Az új koronavírus-járvány miatt 60 egyetemista a kollégiumi szobájába zárkózva tölti az idejét a kijárási korlátozások alatt Toulouse-ban. Mivel a körülményeik hasonlóságot mutatnak egy hosszú távú űrmisszióéval, Stephanie Lizy-Destrez űrkutató, a franciaországi ISAE-SUPAERO űrkutató központ munkatársa úgy döntött, „a lehető legtöbbet hozzák ki ebből a rossz helyzetből” és felvette a kapcsolatot a diákokkal. Mint elmondta, nem tudják pontosan szimulálni az űrutazást: kimaradnak az olyan feladatok, mint például a holdjáró segítségével történő mintagyűjtés a bolygó felszínéről, ráadásul a résztvevők megszakíthatják virtuális útjukat azzal, hogy naponta sétát tesznek szobájukon kívül.
A diákok számítógépes feladatokat végeznek, például mentális képességeiket ellenőrző és memóriájukat vizsgáló teszteket töltenek ki. Naplót vezetnek és ötnaponta kitöltenek egy kérdőívet. A hallgatók eltérő motivációkkal rendelkeznek, mint az igazi asztronauták – emelte ki Lizy-Destrez. „A vizsgálatban résztvevők számára ez egy korlátozás, amelyet rájuk kényszerítettek” – mondta. De a szűk lakótér – a hallgatók 12 négyzetméteres szobákban élnek – és a mozgási és tevékenységi korlátozások hasonlatosak ahhoz, mint amelyet az űrben dolgozóknak meg kell tapasztalniuk. Olyan pszichológiai hatások is érik az embereket, amelyeket a kutatóknak nagyon alaposan meg kell érteniük, mielőtt asztronautákat küldenek a Marsra egy több hónapig tartó misszió keretében.
2017-ben hat önkéntes két hetet töltött el Lengyelországban egy szimulált Mars-bázison. Az amerikai Utah államban lévő Mars Desert Kutatóállomáson szintén végeznek szimulált missziókat. A legtöbb szimulációban eddig 4-6 fő vett részt.
Emmanuel Macron francia államfő közölte, május 11-től Franciaország fokozatosan megkezdi a korlátozások lazítását. „Ahogyan a hosszú űrmisszióról hazatérő asztronautáknak, úgy az egyetemistáknak is fokozatos visszaszokásra lesz szükségük. Vigyáznunk kell, mert váratlan viselkedési minták is előfordulhatnak” – mondta Lizy-Destrez.
