„Elvesztettem a hitem a rendszer iránt” – Lemondott az Európai Kutatási Tanács elnöke

Publikálás dátuma
2020.04.08. 10:52
Mauro Ferrari
Fotó: European Business Summit / Flickr
Mauro Ferrari nyilatkozatában azt írta: „rendkívül csalódott a világjárványra adott európai válasz miatt”.
A koronavírus okozta világjárványra adott európai válasz késlekedése miatt beadta lemondását Mauro Ferrari, az Európai Kutatási Tanács elnöke – erősítette meg Johannes Bahrke, az Európai Bizottság digitális gazdaságért, valamint kutatásért és innovációért felelős szóvivője szerdán. Ferrari, aki január elsejétől töltötte be a pozíciót, kedden késő délután nyújtotta be lemondását Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. A kutatási tanács elnöke a Financial Times című brit üzleti napilaphoz eljuttatott nyilatkozatában azt írta:
„rendkívül csalódott a világjárványra adott európai válasz miatt”.

A vírusfertőzés gyors leküzdésére egy tudományos program elindítását javasolta, azonban elképzelésének megvalósításakor „intézményi és politikai akadályokba ütközött”. Szavai szerint az Európai Unió lelkes támogatójaként érkezett a kutatási tanácshoz, azonban a koronavírus okozta válság teljesen megváltoztatta véleményét.
„Elvesztettem a hitem a rendszer iránt. Eleget láttam az Európai Unió tudományos irányításából és politikai működéséből”

– írta.

A napilap úgy tudja, hogy a kutatási tanács vezetősége Ferrari több ötletével sem értett egyet, egyebek mellett azzal, hogy az ügynökség a járványra adható rövid távú megoldásokra összpontosítson. Johannes Bahrke szóvivő azt mondta, az Európai Bizottság a lehető leghamarabb új vezetőt nevez ki a tanács élére, ugyanis nem kerülhet veszélybe az a több mint 50 kutatási kezdeményezés, amely jelentősen hozzájárulhat a világjárványra adott válaszhoz.
Szerző

A következő két hétben számítanak a járvány tetőzésére a Nyugat-Balkánon

Publikálás dátuma
2020.04.08. 10:05

Fotó: ANDREJ ISAKOVIC / AFP
A szerb elnök már péntektől teljes hétvégi kijárási tilalom bevezetését helyezte kilátásba. Észak-Macedóniában szerdára 570-ről 599-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma.
Viszonylag alacsony, öt százalék alatti az új típusú koronavírus-fertőzöttek halálozási aránya a Nyugat-Balkánon, a járványügyi szakértők azonban a következő két hétre várják a járvány tetőzését a térségben, amikor több halálos áldozatra kell számítani. A szerb elnök teljes hétvégi kijárási tilalom bevezetését helyezte kilátásba már péntektől. Aleksandar Vucic kedden késő este egy televíziós interjúban beszélt arról, hogy vagy az egész országban, vagy csak a járvány gócainak számító városokban vezetne be tilalmat péntek délután és hétfő reggel között. A hatályos korlátozás szombat délutántól hétfő reggelig tart. Vucic azt mondta, hogy múlt szombaton rengetegen voltak az utcán, így ezt a lehetőséget is szeretné megvonni a következő két hétben, amikor a fertőzöttek számának tetőzése várható. Ilyen intézkedést vezetett be Észak-Macedónia is. Aleksandar Vucic megerősítette azt is, hogy a korábbi bejelentésekkel összhangban az enyhe tünetekkel rendelkező fertőzöttek nem gyógyulhatnak otthon, hanem az erre kijelölt, sport- és vásárcsarnokokban kialakított ideiglenes kórházakban szállásolják el őket. Ez alól csak a várandósok, a közelmúltban gyermeket szült anyák és a krónikus betegséggel rendelkezők képeznek kivételt. Szerbiában egy nap alatt 2200-ról 2447-re nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Eddig 118-an gyógyultak fel a betegségből, 61-en pedig belehaltak a fertőzés szövődményeibe. A járvány halálozási aránya az országban 2,49 százalékos. Észak-Macedóniában szerdára 570-ről 599-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, és 26-an haltak bele a Covid-19 betegség szövődményeibe, ami 4,34 százalékos halálozási aránynak számít. A nyugat-balkáni országok közül itt a legmagasabb ez az arány. Az élelmiszerüzletek és a gyógyszertárak csak rövidített munkaidővel, a 16 órakor kezdődő kijárási tilalomig tartanak nyitva, hétvégén pedig, amikor teljes kijárási tilalom van érvényben, csak az ügyeletes gyógyszertárak üzemelhetnek. Koszovóban keddről szerdára 165-ről 184-re nőtt a fertőzöttek száma. A halálozási arány 2,71 százalékos. A nyugat-balkáni országok közül a 620 ezres Montenegróban a legalacsonyabb a halálozási arány, mindössze 0,83 százalékos. Az Adria-parti országban az utóbbi 24 órában 233-ról 241-re nőtt a fertőzöttek száma. Bosznia-Hercegovinában 674-ről 764-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma egy nap alatt. Az egészségügyi dolgozók többször is nyilvánosan felpanaszolták a rossz munkafeltételeket és a védőfelszerelés hiányát. A rosszul szervezett egészségügyi rendszer egyik áldozata lett egy ismert járványügyi szakember is. Sefik Pasagic felesége nyílt levélben hívta fel a figyelmet az egészségügy hiányosságaira, azt is közölte, annak ellenére, hogy a férje elismert szakember, senki nem akarta megvizsgálni, mire pedig kórházba került, ahol - az özvegy szerint - nem kapott megfelelő ellátást, már késő volt. Az országban a járvány halálozási aránya 4,32 százalékos.

Piacokat nyitnának újra húsvét után Csehországban

Kedden is lassabban nőtt a koronavírusos fertőzések száma Csehországban a múlt heti napi átlagnál. Az egészségügyi minisztérium szerda reggeli kimutatása szerint kedden 211 embernél diagnosztizálták a fertőzést, s az összes fertőzöttek száma 5033-ra emelkedett. A múlt heti napi növekedési átlag 253 volt. A Covid-19 betegségben eddig 91-en haltak meg, míg a gyógyultak száma 181-re emelkedett. A halálesetek száma kedden tizeneggyel, a gyógyultaké pedig 54-gyel emelkedett. Az elvégzett laboratóriumi tesztek száma szerda reggel 98 681-re nőtt. Az utóbbi időben a napi tesztek száma 5-6 ezerre emelkedett. Adam Vojtech egészségügyi miniszter a közszolgálati televíziónak nyilatkozva szerda reggel azt mondta, hogy a kormány mérlegeli a népszerű termelői piacok újranyitását húsvét után. A piacokat működtető szervezet már kidolgozta a szükségállapotnak megfelelő szabályokat is. A miniszter úgy véli, hogy a piacok újranyitása hozzájárulhat a lakosság jobb ellátásához friss mezőgazdasági termékekkel. Vojtech kijelentette, hogy miután a járványhelyzet a hét elején nem romlott, nincs akadálya annak, hogy csütörtökön a korábbi kormánydöntés alapján bővüljön a nyitva tartó üzletek és szolgáltatások sora.

Hosszú még az út az oltás alkalmazásáig

Publikálás dátuma
2020.04.08. 10:00

Fotó: Országos Tisztifőorvosi Hivatal
Hamarosan megkezdődik az egyik ellenszer embereken való tesztelése, de még ha jól is mennek a dolgok és gyorsan megtalálják az igazán hatásosat, a világszerte kialakítható immunitás előtt sok akadály tornyosul.
A világon nagyjából 35 vállalat, tudományos szervezet foglakozik COVID-19 betegséget okozó vírus ellenes vakcina kifejlesztésével, közülük négyen állítják, van jelöltjük, amit állatokon már tesztelnek is. A fejlesztésben tapasztalható gyorsaság annak is köszönhető, hogy a kínai tudódok már a kezdetektől megpróbálták feltérképezni a SARS-CoV-2 vírus teljes genetikai anyagát, és január elején már közzé is tették eredményeiket. Az is segített, hogy a tudósok megpróbálták kitalálni, mi okozza majd a következő világjárványt, így nem csak a lehetséges kórokozókat állították elő, hanem közben azzal is foglalkoztak a „prototípus” kórokozókkal kísérletezve, hogyan lehet vakcinát találni ellenük. A korábbi koronavírus járványok – a 2002-2003-as SARS és a 2012-es MERS – alkalmával már elkezdték ellenszerek kifejlesztését, de ezek a lecsengés után polcokra kerültek. A marylandi oltóanyaggyártó cég, a Novavax most ezekkel kezdett kísérletezni és azt állítja, van néhány olyan eredményes anyaguk, ami hamarosan embereken is kipróbálható.  Az Inovio vakcinája a harmadik, amely a klinikai tesztek első fázisába lépett, ezzel embereken is elkezdik kipróbálni. Az amerikai gyógyszerészeti hatóság (FDA) engedélye után az INO-4800 nevű szert az elkövetkező hetekben összesen 40 egészséges önkéntesnek fogják beadni Philadelphiában és a Missouri állambeli Kansas Cityben. Az első eredmények nyár vége felé várhatók. Ha a klinikai tesztek sikeresnek bizonyulnak, az Inovio szerint év végére már akár egymillió vakcinát is elő tudnának állítani, hogy további tesztekben, illetve vészhelyzetben, külön engedéllyel, akár élesben is felhasználják. Ezt a vakcinát is a DNS alapú módszerrel tervezték. Március közepén a bostoni biotechnológiai vállalat, a Moderna és az amerikai allergológiai és járványos betegségeket kutató központ közös fejlesztését kezdték el embereken tesztelni. Ezt a vakcinát a DNS alapú módszerrel tervezték, és várhatóan 2021 júniusáig tart majd a klinikai tesztjei első fázisa. Embereken tesztelik már a CanSino Biologics és a Pekingi Biotechnológiai Intézet fejlesztését is. Ez hagyományos technológiával készült, egy Ebola elleni vakcina alapján, és decemberig fog tartani a jelenleg folyó tesztfázis. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) összesítése szerint április vége felé várható egy negyedik vakcinajelölt, a BioNTech, a Fosun Pharma és a Pfizer fejlesztésének klinikai tesztfázisba lépése, míg a Donald Trump által is megkörnyékezett CureVac júniusban kezdheti az emberi teszteket. (Német sajtóértesülések szerint az amerikai elnök pénzt ajánlott a cégnek, hogy exkluzívan Amerikáé lehessen az oltás - szerk.) Mindkét vakcina a DNS alapú módszerrel készült. Minden vakcina hasonló elven működik: a kórokozót részben vagy teljes egészében injekció formájában kis mennyiségben bejuttatják a szervezetbe, amely ellenanyagot, antitesteket termel ellene. Ezek egyfajta immunrendszeri emlékezetként újra működésbe lépnek, ha a valódi kórokozók megjelennek. Hagyományosan a vírusok élő, de hőkezelés vagy vegyszerek által legyengített formáját használják, de ennek vannak hátrányai. Az élő vírusok kifejlődhetnek a szervezetben fenntartva fertőzőképességüket, miközben az inaktivált vírusok újabb adagjának bejuttatása szükséges a megkívánt immunitás eléréséhez. Több kutatás ezen a régebbi módszeren alapul, de a Novavax újabb megközelítést talált ki. Ennek az alapja az, hogy az emberekből a védekező reakciót a vírus koronájának tüskéi - vagyis a fehérje, ami alkotja - váltja ki. Ezért kivonják a vírusokból azok genetikai kódját, amit baktériumok vagy élesztőgombák DNS-ére „ragasztanak” rá. Azok azután nagy mennyiségben termelik azt a fehérjét, amit vakcinaként lehet használni. A még újabb fejlesztések már ezt a fehérjét is kikerülik, magát a genetikai kódot használják a vakcina kifejlesztésére, a Moderna ezen az úton jár.

Megkerülhetetlen az időigényes próbafolyamat

Először néhány tucat egészséges önkéntesre van szükség, hogy kiderüljenek a káros mellékhatások. A második fázisban több száz beteg ember szükséges a tesztekhez a világ egy adott pontjáról, a harmadikban több ezer; ekkor már a szer hatásosságát nézik. De ezeknek a folyamatoknak a során nagy a lemorzsolódás: nem mindegyik vakcinajelölt biztonságos vagy hatásos, lehet, hogy egyik sem, a használhatatlanokat ki kell szűrni. Ezért a próbafolyamat hosszú és megkerülhetetlen, azonban felgyorsítható, ha olyan szereket alkalmaznak, amiket már elfogadtak. Jelenleg olyan vakcinát még nem fogadtak el, amely közvetlenül DNS alapon készült, így ezeknél marad a hosszú vizsgálat. Ez normál esetben egy évtizedig vagy hosszabb ideig is eltarthat. Ha most sikerülne 18 hónap alatt lefolytatni az eljárást, az is hihetetlen rövid idő lenne. De még ha sikerülne is, nagyon nagy mennyiségre volna szükség, aminek gyártására nincs kapacitás. Továbbá, ha meglenne a hatásos vakcina, akkor is csak a probléma harmada lenne megoldott. A politikai és a gazdasági helyzet komolyan befolyásolná, el tudna-e jutni a megfelelő helyekre, képesek-e az egészségügyi rendszerek ellátni a beadási feladatot. A 2009-es influenzajárvány idején a gazdagabb országok felvásárolták a vakcinakészleteket és a szegényebbeknek nem nagyon maradt. Miközben ez utóbbiak sokkal kitettebbek a fertőzéseknek, és a kezelésre sincs megfelelő erőforrásuk. A WHO foglalkozik a kormányok, a gyártók és a jótékonysági szervezetek munkájának koordinálásával, hogy ilyen esetekben a terítés minél egyenletesebb legyen, de minden járvány más, és az országok is különböző lehetőségekkel rendelkeznek.

Szerző