett helyi iskola tanulói. A házaspár mindkét tagja dolgozik, a feleség takarítóként az iskolában, a férj egy közeli benzinkúton. A koronavírus-járvány miatt bezártak az oktatási intézmények, a jobb sorsú diákok számítógép mellett, chat-csatornát használva, a pedagógusok internetes jelenlétével folytatják a tanulást. A tarnabodi gyerekek nem ilyen szerencsések, itt a legtöbb családban nincs komputer, de ha lenne, internetet akkor is csak nagyon kevesen tudnának fizetni. Így az iskola másik módszert dogozott ki – tudtuk meg Nyírfalvi Melinda igazgatótól –, a tanárok otthon állítják össze az osztályok és tantárgyak szerinti feladatlapokat, foglalkoztatókat, amelyeket az intézményben kinyomtatnak, majd hetente kétszer, kedden és pénteken a meleg ebéddel együtt kivisznek a diákoknak. Ilyenkor hozzák vissza a kitöltött feladatlapokat is, amelyeket aztán a köztes időben a pedagógusok ki is javítanak. Tarnabodon az iskolában mindenki ingyen kapott meleg ételt, otthon azonban már nehezebb megoldani, hogy tápláló ebéd kerüljön az asztalra. Annál is inkább, mert a járvány idején hiánycikk lett a műanyag ételdoboz, az önkormányzat az utolsó pillanatban csak kétezer ilyen edényt tudott beszerezni, de ha mindennap meleg ételt főznének a konyhán, két hét alatt elfogynának a dobozok. Ezért döntöttek úgy, hogy hetente kétszer biztosítják a főételt, a többi napon pedig hideg élelmiszercsomagot visznek ki, amelyben egyik nap rántott húsos szendvics, másnap esetleg hot dog lapul. Kökény Zsuzsa ottjártunkkor krumplis tészta főzéséhez készülődött: egyedül nevel három gyereket, Mirellát, Rómeót és Ronaldót, alig nyolcvanezer forintos havi bevételből. Tilinger György karbantartó és Pusoma István pedellus hozzájuk is kivitte az aznapi csomagot, benne sonkás sajtos péksüteményekkel, ami a vacsorát jelenti majd négyüknek. Délelőtt több tarnabodi házban is jártunk, s majdnem mindenütt az írólapok fölé hajolva találtuk a gyerekeket. Az igazgatónő szerint noha időnként kell egy kis csokival vagy jutalomajándékkal inspirálniuk őket a feladatok elvégzésére, nagyon jók az arányok, a gyerekek zöme megoldja és visszajuttatja a kiadott dossziékat, s csak alig egy-két helyen „vesznek el” a papírok. Az ország más, szegények lakta falvaiban karitatív szervezet hiányában leginkább a polgármesterekre hárult a felelősség, hogy megszervezzék a távoktatást, számítógépek és internet nélkül. - Hogy is mondjam finoman: hellyel-közzel sikerült megoldanunk az átállást – mondja Rengel László, a drávamenti Heresznye polgármestere. Az alig több mint 200 fős falu alsósainak nagy része a szomszédos Vízvárra jár, ahol egy barcsi iskola tagozataként működik az 1-4. osztályos iskola. – A családok nagy részénél nemhogy megfelelő informatikai eszköz, de internet sincsen, s bár a teleházban akad wifi és gép is, de az intézményt nem nyithatjuk ki, így papíralapon zajlik az oktatás. Méghozzá a polgármester közvetítésével. Rengel László ugyanis naponta hordja az ebédet a falubelieknek a vízvári konyháról, s ilyenkor elviszi a gyerekek füzeteit is az iskolába. Már, ha van mit vinnie. - Sajnos a szülők egy részét nem érdekli, tanul-e a gyerekük – magyarázta -, és előfordul, hogy hiába várják a tanítók a füzeteket, a szülők nem küldik el. A hét elején volt is kint az egyik tanár, de őt sem vették komolyan - mondta. A szomszédos Bélaváron is arra panaszkodott több szülő, hogy nincs internetelérhetőségük, illetve számítógépük, így a gyerekek le fognak maradni az iskolában. Megoldást a falu vezetése adhat, amely úgy tudjuk, a rászorulóknak előfizet a netre a vészhelyzet idejére. - Ez az ötlet nálunk is felmerült – állította Kozma László, a félezres Vízvár polgármester. – Nagyjából négyezer forint lenne a díj háztartásonként, először több család is jelezte, gondban vannak, ám egyelőre úgy tűnik, sikerült megoldaniuk a problémát. Azért, ha más nem, egy okostelefon minden háznál akad, de ha azon nem működik a távoktatás, akkor a falu tud adni pályázaton nyert laptopot vagy számítógépet. De máshonnét is kapnak segítséget a rászorulók. Egy háromgyermekes család például Ausztriából: egy, a szomszédos országban dolgozó vízvári ajánlotta fel számukra, hogy vásárol nekik számítógépet, s hozzá netelőfizetést. A Nagybajom melletti Pálmajorban viszont akad néhány család, akiknek megoldhatatlan gondot jelent a digitális távoktatás. Náluk a gyerekek hetente kapnak feladatot: a falugondnok hétfőnként viszi be a füzeteiket és a kiosztott feladatlapokat a bajomi iskolába, s hozza az új feladatokat. A hatékonyság persze ebben az esetben erősen megkérdőjelezhető. Alsóbogáton három alsós kisgyereknek nincs otthon a távoktatáshoz megfelelő eszköze, ám Süle Tibor polgármester megoldást talált problémájukra: kinyitotta a könyvtárt, ahol a gyerekek elkülönítve, a falu számítógépein tanulhatnak hétköznaponként, s tanár is jár ki hozzájuk segíteni a somogyjádi iskolából. A normál hétköznapokon a somogyvári speciális iskolába járó gyereknek pedig a faluvezető gépére küldik a feladatokat, aki kinyomtatja és házhoz viszi a tananyagot, majd beszkenneli és visszaküldi a megoldásokat. A falu többi, közel negyven iskolásának már csak a széles sávú internet hiánya okoz gondot: bár évekkel ezelőtt megígérte a kormány, hogy bevezetik Bogátra, ám még mindig csak mobilnet van a faluban.

Sok múlik a szülőkön

Az iskolai digitális munkarend március 16-ai indulása óta országos szinten, naponta átlagosan 300-500 tanuló esetében kérték a szülők gyermekük felügyeletének megszervezését – közölte megkeresésünkre az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ (KK). Arra a kérdésünkre, hogy az eddigi tapasztalatok alapján mennyi családtól érkezett jelzés az iskolákhoz arról, hogy számukra nem állnak rendelkezésre a digitális távoktatáshoz szükséges eszközök, nem kaptunk választ. Azt viszont elárulta a KK, hogy azon tanulók számára, akik nem rendelkeznek eszközökkel és/vagy internet kapcsolattal, levélben, telefonon vagy a családsegítő szolgálat közreműködésével juttatják el a feladatokat és a tananyagot az intézmények. „Akik kértek eszközöket, azok számára a rendelkezésre álló készlet erejéig az iskolák biztosítottak laptopokat, tableteket” – írták. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Szűcs Tamás arról számolt be lapunknak: tudomása szerint azokban az esetekben, amikor egy családnak semmilyen digitális eszköze, internetkapcsolata nincs, a tanárok kinyomtatva juttatják el számukra a feladatlapokat. – A legtöbb esetben kicsi településekről beszélünk, így a feladatlapok eljuttatása nem jelent nagy gondot. Mivel az étkeztetés továbbra is működik, többen akkor adják oda a szülőknek a feladatlapokat, amikor az ételért mennek. A távoktatás szempontjából a valódi problémák szerintem ezután kezdődhetnek – fogalmazott Szűcs Tamás. A PDSZ elnöke szerint a digitális munkarend „analóg változatával” nem egyszerű folyamatos munkára, tanulásra késztetni az érintett gyerekeket, ezért nagyon sok múlik a szülőkön is. Kérdés, mennyire mennyire figyelnek oda erre. Ehhez még hozzájön az is, hogy általában véve komoly ellentmondások vannak a jelenlegi tankönyvek, tantervek, és a digitális módszertan között. Szűcs Tamás hangsúlyozta: a hazai tartalmi szabályozás egyáltalán nem kompatibilis a digitális technológiával. Ezért is lenne nagy szükség a januárban megjelent új Nemzeti alaptanterv újragondolására.  

A föld alól is elő kell teremteni a szükséges teszteket

Publikálás dátuma
2020.04.06. 06:00

Fotó: TIZIANA FABI / AFP
A legmegbízhatóbbnak tartott PCR tesztek 20-30 százaléka is álnegatív lehet, a gyorstesztek leghamarabb a vírus szervezetben való megjelenése utáni ötödik napon használhatók eredményesen.
Az egészségügyi dolgozók szűréséhez a „föld alól” is elő kellene teremteni a szükséges teszteket - nyilatkozta lapunknak Medgyaszai Melinda mikrobiológus, aki szerint ez az olasz járvány egyik legfontosabb tanulsága a számunkra is. A koronavírus fertőzés igazolására két fajta tesztelés létezik: az egyik a vírusokat mutatja ki, a másik a szervezetben lévő ellenanyagot. A vírus kimutatására csak biológiai labor képes, ezt a PCR alapú módszert alkalmazzák a hazai hatóságok. Ennél a módszernél a vírus genetikai anyagát keresik a mintában. A páciens orrából, garatjából vett és sejteket is tartalmazó mintából kivonják a nukleinsavakat és azokban keresik a vírus genetikai anyagát. Ez a folyamat egy speciális gépet és néhány órát igényel. A fertőzöttség igazolására jelenleg ez a legmegbízhatóbb módszer.
Bár ennek is vannak korlátai, mert ezzel a módszerrel is csak néhány nap múlva - amikor van már egy bizonyos mennyiségű vírus a szervezetben - mutatható ki biztosan a fertőzés. Az eredményt pedig erősen befolyásolja, hogy mennyire sikerült a garat- és orrnyálkahártyából vett váladékba olyan hámsejteket nyerni, amiben van vírus. Szakmai publikációkból ismert, hogy a minták 20-30 százaléka álnegatív lesz, mert noha ott van a vírus, de azt még sem sikerül kimutatni. A másik csoportba tartozó tesztek nem magát a vírust, hanem a szervezetnek az az ellen gyártott ellenanyagait mutatják ki. (Ezeket emlegetik gyorstesztként.) Ilyen válasz azonban csak a fertőzés után 5-8 nappal jelentkezik. A szervezet védekező mechanizmusa a vírusra először a korai ellenanyaggal (IgM) reagál a fertőzés után legkorábban 5 nap múlva, ezt követően a késői ellenanyag (IgG) pedig a fertőzés után a 14-21. naptól mutatható ki a vérből. Ez a teszt – miután az ellenanyag a betegség lezajlása után is kimutatható a vérből – arra nem ad pontos választ, hogy valaki éppen fertőzött-e, csak arra, hogy korábban találkozott-e a vírussal. Ugyanis miután a vírus bejutott a szervezetbe, több nap is eltelik, mire a tünetek jelentkeznek, ha egyáltalán megjelennek. A vírust az immunrendszernek észlelnie kell, reagál rá és beindítja az antitest termelést, amelyek elkezdik a szervezetben legyőzni a kórokozót. Attól függően, hogy az immunrendszer milyen, fiatal vagy idősebb, esetleg krónikus beteg emberé, gyorsan vagy lassabban reagálhat. Ha gyors a válaszreakció, akkor nem jut el a vírus odáig, hogy súlyos tüneteket okozzon, azaz nem küldi az embert intenzív osztályra. A lassabb immunválasz súlyosabb betegséget okozhat. Hasonlóképpen befolyásolhatja a „harc” kimenetelét, hogy milyen mennyiségű vírus jutott a szervezetbe. Ha a szervezet legyőzte a vírust, az ki is tisztul a szervezetből. Ám ott továbbra is maradnak úgynevezett vírus neutralizáló antitestek. Ezeket mutathatják meg 7-10 nap múlva a már említett gyorstesztek. Azt még nem tudni, hogy a vírus elleni védettség mennyi ideig marad fenn. Medgyaszai Melinda szerint azt tudjuk, hogy a SARS1 fertőzés után - ez a mostanihoz hasonló koronavírus - 1-3 évig tapasztaltak védettséget. Az új típusú koronavírussal végeztek kísérletet rézuszmajmokon, azoknál kialakult a védettség. A szakember úgy véli, mivel a koronavírusok felszíne elég stabil szerkezetű, ezért az immunrendszer fölismeri, és aki átesett egy ilyen fertőzésen, az valószínűleg rövid távon védett lesz ellene. Arra a kérdésre, hogy milyen sűrűséggel érdemes tesztelni, Medgyaszai Melinda azt felelte: sokféle protokoll létezik, ezek pedig országonként eltérnek és aszerint is, hogy valaki a kórházban van-e, vagy az otthonában. Azt javasolja, hogy az első, a harmadik és a hatodik vagy a nyolcadik napon érdemes elvégezni a PCR alapú tesztet. Nehézséget okoz, hogy nem tudni a fertőzés mikor kezdődött, ezért ezek a számok csak iránymutatóak. Gyógyultnak, a tünetek megszűnése mellett, legalább két negatív teszt után tekinthető valaki. Ugyanakkor a WHO az igazolt betegek esetében azt ajánlja, hogy a tünetek elmúlása után még 14 napig maradjanak karanténban, mert a vírus még 8 napig ott marad a felső légutakban, azaz a gyógyult beteg fertőzhet. Most minden ország küzd a PCR tesztek hiányával, vagy a mintavevő eszközök, vagy a reagensek nem állnak rendelkezésre kellő mennyiségben senkinek. Valószínűleg ezért is végeznek kevés tesztet a hatóságok.                                                                                                                     

Gyorstesztek a házi mintavételeknél

Információink szerint néhány napja már az Országos Mentőszolgálat is - a korábbi PCR alapú helyett - gyorstesztekkel megy ki a házi mintavételekre. Mint arról beszámoltunk, a jelenlegi eljárásrend szerint a koronavírus-gyanús betegeket otthonukban tesztelik a mentők. Gulyás Gergely korában újságírók előtt pedig arról beszélt, hogy idővel valószínűleg a rendőrök fogják ezt megcsinálni, mert nem lesz elég mentő.  

Szerző
Témák
koronavírus