Előfizetés

Meghalt Szüdi János

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.08. 19:33

Fotó: SZEF Akadémia
Életének 71. évében elhunyt Szüdi János oktatási szakértő, korábbi közoktatási szakállamtitkár, a Népszava Szép Szó mellékletének rendszeres szerzője. (Utolsó írása most szombaton jelent meg a lapban.) Pályafutásának legnagyobb részét az oktatásnak szentelte: 1985 óta a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban, majd az Oktatási Minisztériumban dolgozott, 1996-tól főosztályvezetőként, 2002-től a minisztérium közigazgatási államtitkáraként, 2006-tól közoktatásért felelős szakállamtitkárként. Tevékenyen részt vett az 1985-ös, 1993-as közoktatási törvények, majd a 2005-ös felsőoktatási törvény kidolgozásában. A 2010-es kormányváltás után a Pedagógusok Szakszervezete oktatási szakjogászaként tevékenykedett, az utóbbi időszakban pedig a Demokratikus Koalíció parlamenti frakciójának munkáját segítette szakértőként. Az Iskolaszolga közoktatási szolgáltató kiadvány alapító tagjaként több fontos publikáció szerzője, a Népszava mellett számos írása jelent meg a Köznevelésben, az Új Pedagógiai Szemlében, a Pedagógusok Lapjában, a Népszabadságban és az Élet és Irodalomban is. 1993-ban Arany Katedra Emlékplakettel, 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki. Szüdi János nemcsak egy rendkívül felkészült és mindig naprakész szakember, hanem az iskolai autonómia, a tanár- és diákjogok egyik élharcosa is volt. Oktatáspolitikusként, államtitkárként is az intézményi önállóságot, az oktatás szereplőinek – diákok, szülők, pedagógusok – a döntésekben való részvételét tartotta a legfontosabbnak. Sokan példát vehetnének róla. 

Morbid okkal magyarázta az EMMI, miért nem tesztelik itthon a járvány elleni harc reménységének tartott klorokint

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.04.08. 18:31
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A gyakorlatban teszt nélkül is alkalmazhatják a szert, aminek kivitelét márciusban rendeleti úton tiltotta meg a kormány.
Nem folynak itthon klinikai tesztek a klorokin nevű maláriagyógyszer koronavírus elleni hatásosságáról, bár a kormány és a több nemzetközi kutatócsoport is ígéretes eszköznek tartja a járvány leküzdéséhez. Ez derül ki abból a levelezésből, amit Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője folytatott Rétvári Bencével, az Emmi parlamenti államtitkárával. Tordai március 24-én az Emmi vezetőjét, Kásler Miklóst kérdezte arról, hogy itthon zajlik-e a gyógyszer tesztelése, és ha igen, mikor kezdték a kutatásokat.

Ha nincs elég fertőzött, nincs vizsgálat sem

A megszólított helyett április 8-án délután Rétvári reagált, és logikus, bár morbid okkal magyarázta, miért nem zajlik ilyen vizsgálat Magyarországon.
„A koronavírus (COVID-19) fertőzés kezelésére a klorokinhatóanyaggal kapcsolatban vizsgálat – vagy ahogyan a kérdésben szerepel, „teszt” - csak olyan országban kivitelezhető, ahol ehhez megfelelő számú beteg áll rendelkezésre.”

„Az engedélyező gyógyszerhatóság, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (a továbbiakban OGYÉI) tájékoztatása szerint a klorokinnal kapcsolatban nem érkezett vizsgálati kérelem Magyarországon” - írta Rétvári. Szerinte a kérelmezők oda vitték a klinikai vizsgálatokat, ahol eddig sok fertőzött beteg volt, és szerencsére az elmúlt időszakban magyarországi esetszám még alacsony maradt.

Egyedi eljárásokban figyelik a szer hatását

Az államtitkár ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy létezik egyfajta alternatív megoldás: az OGYÉI már adott ki eseti engedélyeket úgynevezett offlabel alkamazásra - amikor egy kezelőorvos igényelte a klorokint egy-egy beteg gyógyításához.  Vagyis a betegek ellátásához nem kell feltétlenül klinikai teszt, de a megrendelő orvos a kezelés lezárása után köteles beszámolni az elért eredményekről az OGYÉI-nek. Az intézet pedig az egyedi beszámolók alapján valamilyen képet alkothat az eljárás sikerességéről is. Rétvári ugyanakkor hozzátette, a klorokinos kezelések jelenleg is tartanak, tehát az eredményességről nincsenek még hazai tapasztalatok.

Bőven van belőle, kérdés, hogy használni is tudjuk

Az államtitkár egyúttal emlékeztetett rá, a kormány március 25-én (egy nappal Tordai levele után) rendeletben tiltotta meg  a klorokin tartalmú gyógyszer és a hidroxi-klorokinszulfát hatóanyag kivitelét az országból. Ha a szer beválik, legalább bőven lesz belőle itthon, hiszen több mint kétmillió beteg kezelésére elegendő alapanyag maradt az országban.   Tegyük hozzá, a klorokin koronavírus elleni hatásossága  még nemzetközi színtéren sem egyértelműen bizonyított. A 24.hu a napokban idézte a Marylandi Egyetem kutatójának Science Alert-en megjelent cikkét, mely szerint több kisebb klinikai kutatás alapján a hidroxiklorokint nem érdemes COVID-19 esetén használni.  

Érdemi tájékoztatás után sablonszerű kötözködés

Rétvári válaszlevele ezután a kormány eddig tett járványügyi intézkedéseinek felsorolásával folytatódik, majd a már szinte kormányzati levélsablonként használt bekezdéssel zárul: az ellenzék az összefogás helyett még most is csak saját érdekével törődik, mert nem szavazták meg a (kormánynak amúgy korlátlan felhatalmazást adó) koronavírus-törvényjavaslat gyorsított tárgyalását.

Nem minden fertőzöttet visznek kórházba az idősotthonokból

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.04.08. 17:44

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az otthonokban elkülönítve kell gondozni az igazoltan vírusfertőzött lakókat, de erre nem mindig van megfelelő hely.
Nem volt olyan központi járványügyi utasítás, amit ne tartottak volna be a Pesti úti idősek otthonában, illetve bármely fővárosi fenntartási budapesti és vidéki bentlakásos intézményben. Minden központi előírást és szabályt szigorúan betartottak, sőt több pontban elébe is mentek a kormányzati intézkedéseknek – jelentette ki délutáni online sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely főpolgármester, aki azt is hangsúlyozta, hogy a szükséges védőfelszerelések és a fertőtlenítéshez szükséges eszközök az intézmények rendelkezésére állnak. A főváros nem sajnálja erre a pénzt. Budapest vezetője kisstílű politikai senkik akciójának tartja a Pesti úti idősotthonban kialakult járványügyi helyzet kapcsán a fővárosi önkormányzatot ért támadásokat, mert annak nincsen semmi alapja - szögezte le Karácsony Gergely. A nagy számok törvénye alapján előre várható volt, hogy a Pesti úti otthonban megjelenik a vírus, hiszen ez egy nagy, több mint 500 idős embert ellátó intézmény. A lakók többsége ráadásul már a járvány előtt is sokféle betegségekkel küzdött. A főpolgármester nem zárta ki, hogy a betegséget éppen egy kórházi kezelésről visszaszállított beteg hurcolta be az intézménybe, bár azt sem tartotta kizártnak, hogy még a látogatási tilalom előtt hozta be egy hozzátartozó. A látogatási tilalmat egyébként azonnal bevezették, amint erre a kormány lehetőséget adott. Az idősotthonokból, ahol csupa veszélyeztetett ember él, a fertőzöttek egy részét egyébként nem szállítják kórházba. Ezt maga Müller Cecília közölte az operatív törzs mai sajtótájékoztatóján. Az országos tisztifőorvos bejelentette, hogy kötelező ellenőrzést rendelt el az idősotthonokban. Ehhez hozzátette, hogy az enyhe tüneteket mutató betegek az otthonokban maradnak, de állapotukat folyamatosan monitorozzák és el kell különíteni őket. Az idősotthonok azonban - a fővárosiak pedig különösen - a hatalmas igények miatt telt házzal, hosszú várólistákkal működnek, így a biztonságos elkülönítésre nem mindig van megfelelő hely.   A Pesti úti otthon lakói közül négyen haltak meg a fertőzés következtében – jelentette be Müller Cecília a tájékoztatón. A tisztifőorvos úgy fogalmazott: folyamatosan vizsgálódnak és számolják fel a hiányosságokat. A lakók több mint felénél már elvégezték a szűréseket. Karácsony Gergely ezzel kapcsolatban azzal árnyalta a képet, hogy a kormányhivatal népegészségügyi főosztálya valóban ellenőrzést tartott ma az intézményben, és az átmeneti készlethiányon kívül mindent rendben talált. Ezt a védőfelszerelésekből előálló hiányt azóta pótolták. A Pesti úti otthon dolgozóinak 5-6 százaléka fertőzött, ami vélhetőleg megegyezik az országos átlaggal, bár a rendkívül csekély országos tesztelés miatt ezt nehéz megállapítani. Karácsony szerint sokkal több tesztelésre lenne szükség ahhoz, hogy valódi számokról beszélhessünk. A vírus egyébként egy másik fővárosi otthonban is megjelent, ott megalapozott a gyanú, hogy a kórházból került be a fertőzés az intézménybe. A fővárosi fenntartású idősotthonok minden intézményvezetője felvetette az önkéntes bentlakás lehetőségét az egészségügyi dolgozóknak, volt ahol éltek vele. A bejáróknak a Fővárosi Rendészeti Igazgatóság saját járművekkel segít a bejárásban. A fővárosi önkormányzat egyébként átlagosan 100 ezer forint céljuttatást biztosít az idősellátó intézményekben dolgozóknak.