járvány;válság;

2020-04-14 06:52:00

Két válság, egy felelős

A Népszavának nyilatkozó Borbáth Endre politológus fején találta a szöget, amikor rámutatott: a 12 évvel ezelőtti és a jelenlegi magyarországi helyzet egyszerre hasonló és különböző. A szakértő fel is sorolta a két szituáció közötti eltéréseket. Engedtessék azonban meg nekem, hogy ezúttal ne a kardinális különbségekre helyezzem a hangsúlyt. Éppen ellenkezőleg: elsősorban Orbán Viktor bűnének tudom be, hogy mind a 2008-as pénzügyi világválság, mind pedig a koronavírus-járvány készületlenül érte hazánkat.

Borbáth jól látja, hogy a Lehman Brothers brókercég csődje által elindított világválságot más országok mellett hazánkban is megelőzte egy belföldi gazdasági krízis. Ennek okai még a Fidesz 2002-es vereségére vezethetőek vissza. Köztudott, hogy a miniszterelnöki bársonyszékhez ragaszkodó Orbán Viktor képtelen volt belenyugodni a voksolás eredményébe. Bizonyítékok bemutatása nélkül felvetette a szocialisták által elkövetett választási csalás lehetőségét, vádló szavai vagy éppen cinkos hallgatása pedig olyan utcai jeleneteket generáltak, mint az emlékezetes „Erzsébet hídi csata”. 

A legitimációs válsággal küzdő és az ország destabilizációjának rémével szembenézni kénytelen Medgyessy-kormány az indulatok lecsillapítása érdekében belevágott az úgynevezett „jóléti rendszerváltásba”. A költekezés következtében idővel elszállt az államadósság; a fiskális szigor meghonosítása hazánkban pedig Orbán pártjának ellenállásába ütközött, hiszen a lakosságot folyamatosan uszító Fidesz a kényszerű megszorításokat is saját népszerűségének növelésére használta fel. A „nemzet miniszterelnökének” határtalan önzése következtében készületlenül érte hazánkat a pénzügyi világválság, úgyszólván elsodorva a hazai baloldalt a politikai porondról. 

Orbán Viktor persze már ellenzékben jól tudta, hogy az általa vezetett politikai formáció szakmai kompetencia híján képtelen lesz a válságkezelésre. Prognosztizálható bukását azzal igyekezett megakadályozni, hogy a parlamenti váltógazdaság demokratikus tradícióját elvetve Kötcsén meghirdette a „centrális erőtér” koncepcióját. Kormányra kerülve aztán elsőként arra használta fel pártjának alkotmányozó többségét, hogy a magyar közjogi rendszert felforgassa, s ezáltal lezárjon minden utat egy lehetséges kormányváltás előtt.

Borbáth Endre szerint a járvány okozta krízisnek késleltetett lehet a hatása; rossz válságkezelés esetén előbb az ellenzék hagyományos pártjai jutnak hatalomra, majd a választók a rendszerellenes tömörülések felé mozdulnak el. Bár kérdéses, vajon az elmúlt évtizedben felelőtlenül lerohasztott hazai egészségügy képes-e megbirkózni egy tömeges epidémiával, Orbán Viktor népszerűségének egyelőre jót tett az erős vezető iránti igény feltámadása. A kormányfőnek sietnie kellett. Parlamenti szavazógépezete még azelőtt elfogadta az öreg kontinensen egyedülálló felhatalmazási törvényt, hogy a társadalom széles rétegei felismernék Orbán felelősségét ebben a válságban is.