Előfizetés

Paks 2 is "fertőződhet"

M. I.
Publikálás dátuma
2020.04.07. 20:22

Fotó: Népszava
A járványhelyzet miatt most képtelenség érdemi munkát végezni a Roszatom legtöbb jelenlegi beruházásán - vélekedett friss Facebook-posztjában a Jávor Benedek (Párbeszéd).
Emlékeztetett, hogy a Paks 2-es beruházás mögött is álló orosz állami atomvállalat néhány nappal ezelőtti jelentése szerint eddig négy dolgozójuknál azonosítottak a koronavírus-fertőzést. Az egyik megbetegedést ráadásul Magyarországon, a Ganz EEG Kft.-nél fedezték fel. Az ellenzéki politikus fenntartásokkal kezeli a Roszatom vállalását, miszerint a helyzet nem hátráltatja munkálataikat. Szerinte az orosz társaság kimenekítheti és vesztegzár alá helyezheti az anyaországon kívül tevékenykedő munkatársait. Mint ismert, immár jelenleg működő Paksi Atomerőműben is találtak egy Covid-19-es beteget. Süli János Paks2-ügyi miniszter szintén szükségesnek tartott egy telefonbeszélgetéséről Facebook-videót megosztani, amiben a korábbi paksi polgármesteri posztját még a Fidesz ellenében megnyerő miniszter immár résmentesen tesz hitet Orbán Viktorék politikája mellett.

Kamatemelés és óriási hitelprogram a jegybanktól - szárnyalt a forint

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.04.07. 14:52

Fotó: Népszava
Az MNB összesen 3000 milliárd forintot pumpál a magyar gazdaságba, emelték a jegybanki kamatot, kilőtt a forint.
Az elmúlt hetekben az elért gazdasági eredmények veszélybe kerültek – mondta Matolcsy online sajtótájékoztatóján a MNB Youtube-csatornáján. A vírus megtámadta Magyarországot, a kormányzatot, az állam működését, a családokat és a gazdaságot - mondta a jegybank elnöke. Az MNB akkor adja a legjobb választ erre a támadásra, ha megerősíti Magyarország pénzügyi rendszerét. Az a cél, hogy Magyarország visszakerüljön dinamikus, gyors felzárkózási pályára., ezért több döntést is hozott: 1. MNB visszahozza a növekedési hitelprogramot, NHP Hajrá néven. Ezzel 1000 milliárd forintnyi új forrást közvetítenek, ezt egészíti ki a már futó a 500 milliárdos NHP Fix program. Ebből ezer milliárd a friss pénz. Az NHP a kkv-k hitelezését segíti. 2. Felemelték 20 évre az NHP hitelek futamidejét és 10 milliárdra az elérhető összeget. 3. Korábban mindenki, mindenre igyekezett NHP felvenni. Most rendkívüli helyzet van, ezért az összes lehetséges célra megnyitják az NHP hiteleket: fejlesztésre, beruházásra, forgóeszközhitelre – vagyis akár a bérfizetésre kaphatnak hitelt a cégek. Ezen túl hitelkiváltásra is használni az NHP Hajrát – mondta Matolcsy György. 4. Az MNB a bankrendszer tagjainak plusz négy százalékos kamattámogatást ad az NHP hitelek közvetítésre. A cégek maximum 2,5 százalékon vehetik fel  az NHP hiteleket, ez a bankok számára elvileg 6,5 százalékos banki nyereséget biztosít. De az MNB arra bízhatja hitelfelvevőket, hogy alkudjanak a bankokkal, így akár mínusz egy százalékkal is vehetnek fel hitelt  – mondta Matolcsy. 5. Az MNB a bankoknak előírta, hogy az NHP hitelkérelmeket két hét alatt el kell bírálniuk. Ha erre kerülk sor vagy elutasítják a kérelmet, akkor az MNB hitelkérelmet átteszi egy másik bankhoz. 6. Az MNB a növekedési kötvényprogramjába nem tesz plusz pénzt – ez a nagy cégek és a NER-lovagok fejőstehene – de javítanak a feltételeken. Tíz év helyett 20 év lesz a futamidő, és maximális összeget 20 milliárdról 50 milládra emelik. Még 200 milliárdnyi keret nincs lekötve, de lehet szó emelésről. 7. Az MNB 250 milliárdos osztalékot fizetett be a nyereségéből a költségvetésbe. A jegybank az aranybefektetésein elért 130 milliárdos nyereségét is befizették, ezért ilyen nagy a nyereség. 8. MNB nullára vitte le bankrendszer tartalékrátájának szintjét - ezzel 250 milliárddal nőtt a bankrendszer likviditása – ennyivel több pénzt helyezhetne ki bankok. 9. A Monetáris Tanács döntése szerint 1500 milliárd forinttal javítják a bankrendszer likviditását. A bankrendszer így képes lesz arra, hogy a háztartásokkal együtt felvásárolja az állampapírokat – így belső piacról lehet az államadósságot finanszírozni. Az MNB összesen 3000 milliárd forintnyi plusz forrást adott a gazdaságnak, ez a GDP hat százaléka – összegezte az Matolcsy György az MNB mai döntést. De ezzel nem értek véget a bejelentések: Nagy Márton a jegybank alelnöke bejelentette, hogy a Monetáris Tanács a kamatfolyosót szimmetrikussá tette, ami gyakorlatilag egy újabb kamatemelést jelent. Az alapkamat továbbra is 0,9 százalék, de azt az egyhetes kamatot mínusz 0,05 és plusz 1,85 százalék között eltérítheti az MNB a heti aukciókon. Ez gyakorlatilag a kamatok emelését jelenti, amely hatalmas lökést adott a forintnak végre jó irányba. Az euró a bejelentés előtt 361 forinton állt, a bejelentések után 357,36-ig esett vissza.        

Készül az uniós mentőcsomag

Márciusban az állam- és kormányfők azzal bízták meg az eurózóna pénzügyminisztereit, hogy két héten belül rukkoljanak elő a koronavírus járvány miatt válságba zuhanó közösség gazdaságát megsegítő robusztus mentőcsomaggal. Mivel a huszonhetek a múlt hónapban nem tudtak megállapodni a kríziskezelésről, a tárcavezetőkre tolták a feladatot. De az eurócsoport keddi virtuális ülését megelőzően sem sokan reménykedtek benne, hogy a miniszterek megtalálják a megoldást, annyira szélesnek tűnt a szakadék a takarékos északiak és a költekezőbb, és most rendkívül súlyos gondokkal küzdő déliek szándékai között. Országok egy csoportja — élükön Franciaországgal, Olaszországgal és Spanyolországgal — a valutaunió tagjainak közös kötvénykibocsátásával remélt forrásokat szerezni a járvány utáni gazdasági újjáépítéshez. A németek, hollandok és osztrákok kétkedve, de leginkább elutasítóan fogadták az adósság szétterítésére vonatkozó ötletet. Szerintük az EU már meglévő, és válság idején bevethető pénzügyi eszközei elegendők lehetnek a talpraálláshoz. A pénzügyminiszterek lapzártánk idején még tartott videokonferenciáján így asztalra került a közösség pénzügyi mentőalapjából származó 240 milliárd eurós hitelkeret létrehozásáról szóló javaslat, amelyet kiegészítene az Európai Bizottság 100 milliárd eurós, ugyancsak kölcsönökre épülő munkahelyvédelmi alapja, illetve egy Európai Beruházási Bank által mozgósítható 40 milliárdos keret. Hollandia emellett indítványozta egy 20 milliárdos, vissza nem térítendő támogatási eszköz létrehozását a járvány által leginkább sújtott tagországok megtámogatására. - Halmai Katalin (Brüsszel)  

Csak kinyögték: a kormány beszáll a bérekbe

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.04.07. 11:49

A munkájukat vesztőket viszont az út szélén hagyják a filléres álláskeresési támogatással. Az egyetemisták és a cégek ingyenhitelt és nyelvvizsga nélkül diplomát kapnak.
Palkovics László innováció miniszter az állami televízióban ismertette a kormány hétfőn bejelentett gazdaságvédelmi programjának részleteit. A legfontosabb bejelentése az volt, hogy a kormány kész három hónapra átvállalni a cégek alkalmazottak bérének 70 százalékát egy később meghatározandó plafonnal és bizonyos feltételek teljesülése estén. A kormány ugyanis azt szeretné, hogy ezek az alkalmazottak ne otthon legyenek, hanem a cég számára valami értékes munkát végezzenek, ez lehet akár valamiféle továbbképzés is. A kormány kész átvállalni a képzés költségének 95 százalékát. A kutatás-fejlesztés területén működő mérnökök és tudósok bérének 40 százalékát feltételek nélkül átvállalja a kormány, hisz az ő esetükben nem értelmezhető a rövidített munkaerő. A miniszter azt is elmondta, hogy július elsejétől – a korábbi megállapodásnak megfelelően – 2 százalékponttal csökkentik a cégek társadalombiztosítási terhét, a szociális hozzájárulási adót. Az áfa-kifizetéseket is felgyorsítják a normál adózók 30, a kiemelt adózók 20 nap alatt visszakapják a nekik járó pénzt. A társasági adóbevallások benyújtást és befizetést szeptember végéig elhalasztják. Két jó hír az egyetemistáknak: kiadnak 75 ezer olyan diplomát, amelyek a nyelvvizsga hiánya miatt ragadta be immár évek óta, illetve 500 ezer forintig nulla kamatozású diákhitelt igényelhetnek. A turizmus fejlesztése érdekében 600 milliárd forintos támogatást nyújtanak a felújítások finanszírozásra, de adót sem kell fizetni, hisz a turisztikai cégeknek bevételük sincs. A cégek megmentésre a vállalati szektor likviditást biztostó 2000 milliárdos hitelprogramokat indít a kormány. Tőkeprogramok is lesznek, védve a magyar cégeket az ellenséges felvásárlástól. Ezeken a tőkeprogramokon keresztül biztostani működésüket. A cégek kaphatnak támogatás akár külföldi felvásárlásokra. Palkovics a családvédelmi intézkedések közül a 13. havi nyugdíj újbóli fokozatos bevezetést emelte ki, de azt is bejelentette, hogy meghosszabbítják a családi pótlékra való jogosultságot a veszélyhelyzet végéig. A nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye „természetesen” folytatódik – mondta Palkovics. A miniszter zárszavában elmondta, hogy következő három évben a munkaalapú gazdaság védelmére soha nem látott, a GDP 18-20 százalékát vagyis 9200 milliárdot biztost erre a célra célra – így értendő a csomag nagysága.   A kormány azonban nem döntött a már munkájukat vesztők támogatásról, nem emelt egyetlen szociális kiadást sem – vagyis is a legkiszolgáltatottabb rétegek nem kapnak semmilyen támogatást. A szociális ellátások negligálása a szegénység növelését vetíti előre. Ezzel szemben komoly előrelépés a bértámogatás – hisz eddig ettől is elzárkózott Orbán Viktor, így legalább van esély arra, hogy azok a cégek, aki eddig nem kezdtek elbocsátásokba meg tudják őrizni munkavállalókat – így a 2-4 hónap múlva a gazdaság újraindítása sokkal gyorsabb lesz. 
Palócz Éva a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója szerint a legfontosabb bejelentés az állami bérkiegészítés bejelentése volt, még akkor is, ha ezt valamilyen csökkentett idejű foglalkoztatáshoz, képezéshez is köti a kormány. A kutató szerint viszont nagyon hiányzik a kormány programjából a szociális láb: egy szó nincs arról, hogy mi lesz a munkájukat vesztett önfoglalkoztatókkal. Rendben van, hogy nem kell katát fizetniük, de abból még nem lehet megélni, ha nem fizetek adót, ha egyéb jövedelem sincs – tette hozzá a kutató. Pénz nélkül maradnak a családok, a gyerekesek az alkalmi munkából élők, pont azok akik eddig is nagyon nehezen életek. Eddig sem állt meg mindenütt a munka segély helyett elv, ha nem volt helyben lehetőség dolgozni, de ma már azok is elveszítették a állásukat, akik a kis borsodi falvakból a fővárosba jártak dolgozni. Ezért nagyon hiányzik egy olyan szociális csomag, amit más országokban szinte mindenütt megléptek, akár egyszeri, akár több havi juttatások keretében – mondta Palócz Éva.