Előfizetés

A lét a tét: óriási a bizonytalanság a magánszínházak körében

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2020.04.06. 16:32
Földes Eszter, Gálvölgyi Dorka és Orlai Tibor
Fotó: Népszava
Nem tudni, hogy meddig nem játszhatnak és ez az esetükben könnyen végzetes is lehet. Körképünkben néhány teátrum vezetőjét kérdeztük.
Kármentés és túlélés ez a kényszerű mottó – válaszolta arra a kérdésre Orlai Tibor producer, hogyan képes egy magánszínház, ahol a bevétel különösen fontos, átvészelni a most kialakult helyzetet. „ Márciusban és áprilisban több mint 110 előadásunk esik ki a bezárás miatt. Ez óriási veszteség, és nagy valószínűséggel a járvány áldozatául esnek a májusra és júniusra tervezett produkcióink is. Sőt a szabadtéri szezon is veszélybe került. Tehát elképzelhető, hogy csak szeptemberben tudunk újrakezdeni és nagy kérdés, hogy akkorra miként alakul majd a fizetőképes kereslet. Az én munkatársaim, csaknem negyvenen, a színészektől a háttér szakemberekig, valamennyien megbízási jogviszonyba állnak a színházzal. Ez azt jelenti, hogy jogszerűen csak az elvégzett munka után tudunk fizetni. Mégis felelősséggel tartozom értük, ezért igyekszem őket megtartani, a lehetőségeimhez képest segíteni. Persze jó lenne, ha az állam ebben a helyzetben további járulékkedvezményekkel, fizetéskönnyítésekkel avatkozna közbe ebben a tényleg nagyon súlyos helyzetben” - jegyezte meg Orlai Tibor.    Bank Tamás, a Játékszín igazgatója az esetlegesen rászoruló művészek és a dolgozók segítésére dolgozott ki stratégiát: tízmillió forintos alapot hozott létre. Az intézmény vezetése a munkahelyek megtartását tűzte ki célul. A bizonytalan idejű korlátozásokra való tekintettel, a csökkentett munkarenddel arányos bérfizetés mellett, a munkavállalók részére négymillió forintos keretet különítenek el, melynek terhére dolgozóik a nehéz időszakot áthidaló pénzügyi segítséget kérhetnek, további hatmilliós forrásra pedig egzisztenciális zavarba kerülő színművészeik és a művészeti szakembereik pályázhatnak. Minden dolgozó megkapja a márciusi teljes bérét, és ugyanígy áprilisban is, ám a színház zárva tartására való tekintettel megkezdődnek a szabadságolások. Májusra vonatkozóan egyelőre nem tud nyilatkozni Bank Tamás. A Játékszín vezetése a jelenlegi járványügyi helyzetben szeptemberi újranyitással kalkulál. A Hatszín Teátrum befogadószínház, ami annyit tesz, hogy nagyon kevés, néhány mese, ami saját előadás, a többi "befogadott" produkció, vagyis bérbe adjuk a termet, a 2019/2020-as évadban jelenleg 10 társulat, produkció játszik nálunk, ami csaknem 60 színészt és 25-30 fő műszaki személyzetet jelent – mondja Gálvölgyi Dorka igazgató. - A Hatszín Teátrum az elmúlt három és fél év alatt  110 ezer nézőt fogadott - amennyiben lenne valamiféle jegyárbevétel kompenzáció, az bennünket nem érint, mert a bérleti díj kiesést ez nem fedezi majd. A rezsit és a bérleti díjat ki kell fizetnünk, amelyre most semmi fedezet, bevétel nincsen. A Hatszín Teátrum igyekszik méltányosan bérbe adni a termet, a társulatoknak nagyon nagy érvágás volt a TAO eltörlése, több társulat megszűnt, bemutatók maradtak el, akkor is igyekeztünk csökkenteni a bérleti díjat, a mi költségeink nem csökkentek akkor sem, a rezsink, a bérleti díj, a fenntartás és karbantartás költsége folyamatosan nőtt, így nincsen tartalékunk. 2020. március 11-én játszottunk utoljára, amennyiben ez a kényszer leállás valóban még eltart hónapokig, hiszen sajnálatosan Magyarországon is június, júliusra várják a tetőzést, az azt jelenti, hogy mi szeptember előtt nem fogunk tudni újra játszani, ami helyes és felelősségteljes dolog, de az annyit tesz, hogy hat hónapos kieséssel kell számolnunk, annyi tartalékunk nincsen, nem tudjuk, hogy meddig bírjuk. Ugrai István, az Átrium Színház intendánsa felidézi, hogy a kulturális kormányzat tevékenysége, a tao-támogatási rendszer megszüntetése, illetve azt azt követő kultúrafinanszírozási és pályázati döntések következtében az Átrium tavaly el kellett, hogy bocsássa munkavállalói túlnyomó többségét. „A mostani helyzetben újabb elbocsátásokra kényszerültünk, a színház működését külsősként végző munkatársaink egzisztenciálisan veszélyeztetettek lettek. A tao megszüntetése utáni új típusú állami „támogatási rendszer” kiszámíthatatlan, és gyakorlatilag tartalékok nélkül vagyunk, bár pályázatainkat beadtuk, de nem tudhatjuk, mikor lesz ezeknek eredménye. Bízunk abban, hogy a kulturális kormányzat is érti már, hogy a független intézmények tudatos kivéreztetése milyen lehetetlen állapotokat eredményezett, nem egyszerűen kulturális műhelyeket sodorva veszélybe, hanem emberek – színészek, alkotók, műszaki, technikai és adminisztratív dolgozók – egzisztenciáját, mindennapi megélhetését is. A színház számára biztos segítséget csupán a közönség, szorosabban a mecénásprogramunkban résztvevő nézőink kitartó támogatása nyújt, illetve számítunk a színháznak otthont adó II. kerület támogatására is, ezek nélkül a működésünk ismét bizonytalanná válhat. A színház munkatársai már készítik azokat a védőmaszkokat, amelyekkel szeretnénk segíteni azokat, akik nem, vagy nehezen tudnak hozzájutni ilyen védőeszközhöz. Munkatársaink nagy része azonban kereset hiányában – és ezért nem elégséges segítség a kisvállalkozásokat terhelő adó felfüggesztése: mert nem keletkezik jövedelem – kénytelen a művészeti segélyalapokhoz folyamodni. Valódi megoldást azonban hosszú távon kiszámítható, világos és transzparens támogatási rendszer jelentene. Amíg ilyen nincs, sokat segítene olyan, a művészeti szférát támogató segélycsomag is, amilyet például a német állam biztosít, amely 50 milliárd eurós programot indított a kormányzat járványmegelőzési rendelkezései miatt nehéz helyzetbe került kulturális intézmények számára – ilyenről azonban Magyarországon nem tudunk – mondja Ugrai István. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti igazgatója egy videóban megemlítette, hogy az állam készül egy több milliárdos mentőcsomaggal, szabadúszó művészeknek, kérdés, hogy ebből a keretből jut-e és mennyi a magánszínházaknak, vagy annak a körnek, akik ezekhez az intézményekhez kötődnek.        

A színházak nem kapcsolhatnak át online üzemmódba

A Rózsavölgyi Szalon is készített már terveket, aztán új terveket meg legújabbakat, hogy mikor induljunk a vészhelyzet feloldása után, hogy játszunk-e végig nyáron – mondja Zimányi Zsófia, a Rózsavölgyi Szalon művészeti vezetője. - De mivel senki sem biztos semmiben, így csak őrlődünk az újratervezett koncepciók között. Mégsem törhetünk össze, felelősek vagyunk a színházért, az alkotókért, munkatársakért, a közönségért. Két bemutatónk lenne (lett volna?) még ebben az évadban. Az egyik március végén már elmaradt, de pótoljuk, ahogy kinyitunk. A héten pedig az Idegenek a vonaton online olvasópróbáját tartjuk, ez Patricia Highsmith zseniális regényének színpadi adaptációja. Lelkileg is szükséges, hogy az alkotók beszéljenek legalább az online térben. Mentálisan nehéz bírni ezt a kényszerszünetet, ezért kell egymás felé fordulnunk. Nyilván nem lehet veszteség nélkül túlélni, megúszni ezt az időszakot. Közönségünknek jeleztük, hogy az elmaradt előadásokat majd pótoljuk, nyilván akik visszakérték a jegyárat, azoknak intéztük is azonnal. A pályázatokat elkészítettük, be is adtuk azokat. Várunk. Bizakodunk, mert nem lehet mást tenni. Noha nem tudjuk, milyen világ jön, miként változnak meg a kulturális szokások azzal, hogy hirtelen tömegesen bezúdultunk a digitális térbe. A Rózsavölgyi Szalon is intenzíven jelen van most egyedi ötletekkel a virtuális világban. Hamarosan például színházi nevelés órát tartunk online egy középiskola diákjainak. Ám a színházak nem kapcsolhatnak át online üzemmódba, mert akkor már nem színházak, az élő helyzetek szűnnének meg. Sőt, szerintem még nagyobb szükség lesz a színházakra, az „együtt” valós érzetére a vészhelyzet elmúltával. 

Államosított Karinthy?

Az első magyarországi magánszínház az alapító Karinthy Márton halála után különösen nehéz helyzetbe került. Az alapító akarata szerint három tagú ügyvezetés vitte tovább a színházat. Az utóbbi hetekben azonban Földes Eszter művészeti vezető és Kerekes-Katz Petra, az ügyvezetés egyik tagja távozott. Az ügy hátterében állítólag az áll, hogy az eddig is kiemelt és állami, valamint önkormányzati támogatáshoz jutó Karinthyban az állam az eddiginél nagyobb szerephez jutna. Oberfrank Pál, a veszprémi színház igazgatója, a Színházművészeti Bizottság tagja kérdésünkre hangsúlyozta, a Karinthy Színház nemzeti kulturális érték, amely nem szabad, hogy veszélybe kerüljön. Ezért is indult el egy közös gondolkodás, hogy az állam minként tudna segítőkezet nyújtani a Karinthynak. A direktor szerint szó sincs személyes ambíciókról, csupán az ügy számít. Oberfrank Pál úgy véli, a színházi funkció mellett a jövőben irodalmi és kutató központ is lehetne a Karinthy, de hozzátette, hogy a majdani működés részleteiről még korai lenne beszélni.       

Színházbéke: Megállapodott a kormány Karácsonyékkal

Megállapodott a kormány a fővárossal a színházak működtetéséről - tudta meg az atv.hu. A dokumentum része az is, hogy a kormány 2024 év végéig kizárólag a főpolgármester egyetértésével nevez ki vezetőt a Vígszínház élére, míg a Főváros elfogadja: a Thália Színház, az Operettszínházhoz hasonlóan állami tulajdonú és fenntartású lesz - úgy, hogy a Thália épületét a kormány meg is vásárolja. A Margitszigeti Szabadtéri Színház önálló lesz. A kormány és megállapodást kötött a fővárossal a budapesti színházak működésének biztosítása érdekében. A megállapodás 2024. december 31-ig szól. A megállapodás értelmében 2020-tól kezdve a főváros egyedül, kormányzati támogatás nélkül finanszírozza a Katona József, Radnóti, Örkény és TRAFÓ színházakat, és e színházak vezetőinek kinevezéséről a Fővárosi Közgyűlés önállóan dönt. A József Attila, a Madách, az Új Színház, a Vígszínház, a Bábszínház és a Kolibri színházak megmaradnak fővárosi fenntartású színházaknak, de működésüket egyedül a kormány biztosítja. A megállapodásnak része az is, hogy az aláírók a „színházak művészeti szabadságának korlátozására alkalmas magatartás tanúsításától tartózkodnak, így nem adnak sem utasítást, sem nem gyakorolnak egyéb módon nyomást a színházak ügyvezetőire vagy más munkavállalóira a művészeti szabadság körébe tartozó magatartás tanúsítására vagy ilyen magatartástól való tartózkodásra”.(atv.hu)

Jáksó László már nem dolgozik a Sláger FM-nek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.06. 15:25

Fotó: Népszava
Nem szomorkodik a rádiós, sok egyéb szakmája is van.
Nem folytatja tovább a közös munkát a Sláger FM és Jáksó László, a Sláger Reggel műsorvezetője. A Media1 vette észre, hogy hétfő reggel már nem ő vezette a Sláger Reggel című műsort, és a neve el is tűnt a reggeli műsor vezetői közül a rádió weboldalán. Jáksó László megerősítette a lapnak, hogy megszűnt közte és a Sláger FM között a munkakapcsolat   Nem csak műsorvezetőként nem dolgozik tovább a rádiónál, de a kreatívigazgatói feladatkört sem ő tölti már be. Jáksó azt mondta, a rádióval kötött titoktartási szerződés alapján sem ő, sem a rádió nem mondhat többet.
- Eddig is elvoltam, vidám voltam, ezután is az leszek, és ők is. Eddig is mindenki nagyon szeretett mindenkit és most is

- nyilatkozta.

Jáksó a további terveiről elmondta, hogy sok szakmája van, például számítógép-programozással is foglalkozik, 18 éves kora óta ad el általa készített szoftvereket.
- Nem volt soha szomorú pillanatom munkával kapcsolatban, mert hol ezt csinálom, hol azt csinálom. Most sem vagyok szomorú

– tette hozzá a rádiós.

Jáksó László 2017 márciusában csatlakozott a Sláger FM csapatához. Eleinte a Ripost című rádiós program műsorvezetőjeként tevékenykedett, majd 2017 májusában nevezték ki kreatívigazgatónak. A műsorvezető idén januárban vette át a Sláger FM reggeli műsorának vezetését.

A „hobbizenész” is köteles fizetni – Szerzői jogi kérdések a veszélyhelyzetben

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2020.04.06. 10:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az egyre több korlátlanul hozzáférhető online tartalom fontos szerepet játszik az otthon töltött idő könnyebbé tételében, a szerzői jog intézménye azonban változatlanul érvényes.
A veszélyhelyzetre reagálva az online teret rövid idő alatt elárasztották az ingyenesen elérhető szép- és szakirodalmi könyvek, hangoskönyvek, zenei, és színházi projektek. Csupán néhány kattintásra vannak tőlünk, így arra ritkán gondolunk, hogy a háttérben számos szerzői jogi kérdés is áll. Holott jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, melyeket karanténmagányunkban fogyasztunk. Mint ismeretes, és arról lapunk megkeresésére Dr. Fodor Klaudia Franciska szerzői joggal foglalkozó ügyvéd is beszámolt, Magyarországon a szerzői jogi védelem a szerző életében és a halálát követő január 1-jétől számított hetven évig él (ha többen szerezték a művet, akkor az utoljára elhunyt szerző halálának időpontja mérvadó), ezután válik csak közkinccsé, engedély nélkül felhasználhatóvá. „Amennyiben nem szabad felhasználásról (ilyenkor a felhasználás díjtalan, és nem szükséges engedély) beszélünk, a szerzőnek, vagy jogutódjának kizárólagos joga van a mű egészének vagy azonosítható részének bármely felhasználására és minden felhasználás engedélyezésére. Ez alapvetően írásos szerződéssel történik, és korlátozható valamely területre, időtartamra, felhasználási módra, a felhasználás meghatározott mértékére” – ismertette az ügyvéd. Az online látható színdarabok kapcsán Dr. Fodor Klaudia Franciska elmondta, „a klasszikus színházi előadáshoz az irodalmi mű jogosultjának engedélye szükséges, amiről a felek írásbeli szerződésben rendelkeznek. Ha a színházi előadást rögzítik és az interneten hozzáférhetővé teszik, az a »klasszikus« színházi előadástól eltérő felhasználást jelent, amelyhez szintén szükséges a jogosult engedélye.” Hangsúlyozta, a gyakorlatban elképzelhető, hogy az eredeti szerződés kiterjed az online hozzáférhetővé tételre is, ennek hiányában viszont újabb szerződést kell kötni. A színészek előadása ugyanakkor ettől eltérő eset – jegyezte meg az ügyvéd –, ezért külön megállapodások szükségesek: kérdéses, hogy a színház és a színész között fennálló szerződés kitér-e a rögzítésre és az online sugárzásra, ha nem, az „online előadás” előtt szükséges ilyen megállapodás. „Szintén engedélyköteles, ha az emberek a lakásukból közvetítenek előadást a közösségi médián keresztül, de kivételt képez, ha már lejárt a szerzői jogi védelem, valamint, ha az előadás nem éri el a nyilvánosságot, például egy zárt Facebook csoportban csak néhány barátnak, családtagnak zenélnek, olvasnak fel. Akkor értelem szerint szintén nem kell engedélyt kérni, ha saját verset, zenét adunk elő bármely platformon” – részletezte Dr. Fodor Klaudia Franciska. „Azt, hogy kitől kell engedélyt kérni, a felhasznált mű típusa dönti el – világított rá az ügyvéd –, ha nem drámai, hanem úgynevezett kisjogos zeneművet adunk például elő a »karanténkoncert« során, ahhoz az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülettől kell engedélyt kérni, illetve jogdíjat fizetni. Zenedrámai mű, jeleneteinek, vagy keresztmetszetének előadása, bármilyen mű drámai előadása, valamint az irodalmi művek előadása esetén a jogosulttól kell engedélyt kérni.” Érdemes tehát egyeztetni a szerzővel, vagy jogtulajdonosaival, mielőtt dalait énekeljük, vagy nemrégiben megjelent regényét, meséjét felolvassuk a nagyközönség előtt. Bár azt gondolhatnánk, ezt mindenféle jövedelemszerzés nélkül, magunk és mások szórakoztatására tesszük, ezért nem vagyunk kötelesek jogdíjat fizetni, nagyot tévedünk. Mint azt Dr. Fodor Klaudia Franciska elmondta, e téren nincs különbség: „egy hobbizenész, műkedvelő »karanténkoncertje« szerzői jogilag ugyanúgy minősül, mintha azt egy hivatásos zenész vagy színész, akár díj ellenében teszi (a fizetendő jogdíjmérték meghatározásánál lehet különbség).” Amennyiben a jogosult szerzői jogát megsértik, önállóan dönthet, megtűri-e a jogsértést, vagy fellép a jogsértővel szemben: békés megegyezés hiányában pert is indíthat.
Az említett szerzői jogi felvetések az irodalom területére szintén érvényesek, és aktuálisak, mivel számos hazai kiadó és szerző döntött úgy az elmúlt hetekben, hogy határozott vagy határozatlan időre ingyenesen elérhetővé, esetleg letölthetővé teszi tartalmait. Mások mellett a Szakkiadók Társulása (SZAKTÁRS) adatbázis portálon keresztül szolgáltató szakkönyvkiadók döntöttek úgy, hogy április 23-ig mindenkinek hozzáférhető írásokat kínálnak, beleértve szépirodalmi műveket. Többek közt a Hotel Havanna – Tizenhat szelíd történet című novelláskötet is elérhetővé vált, amelyről a szerzőt, Hidas Juditot kérdeztük, aki elmondta, őt nem keresték meg a kiadótól. „Az online közzététel egyrészt jó ötlet, örülök, ha ebben a nehéz időszakban néhány új olvasóhoz is eljut esetleg a könyvem. Ugyanakkor fontos lett volna szerintem, hogy minderről értesítsék a szerzőket legalább egy levélben” – fűzte hozzá. Kérdésünkre, mekkora bevételkiesést jelent a jelenlegi helyzet, az író hangsúlyozta, „mivel sok kiadó eleve nem fektet hangsúlyt arra, hogy rendesen elszámoljon a szerzőivel, ezért nem lehet megítélni, mekkora bevételkiesést jelent ez a legtöbb író számára. Nyilván főként a sikerkönyvek esetében nagy a tét. Sajnos Magyarországon sok esetben akadozik a szerzőkkel való elszámolás, legtöbbször ez csak a szerző újabb és újabb, állhatatos kérésére történik meg. Holott az író sokszor évekig dolgozik a könyvén, és aztán jelképes összeget kap a megjelenéskor. Utána pedig szinte alig lehet ellenőrizni, valós fogyásadatokat közölnek-e a kiadók, a kifizetés akadozik. Persze tisztelet a kivételnek. Ennek fényében egyrészt mondhatjuk azt, hogy nem oszt, nem szoroz ez a kiesés a szerző szempontjából, másrészt jobb érzés lenne, ha a kiadók úgy lennének nagyvonalúak az olvasóval, hogy legalább a döntésről tájékoztatják az írókat.” Hidas Judit szerint az akár szimbolikus összegért letölthető kötetek jobb megoldások lehetnének, főként, ha a bevételből a szerzők is részesülnének. „Mert egy biztos: az írók is karanténban vannak, nem csak az olvasók. A fellépéseik elmaradnak, sok lapnál a megszorítások miatt publikálni sem tudnak. Nincsenek bevételeik, tehát nem ártana, ha az ő érdekeik is szem előtt lennének tartva, nem csak az olvasók anyagi nehézségei. A teljes ingyenessé tétel szerintem azt a szemléletet erősíti, hogy az író boldog már attól is, ha írhat, és nincs neki villanyszámlája, családja, fényevő úgy általában.” A szerző emellett kiemelte, minden kulturális termék fogyasztása fontos a bezártság idején. „A szűk térrel szemben a fantázia igazi tágasságot képes teremteni. Biztos vagyok benne, hogy a legtöbben filmeket, sorozatokat néznek otthon, mert ez könnyebben befogadható, jobban leköti minden érzékünket. De az olvasás is nagyon sokat segíthet abban, hogy ki tudjunk szakadni a napi rutinból, elfeledkezzünk a szorongásainkról.” Megkerestük a L’Harmattan Kiadót is, Gyenes Ádám igazgató így nyilatkozott: „a L'Harmattan Könyvkiadó a Szaktárs portál első kiadói adatbázisát hozta létre az Arcanummal közösen, együttműködés keretében. Természetesen minden lehetséges platform-megoldást megvizsgáltunk és egyértelműen a pdf alapú, az eredeti mű digitális másolatát tartalmazó adatbázis fejlesztés mellett foglaltunk állást. Jelenleg ez a fejlesztési irány a funkcionálisan megfelelő mind az olvasói, mind a kutatói igények szempontjából.” A szerzői jogi felvetések kapcsán elmondta, a „kézirat megjelentetésének feltételeiről a kiadó és a szerzői jog birtokosa között kötött felhasználási szerződés rendelkezik, a kiadó ennek megfelelően dönt arról, hogy milyen online tartalomfejlesztésbe kezd. Amennyiben e-book-ot hoz létre egy kéziratból, abban az esetben, a papíralapú mellett, újabb terméket állít elő, önálló ISBN azonosítóval. Tehát a kérdés elsősorban az, hogy az adatbázis fejlesztés milyen úton indul el: kizárólag a meglévő papíralapú kiadványok szakszerű digitális másolatainak feldolgozásával vagy nagy tömegű e-book létrehozásával.” Gyenes Ádám kiemelte, mivel adatbázisról van szó, ez nem jelent bevételkiesést, kizárólag intézményi előfizetői kör részére ajánlják, a felhasználók számára a könyvtári szolgáltatások részeként eddig is elérhető volt. „Az ingyenes elérés nagyobb forgalmat generál, jobban elterjed a használata a köztudatban. Egy adatbázis értéke a használat intenzitásában rejlik, ez az akció segíti a magyar tudományos könyvszakma érdekeit” – részletezte az igazgató. Mint elmondta, a L’Harmattan Digitális Adatbázis mintegy 1600 szakkönyvet tartalmaz, és a bejelentést megelőző héten mintegy ötezer, a bejelentést követő héten hetvenkétezer olvasó kereste fel. A megnyitást megelőző napi mintegy hétszáz olvasóval szemben jelenleg napi háromezer olvasó lép be. A napokban Péterfy Gergely könyveit is ingyen olvashatjuk, például a tavaly megjelent A golyó, amely megölte Puskint című regényt. Lapunk kérdésére, hogyan alakult ki a közzététel, szükséges volt-e újabb jogi megállapodás, az író elmondta, ez egyáltalán nem foglalkoztatja. Facebook oldalán is minden este felolvas, amelyről így nyilatkozott: „Felhívtam a kiadóm, Mészáros Sándort, és elmondtam neki, hogy fel fogom olvasni live videón a Kitömött barbárt, ő pedig nagyon örült az ötletnek. A felolvasást úgy tekintem, mint író-olvasó találkozót, ahol felolvasok a könyvből és válaszolok az olvasók kérdéseire a live alatt – csak ez most egy kicsit hosszabb író-olvasó. Ahogy a közönségtalálkozókon honoráriumot kapok, úgy a Facebook-felolvasásért is kérek honoráriumot – aki megengedheti magának, az a weboldalamon támogathatja a projektet.”
Az író szerint fontos, hogy legyenek erre az időre ingyenesen elérhető tartalmak, mert most mindennél fontosabb egymás segítése, de lényeges, hogy aki megengedheti magának, támogassa ezeket a projekteket. „A kiadóknak létre kellene hozni egyszerű fizetési felületeket, ahol ki-ki anyagi kapacitásaihoz mérten egy egyszerű gombnyomással, paypallal, akármivel bedobhat ebbe a közös kalapba néhány száz vagy ezer forintot, és ebből az összegből aztán a letöltések arányában lehetne támogatni az alkotókat” – vélekedik Péterfy Gergely. S megjegyezte, az olvasás erejét – mint mindig – a bezártság idején is abban látja, hogy „aki nem olvas, az nem lát ki a fejéből. És aki nem lát ki a fejéből, azt nekivezetik a falnak.”

A jogdíjak felfüggesztésével segítenek

A szerzők, előadók és kiadók a veszélyhelyzet idején nehéz helyzetbe került vendéglátóipar melletti szolidaritás jeléül arról döntöttek, hogy legalább április végéig lemondanak a vendéglátó gépzenei és élőzenei jogdíjaikról. A három zenei jogkezelő – az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület és a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége – határozott arról, hogy a vendéglátó vállalkozások jogdíjfizetését átmenetileg felfüggeszti, és folyamatosan tárgyalnak az ezt követő hónapok jogdíjfizetésének kérdéséről is.

Közfeladatok vs. szerzői jogok

Több mint egymillió könyv vált elérhetővé az Internet Archive által létrehozott National Emergency Library-n keresztül, ám az internetes könyvtár létrehozásánál mondhatni lazán kezelték a szerzői jogot, nagy felháborodást kiváltva ezzel a könyvszakmában. Az Internet Archive állítja, csak közfeladatot lát el mindezzel, ugyanazokat a korlátozásokat alkalmazva, mint a kiadók, és a kódolt fájlok egy idő után eltűnnek a felhasználók gépeiről. Az amerikai kiadókat tömörítő AAP azonban agresszív, törvénytelen és opportunista támadásnak nevezte az eljárást, amely sérti a kiadók és a szerzők jogait. Az írók érdekvédelmét ellátó Authors Guild szintén ellenzi a lépést, szerintük az Internet Archive úgy viselkedik, mint egy kalózoldal.

Neil Gaiman engedélyt adott

A műválasztás nem is olyan könnyű, ha minden jogszabályt szeretnénk betartani. LeVar Burton amerikai színésznek például nagy fejtörést okozott, hogy olyan irodalmi szöveget találjon, amelyet jogsértés nélkül felolvashat. Neil Gaiman író sietett segítségére, felajánlva, hogy a színész felolvashatja műveit Reads című élő közvetítései alkalmával.