Előfizetés

Orbán: nem tudjuk elkerülni, hogy Budapesten sajátos szabályok lépjenek életbe

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.04.17. 08:29
Orbán Viktor, egy 2018-as rádióinterjú során, a Kossuth Rádióban
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A miniszterelnök szerint erről a főpolgármester döntsön. Orbán Viktor elmondta, miért ürítettek ki annyi kórházi ágyat - a felelősséget az orvosokra hárította. És azt is elárulta, miért tartja kísérleti egereknek az osztrákokat.
Most jön csak a neheze, a következő napokban belépünk a tömeges megbetegedések fázisába, sokkal több fertőzöttről kapunk majd hírt- mondta pénteken a közrádióban Orbán Viktor. A már megszokott reggeli interjúban a miniszterelnök azt mondta, hogy éppen erre a csúcsidőszakra készültek, amikor kiürítettek 36 ezer kórházi ágyat Magyarországon – legalább harmincezer ágy és nyolcezer lélegeztetőgép kell ugyanis ahhoz, hogy az egészségügy a legrosszabb forgatókönyv alapján is eredményesen működjön, A kérdésre, hogy tényleg mindenkit haza kellett küldeni a kórházakból- olyanokat is, akiket otthon nem tudnak ellátni – Orbán Viktor az orvosok felelősségét emlegette: szerinte nem a politikusok, hanem egy orvosi grémium döntött arról, kinek az ellátása halasztható és kit kell bent tartani az intézményben; ezt nem a politikusok találták ki.  Tudom, hogy ez nehéz és kényelmetlen helyzet, fejtegette Orbán, aki magyarázatként az itthoni idősotthonok helyzetét hozta fel: több mint ezer ilyen otthon van, és ha csak minden 10. lakójuk kapja el a fertőzést, az is több mint tízezer,kórházi ellátásra szoruló beteget jelenthet.
A miniszterelnök szerint egyébként 68 ezer rendelkezésre álló kórházi ágy 34 százaléka amúgy is üresen állt, tehát csak 16 százalékot kellett felszabadítani most.
A számítás „aprócska” hibája, hogy Orbán így még mindig csak 50 százalékról beszél, miközben - ahogy azt a Népszava elsőként megírta - az ágyak 60 százalékát szabadították fel a koronavírusos betegek ellátásához
Vagyis - ha az ágyak 34 százaléka valóban üres volt - a fekvőbetegek több mint negyedét így is hazaküldhették vagy küldik, a döntés pedig több mint 17 ezer személyt érinthet, na és az őket ellátó családtagokat.

A miniszterelnök elismerte, hogy még most is nagyon keveset tudunk a vírusról, ezért az alapvető életösztön, az óvatosság határozza meg a kormányzati lépéseket. Annak viszont örült, hogy Magyarországnak van egy laboratóriuma, Ausztria, ahol – bár szintén a sötétben tapogatóznak – előbb történnek meg a dolgok, az osztrák kormány pedig szintén előbb hoz meg egy sor döntést, melyek sikeréből vagy kudarcából itt is lehet tanulni.
Örülünk, hogy most nem mi vagyunk a kísérleti egerek – mondta kedélyesen Orbán, aki szerint az osztrák példa mutatja meg, hogy érdemes-e újranyitni az iskolákat, lazítani a korlátozásokon.

Budapestnek azonban nem sok lazítást ígért Orbán Viktor: a fertőzések magas helyi arányára hivatkozva úgy fogalmazott:  
előbb-utóbb nem tudjuk elkerülni, hogy sajátos szabályokat léptessünk életbe Budapesten, illetve a főpolgármester léptessen életbe.

Orbán szerint differenciálni kell a vidéki települések és a főváros járványügyi helyzetét. Mint hozzátette,  már a jövő héten történhet ilyen jellegű bejelentés -  bár hogy kijárási tilalomra vagy más jellegű szigorításra gondolt, azt nem részletezte. Az sem derült ki, hogy mi történik, ha esetleg Karácsony Gergely nem értene egyet a miniszterelnök véleményével.
Az interjúban Orbán Viktor elismerte, valóban nehéz most  négy fal szorított családok helyzete: el tudja képzelni, hogy két-három gyerekkel a házban, a digitális oktatással együtt ez most valódi dzsihád lehet sokaknak - viccelődött a miniszterelnök, aki mindenkit kitartásra kért. Utalt az elbocsátott kórházigazgatók - az Országos Orvosi és Rehabilitációs Intézet és a székesfehérvári kórház vezetőjének -  ügyére is. Szerinte a kórházi vezetők békeidőben nagyfokú függetlenséget élveznek, de most nem ez a helyzet - katonai akcióterv mentén szervezik meg a járvány elleni védekezést, és az operatív törzs bármilyen kérése ilyenkor nem lehetőség, hanem parancs, a kórházigazgatók számára is.

Egy keleten portyázó minisztériumi tanácsadó apukája vezeti azt a céget, amelyik sok-sok védőfelszerelést szállít

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.17. 08:11

Fotó: Facebook
Hogy milyen kritériumok alapján döntött az állam, annak nincs nyoma.
Húsz nappal a koronavírus magyarországi megjelenése után, március 24-én Orbán Viktor a repülőtéren fogadta az első nagyobb, Kínából érkező szállítmányt: 3 millió védőmaszk, százezer teszt és 86 lélegeztetőgép jött aznap. „Jól néz ki.” „Hálásak vagyunk. Portyázzon tovább!” – mondta Orbán egy mellette álló férfinak, akit az érkezésekor könyökpacsival üdvözölt, írja a 444.hu. A férfit, ifj. Kovácsics Ivánnak hívják, 38 éves, jól beszél kínaiul és jelenleg tanácsadóként dolgozik az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM). Ez a minisztérium intézett az elmúlt hetekben több, a koronavírussal kapcsolatos állami beszerzést. Ezek nagy részét (összesen 5,8 milliárd forintnyi megrendelést) egy kínai tulajdonú cég, a CECZ Közép-európai Kft. nyerte el. A reptéren feltűnő ifj. Kovácsics számára azonban nem ismeretlen a cég: a CECZ stratégiai vezérigazgató-helyettese ugyanis nem más, mint édesapja, idősebb Kovácsics Iván. Ő korábban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vám- és pénzügyőri elnökhelyettese volt. "Nagyon büszke voltam, hogy a fiam ott volt a repülőtéren” – mondta a Direkt36-nak idősebb Kovácsics. Azt állította, hogy fiával nem szoktak munkáról beszélni, a CECZ operatív irányításában pedig nem vesz részt, nem vezető tisztségviselő, csak „víziógyártással” foglalkozik. Kovácsics arra a kérdésre nem válaszolt, hogy a fia milyen módon vett részt az eszközök beszerzésében, azt javasolta, hogy ezt személyesen tőle kérdezzük meg. Az ITM és ifj. Kovácsics nem válaszolt a kérdésekre.  Március második felében szinte naponta adott hírt arról a kormány, hogy a koronavírus elleni harchoz újabb és újabb eszközöket szállítottak. A szállítmányok többségéről nem közölték, hogy pontosan milyen típusú és hány darab eszközt tartalmaztak, és ezeket melyik intézmény, mennyi pénzért szerezte be, vagy esetleg ki adományozta. A közbeszerzési értesítőben azonban a márciusi beszerzések egy részét lehetett azonosítani. Ezeknek a közbeszerzéseknek a lebonyolítására a nyilvános dokumentáció szerint az ITM jelölte ki a Semmelweis Egyetemet (SE-t). A járványügyi vészhelyzetre való tekintettel azonban itt nem volt nyílt verseny, hanem úgynevezett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során választották ki a beszerző cégeket. A szerződések megkötése előtt az SE megvizsgálta a „járványhoz kapcsolódó egészségügyi termékek” piacát, és több esetben is a CECZ Kft.-t találta az egyetlen olyan gazdasági szereplőnek, amely - a közbeszerzési dokumentumok szerint - „feltehetően képes a szerződés teljesítésére”. Az nem derül ki a közbeszerzési dokumentációból, hogy mi volt a cég előnye versenytársaival szemben. Az a dokumentumokból nem derül ki, hogy ifj. Kovácsics Iván, akinek Orbán megköszönte az első nagyobb szállítmányt, pontosan milyen módon vett részt az eszközbeszerzésben. „Fürkészeket és portyázókat küldtem ki a világ minden részére és minden égtáj felé. A kereskedők és a diplomaták is dolgoznak” – mondta korábban Orbán, de ennél több részletbe ő sem ment bele.

Szabad szemmel: A francia elnök beüzent Orbánnak, és 80 civil szervezet és EP-képviselő uniós válaszcsapást akar

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.04.17. 07:36

Nyilvánvalóan Orbán Viktornak üzent a francia államfő, amikor megengedhetetlennek nevezte, hogy bizonyos országok feladják a szabadságjogokat a vírus elleni küzdelemben, mert ez a nyugati demokráciákat veszélyezteti, írja a Financial Times. Macron, aki távinterjút adott az Elysée-palotából, rámutatott, hogy senki sem mondhat búcsút a jogállam DNS-ének, még arra hivatkozva sem, hogy válság van. Az elnök szerint a populisták nem védenek meg senkit, amikor baj van, de még utána sem, egyszerűen nem szolidárisak. Ha valahová bevándorlók érkeznek, azt üzenik az érintett kormányoknak, hogy csak tartsátok meg őket magatoknak. Járvány idején azt hangoztatják, hogy az a ti gondotok. Európa mellett vannak, ha a saját áruikat kell nyugatra exportálni. Ugyanezt szajkózzák, ha át kell telepíteni hozzájuk például az autógyárak termelését. Csak akkor nincsenek ez EU mellett, ha a terheket kell megosztani. Az államfő azt is hangsúlyozta, hogy az egész uniót, valamint az euróövezetet fenyegeti, ha a gazdagabb államok nem tanúsítanak több szolidaritást a nehéz helyzetben lévő Dél iránt. Ez azt jelenti az értelmezésében, hogy anyagi támogatás formájában át kell venni azok adósságainak egy részét. Ha nem ez lesz, akkor jönnek a demagógok az olaszoknál, a spanyoloknál, de talán még a franciáknál, sőt, másutt is – mondja. Úgy fogalmaz, hogy itt az igazság pillanata: most válik el, hogy Európa politikai terv, vagy csupán közös piac. De az unió csak akkor maradhat fenn, ha az előbbi válik valóra. Macron arra akarja kihasználni a jelenlegi megpróbáltatásokat a kemény nacionalistákkal szemben, miután a kormányok kötelesek az emberi életnek elsőbbséget adni a gazdasági növekedéssel szemben, hogy az országok fordítsák figyelmüket a környezeti katasztrófák és a társadalmi egyenlőtlenségek felé. Azok ugyanis az egész világ rendjét képesek felborítani. De nem rejti véka alá, hogy akár az ellenkezője is bekövetkezhet, mert a határok lezárása, a gazdasági együttműködés megszakadása, a demokráciába vetett bizalom megrendülése a tekintélyelvűek és a demagógok kezére játszik, márpedig ők igyekeznek kiaknázni a válságot, Magyarországtól Brazíliáig.

A hatalom nem tiszteli a jogokat

Magyarországon a kormány az eltelt egy évben kiterjesztette uralmát az igazságszolgáltatás fölött, továbbra is érvényben vannak a civil szervezetek elleni korlátozások, ami bénítóan hat a szférára, továbbá nemigen jutnak be az országba a menekültek, illetve a menedékkérők, írja az Amnesty International éves jelentése. Megállapítja, hogy folytatódik a belső ellenállás, illetve a nemzetközi vizsgálat, miután a hatalom továbbra is szorítja vissza az emberi jogokat és nem tesz eleget az uniós jognak. Az Orbán-kabinet kitart az emberi jogok védelmezői és a civil társadalom elleni támadások és lejárató hadjáratok mellett. Még inkább veszélybe kerül az akadémiai kutatás önállósága. Ugyanakkor a KESMA révén a sajtóban túlsúlyban vannak a kormányra vonatkozók méltatások, a bírálatok alig-alig kapnak helyet. A közmédiában jó ideje eleve ez a helyzet. Az illetékes ENSZ-bizottság arra a következtetésre jutott, hogy továbbra is riasztó gyűlöletbeszédet tapasztalni a romákkal, a migránsokkal és más kisebbségekkel, valamint közéleti szereplőkkel szemben. A roma közösséggel szemben módszeren diszkrimináció érvényesül. Az Országgyűlés elnöke és más politikai tényezők mind inkább homofób és hátrányosan megkülönböztető nyilatkozatokban keltek ki az LMBT-kisebbséggel szemben. Változatlanul bűnnek számít a hajléktalanság. Visszalépés mutatkozik a nemek egyenlőségében és a nők jogaiban. A hatalom továbbra sem csatlakozik a családon belüli erőszak megfékezését szolgáló Isztambuli Egyezményhez. A menedékkérőket a két tranzitövezetben tartják fogva, de vajmi kevés esélyük van, hogy befogadják őket. Akiknek a beadványát visszautasítják, azokat időnként éheztetik. 27 ilyen eset ismeretes. Viszont jogsértő módon visszaküldenek embereket olyan országokba, ahol azok üldöztetésnek vagy más törvénytelenségeknek vannak kitéve. 

Nem jöhet létre illiberális rendszer

Több mint 80 tekintélyes nemzetközi civil szervezet, illetve EP-képviselő nyílt levélben szólította fel a Bizottság, valamint az Európai Tanács elnökét, hogy az unió ne nézze tétlenül, amint Magyarországon veszélybe kerül a demokrácia, jelentette be a Transparecy International. Az üzenet kiemeli, hogy gátlástalan politikusok nem használhatják a válságot ürügyként a jogállam lebontására. Márpedig amit újabban csinál az Orbán-kormány, az botrányos támadás az EU alapértékei, a demokrácia sarokköve ellen. A miniszterelnök korlátlan felhatalmazást kapott, immár dekrétumokkal irányíthatja az országot. A törvény egyben drákói büntetést irányoz elő „rémhírek terjesztéséért”, ami eszközül szolgálhat a független újságírás megfojtásához. Ezek a lépések dermesztő hatással vannak a szólásszabadságra és azt vetítik előre, hogy a hatalom felszámolja a fékek és ellensúlyok maradékát is, miután Orbán alatt az ország szinte egyfolytában visszalépett a demokrácia területén. A levél emlékeztet arra, hogy Brüsszel eddigi próbálkozásai nem tudták feltartóztatni a demokratikus intézmények szétverését, a civil társadalom partvonalra szorítását, a jogállam meggyengítését. Ezért a Bizottságnak és a Tanácsnak szigorúbban kell ellenőriznie a közösségi támogatások felhasználását, valamint új eszközökkel kell megakadályoznia, hogy illiberális rendszer jöjjön létre az unióban. Az üzenet sürgeti, hogy Európa egyértelműen ítélje el a magyar vezetést, mivel az a vírus örve alatt leszalámizza a demokratikus értékeket. Hangsúlyozza továbbá, hogy gyorsan és határozottan kell cselekedni a magyar jogállam elleni fenyegetések elhárítására. Az aláírók között van a Transparency International, az Európai Újságírók Szövetsége, a Human Rights Watch, a Nemzetközi Sajtóintézet, a Nyílt Társadalom Politikai Intézet, a Riporterek Határok Nélkül, az EP korrupcióellenes csoportjának vezetője és több tagja, az Európai Parlament magyar jelentéstevője, továbbá a momentumos Donáth Anna és a DK-s Rónai Sándor.

Ne kapjanak pénzt a jogsértők

A német szabaddemokraták azt követelik, hogy Európában ne csupán a koronajárvány miatt, hanem a jogállam érdekében is feszítsenek ki védőernyőt, különös tekintettel arra, ami Magyarországon és Lengyelországban zajlik, írja Frankfurter Rundschau. Az FDP úgy értékeli, hogy a két állam miatt válságba került az demokrácia az unióban, és félő, hogy egyre jobban leépül a szabadság, a jogállam és a demokrácia - az EU kellős közepén. A párt belpolitikai szóvivője arról beszélt az Európai Parlamentben, hogy a rendeleti kormányzás, a sajtószabadság szűkítése, vagy a lengyeleknél a választójog villámgyors módosítása a ragály kedvezőtlen kísérőjelensége. Ezért von der Leyennek végre cselekednie kell, nehogy tartósan károsodjon a demokrácia a rövid időre szóló rendkívüli állapot miatt. A szabaddemokraták azt is szükségesnek tartják, hogy a német kormány nyilvánítsa ezt központi témának, amikor az unió soros elnöke lesz a 2. félévben. Ideértve, hogy gondoskodjon az alapjogok hatékonyabb védelméről. Az FDP részéről is felmerült, hogy a közösség anyagi támogatásait a jövő évtől függesszék fel, ha egy tagország megsérti a jogállami elveket. Továbbá javasolja a tömörülés, hogy a Bizottság vonhassa össze az egy bizonyos kormányok ellen folyó szerződésszegési eljárásokat, mert így jobban látszana, hogy az adott tag súlyosan megszegi a közös értékeket. Azt is sürgetik a liberálisok, hogy mind a Bizottság, mint a soros német EU-elnökség küldjön erős jelzést (bátorítást) a két érintett civil társadalomnak.

A lengyelek zöme halasztani akar

Az Economist úgy véli, hogy a tervezett postai szavazás beáshatja a populistákat Lengyelországban, mert a járvány miatt az ellenzék nemigen tud kampányolni saját elnökjelöltjei mellett. Úgy néz ki, hogy ez a tavasz döntő lesz a lengyel demokrácia szemszögéből. A jelek szerint a hatalom ujjat húz az Európai Bírósággal, mert nem fűlik a foga ahhoz, hogy végrehajtsa annak legfrissebb ítéletét és függessze fel a bírák részére létesített fegyelmi kamara működését. Márpedig ha túllép a verdikten, azzal az egész EU szerkezetét kérdőjelezi meg. Ami az elnökválasztást illeti, a PiS nevében induló Duda vezet a felmérésekben, de nem biztos, hogy már az első menetben győzni tud. Kaczynski PiS-elnök mindenképpen urnához kívánja hívni az embereket, még mielőtt beüt a válság negatív tömeghatása. A postás szakszervezet azonban arra figyelmeztet, hogy lehetetlen időben kézbesíteni a 43 millió szavazócédulát, a postások egészségét veszélyeztető vírusról nem is beszélve. A lakosság 78 százaléka a halasztás mellett van. Ha mégis megtartják, akkor félő, hogy igen alacsony lesz a részvételi arány és visszaéléseket sem lehet kizárni. Mellesleg a szavazás tisztaságára éppen annak a testületnek kellene felügyelnie, amely ellen az Európai Bíróság határozott a minap. Az unió keze megvan kötve. Lehet szó bírságról, ha Lengyelország ellenkezik. A tagállamok pedig jelezhetik, hogy Varsó pórul járhat a következő költségvetésnél, illetve a válság miatt elhatározott anyagi segítség elosztásánál. De lehet, hogy a Covid-19 miatt a lengyel vezetésnek nem lesz nagy kedve hadakozni a jogállam ügyében, és ezzel feltehetőleg pont így van az EU is.

A járvány felmorzsolja a politikába vetett hit maradékát

Aggályos, hogy miközben az egész világ a kórokozóval küszködik, Kelet-Európában egyes vezetők saját céljaikra lovagolják meg a válságot és felmorzsolják a demokráciát, írja a CBS. A lengyel állapotokból az következne logikusan, hogy nem ez a szabad, tisztességes és demokratikus választások ideje. Ám a május 10-re meghirdetett időpont jó esélyt kínál Duda államfőnek, hogy újrázni tudjon. Az ellenzék arra figyelmeztet, hogy a levélszavazás is csak még több megbetegedést eredményezne. Ám aligha képes meggátolni a választási törvény módosítását. A Visegrád Insight elemzője, Wojciech Przybilski szerint Lengyelországban nagyjából az játszódik le, mint Magyarországon, ahol a parlament elképesztő felhatalmazást adott Orbán Viktornak a koronavírusra hivatkozva. A járvány csupán felgyorsítja a folyamatokat a két országban és még inkább aláássa az emberek bizalmát a politika iránt. Hiszen itt igazából arról van szó, hogy autokraták, illetve tekintélyuralmi erők a Covid-19 ürügyén megpróbálnak teljhatalomra szert tenni. Vagyis nem a kórokozó öli meg a demokráciát, az csupán mentség az önkényurak számára, hogy megtegyék, amit egyébként is akartak.

Orbán áll mögötte

Kásler miniszter utasítására hajmeresztő esetek fordulnak elő, miután szabaddá kell tenni a kórházi ágyak 60 százalékát a vírusfertőzöttek számára: egyik pillanatról a másikra frissen operáltakat, rákos betegeket, gyógyíthatatlan demenseket is kitesznek, írja a Der Standard. Holott még javában kezelésre, rehabilitációra szorulnak, illetve szakszerű ellátást igényelnek. A miniszter annyira komolyan veszi az utasítást, hogy azonnali határidővel menesztett két kórházigazgatót, noha azok még Fidesz-körökben is nagy tekintélyt élveznek. Az érintettek cáfolják, hogy bármi rosszat tettek volna, a munkatársak nyíltan tiltakoznak az elbocsátások ellen. A nagy kórházkiürítési akció mögött Orbán áll, de hogy mit akar pontosan, az nem világos. A vírus – legalábbis a hivatalos számok alapján – idáig nem okozott túl nagy gondot. A fertőzöttek tényleges száma persze magasabb lehet a kormány által megadottnál, mert viszonylag kevés tesztet végeznek. A válságstáb információs politikája is fölöttébb átláthatatlan. Nincs napi adat például arról, hány ágyat foglalnak el a kórházakban a vírusos betegek. Ily módon egyesek azt gyanítják, hogy a miniszterelnök a saját számaiban sem bízik, ezért csaknem elkerülhetetlennek tartja, hogy olyan állapotok alakuljanak ki, mint az olaszoknál.

A náci idők teoretikusa büszke lenne rá

Az Európai Néppárt elnöke még az idén neki akar futni, hogy zárják ki a Fideszt a pártcsaládból, írja a Spiegel. Tusk azzal érvel, hogy ugyan a magyar szükségállapot jogi szempontból formálisan nem kifogásolható, csak éppen már semmi köze a demokrácia szelleméhez. Nem tudja ugyan, hogy a válság miatt mikor ülhet össze legközelebb az Elnökség, júniusban vagy esetleg csak szeptemberben, de amikor tanácskozik, akkor eljött a döntés ideje, ez egyértelmű. A politikus addig is meg akarja győzni a tagpártokat, hogy nem kell választani szabadság és biztonság között,mert lehet védekezni a járvány ellen úgy is, hogy a demokrácia is megmarad. Ugyanakkor – fűzte hozzá – Orbán saját hatalma kiépítésére használja fel a koronavírus gerjesztette félelmet. Megjegyzi, hogy valamennyire az egész EU sorsát is befolyásolja, mi lesz a magyar miniszterelnökkel. Orbán ezúttal is a félelemre épít, akárcsak a migrációs hullám idején. Carl Schmitt (a náci idők teoretikusa – a szerk. megj.) bizonyosan büszke lenne rá. A politikus azt vallja, hogy aki a többséget birtokolja, az az csinál, amit csak akar. Bizonyosan azt szeretné, ha a Néppártot, vagy annak egy részét átalakíthatná a maga nemzeti konzervatív, tekintélyelvű mintájára. És nem úgy van, hogy egymaga áll szemben az EPP összes többi pártjával. Trump és a Brexit korában élünk, a demokráciáért vívott harc világméretekben zajlik. Nagyon oda kell figyelni. Tusk arra is kitért, hogy válság idején nem szabad radikális döntéseket hozni, de azért mindennek van határa. Az illiberális demokrácia bizonyosan nem elfogadható a Néppárt többsége számára, az elnököt is beleértve. Megjegyezte, hogy Orbán annak idején egész másként indult, de alighanem korrumpálta a hatalom. A politikus ugyanakkor hevesen bírálta, hogy a lengyel vezetés a járvány kellős közepén meg akarja tartani az elnökválasztást. Szerinte Kaczynski még veszélyesebb, mint Orbán. Hiszen utóbbi tud cinikus lenni, de alapvetően pragmatikus. A lengyel vezető viszont szinte beteges módon igyekszik kiépíteni a hatalmát. Tusk arról is beszélt, hogy az EU rámehet a válságra, épp ezért radikális ellenlépéseket indítványoz. Így azt, hogy a gazdaság megmentése érdekében indítsanak „villámháborút” és a németek, valamint több más állam is vegye ki jobban a részét az újjáépítésből, amint sikerül felülkerekedni a ragályon. Mindenesetre a mostani helyzet nagyon emlékezteti a menekültválságra, mert akkor is az érzelmek, a félelmek, a bizonytalanságok álltak előtérben. Európa jövőjét a konzervatív politikus a nagyobb összefogásban és a kevesebb nacionalizmusban látja. Ha a tagállamok hagyják, hogy a mostani válság még jobban eltávolítsa őket egymástól, akkor azt nem fogják politikailag túlélni. Az EU 5 éve kapta az első figyelmeztetést, a jelenlegi járvány pedig a második. És lehet, hogy több nem is lesz.