Előfizetés

Mesterséges intelligencia menti meg a koraszülötteket

M.K.
Publikálás dátuma
2020.04.19. 16:46
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
Európában évente mintegy 300 ezer koraszülött csecsemő jön a világra. A legfőbb veszély - immunrendszerük sérülékenysége miatt - a fertőzések kockázata (10-25 százaléka elkap valamilyen fertőzést), ami akár halálos is lehet - írja az Euronews.
Rennes-ben a kutatók egy, a mesterséges intelligencián alapuló orvosi döntéshozást támogató rendszert tesztelnek. "A fertőzés jelei későn érkeznek, és nem eléggé körülhatárolhatóak" - magyarázza Patrick Pladys, koraszülöttspecialista, a DIGI-NEWB projekt koordinátora. "Másfelől a csecsemők, akik megfertőződtek, nagyobb valószínűséggel halnak meg, vagy kell együtt élniük később annak szövődményeivel.” Az új rendszer rögzíti a szívverést és a lélegzést, a kameráknak köszönhetően pedig képeket és hangokat is, amit eddig csak akkor láttak és hallottak az orvosok, ha fizikailag jelen voltak. Ötszáz újszülöttet figyeltek meg, majd összesítették az adatokat. A céljuk az volt, hogy közös jellemzőket találjanak annak érdekében, hogy két kategóriát tudjanak létrehozni, az egészséges és a fertőzött csecsemőkét. A kutatás során a tudósok kifejlesztettek egy mutatószámot. Ha ez egy bizonyos érték fölé ér, akkor riasztást ad ki az orvosoknak. Ez akár 12, 48 vagy 24 órával korábban is érkezhet, mint ezelőtt" - mondja Patrick Pladys. "Így ideje lesz felmérni a helyzetet, illetve ha a jelek elég meggyőzőek, akkor akár azonnal is elkezdheti az antibiotikumos kezelést.”  

Az alkohol csak külsőleg segíthet megelőzni a koronavírust

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.18. 14:14

Fotó: Mario De Fina/NurPhoto via AFP / AFP
A fogyasztása, főleg túlzásokba esve növelheti a fertőzés kockázatát.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a koronavírussal kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket cáfolva hangsúlyozta, az alkohol nem véd a koronavírus ellen, sőt túlzásba vitt fogyasztása ártalmas is, ezért hiába tartja a néphagyomány: a pálinka mindenre gyógyír, ne ivással próbáljuk megelőzni a fertőzést – hívta fel a figyelmet Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.      

Csak fertőtlenítésre

A koronavírus hosszabb időn át képes fertőzni úgy is, ha egy beteg után megfogjuk a kilincset, a buszon a kapaszkodót vagy kézbe vesszük a mobiltelefonját. A megbetegedés elkerüléséhez fontos, hogy ne érintsük meg az arcunkat, és ha nincs lehetőségünk szappannal alaposan kezet mosni, használjunk alkoholtartalmú fertőtlenítőt és otthon is fertőtlenítsük a gyakran, közösen használt tárgyakat. Az alkohol képes feloldani a koronavírus örökítőanyagát körbevevő lipidburkot, vagyis zsírréteget, ami a kórokozó széteséséhez vezet. A vírus így inaktívvá válik, nem tud tovább fertőzni.
Sokan úgy gondolják, az alkohol fertőtlenítő hatását belsőleg is érdemes kihasználni, úgy vélik, a „tömények” fogyasztása hatékony módszer a vírusfertőzés elkerülésére. A WHO álláspontja szerint az alkoholfogyasztás nem véd a koronavírus fertőzés ellen, ráadásul ennek rendszeres és túlzott formája kifejezetten káros és egészségügyi problémák kialakulásához vezethet. 
A koronavírus kórokozója a légutak felületét biztosító nyálkahártyán keresztül, cseppfertőzéssel vagy fertőzött tárgyak érintésével juthat a szervezetbe. Belélegezzük, vagy egy tárgyról a kezünkre került kórokozót a szemünkbe dörzsöljük, megvakarjuk az orrunkat vagy a szánkat. A vírus, ahogy megtapad a nyálkahártyán, áthangolja a sejtek működését és újabb vírusok előállításába kezd. Hiába iszunk tehát naponta akár több alkalommal is alkoholt, az nem képes „lemosni” a nyálkahártyáról a vírust és nem is oldja le a kórokozó zsírrétegét.
A rendszeres, túlzott alkoholfogyasztás hosszútávon több szerv megbetegedését okozhatja. Növeli a szív-érrendszeri kórképek, mint a szívritmuszavarok, a magasvérnyomás, az alkoholos szívizombetegség és a stroke kialakulásának kockázatát. Negatívan hat az anyagcserére, fokozza a cukorbetegség és az elhízás rizikóját. Köztudott az alkohol májkárosító hatása, súlyossági foktól függően zsírmáj, májgyulladás, májcirrhosis alakulhat ki. Az alkoholbetegek körében gyakoribb bizonyos daganatos betegségek előfordulása. Az kevésbé ismert, hogy a krónikus alkoholfogyasztás rontja az immunrendszer működését is, és ahogy egy korábbi, az Alcohol Research folyóiratban közölt kutatás megvilágította: növeli a fogékonyságot a tüdőgyulladás kialakulására is. 
A mértéktelen alkoholfogyasztás tehát egyrészt növeli azon krónikus betegségek kialakulásának esélyét, amelyek fokozott rizikót jelentenek a koronavírus-fertőzés szempontjából, másrészt pedig önmagában is veszélyt jelent azzal, hogy növeli a tüdőgyulladás kockázatát – hangsúlyozta a szakorvos.

Különleges génjeik lehetnek a hosszú életű kutyáknak

MTI
Publikálás dátuma
2020.04.18. 09:09

Fotó: Pixabay
Két huszonéves kutyát, Buksit és Kedvest tanulmányozva olyan génváltozatokat azonosítottak az ELTE kutatói, amelyek átlagos élethosszú ebeknél nem fordulnak elő.
Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai legújabb kutatásukban matuzsálemi, 22 és 27 éves kort megélt kutyákat vizsgálva olyan génváltozatokat azonosítottak, amelyek az eddigi ismeretek szerint nem fordulnak elő átlagos élethosszú kutyákban. Minél tovább él valaki, annál nagyobb a genetikai tényezők súlya az öregedésben. A legöregebb matuzsálemek genomja halmozottan tartalmaz az élettartamot növelő génváltozatokat. A legtöbb ilyen gén a sejtek energiatermelésével, önfenntartásával, a DNS-hibák javításával kapcsolatos funkciókat lát el. E gének azonosításához általában nagyon nagy mennyiségű adatelemzésére van szükség, amely során kapcsolatot keresnek az átlagnál hosszabb életkor és egyes génvariánsok előfordulása között – olvasható az ELTE közleményében.
A Szenior Családi Kutya Program keretében folyó kutatás során az etológusok különlegesen hosszú életű kutyák élethosszáért felelőssé tehető genetikai variánsokat azonosítottak. Az ELTE összegzése szerint a Frontiers in Genetics folyóiratban megjelent tanulmány különlegességét az adja, hogy a genetikai analízis két, matuzsálem életkorú kutya teljes genomi információján alapult, amelyeket 850, átlagos élethosszú kutyáéval vetettek össze. Mint írják, az eredmények fontos kezdeti lépést jelenthetnek a kutyák egészséges öregedésének és hosszú életének genetikai feltételeit feltáró kutatások számára.
A kutatóknak sikerült a tanulmány két matuzsálem korú alanyának, Buksinak és Kedvesnek a mintáiból a teljes genomi információjukat kinyerni a szekvenálás segítségével. A magyarázat szerint egy kutya genomja körülbelül 2,5 milliárd genetikai betűt - úgynevezett bázist - tartalmaz, ráadásul minden betűt duplán, annak megfelelően, hogy minden testi kromoszómából (ez a DNS becsomagolt formája) két példánnyal rendelkezik.
Ennek az összesen mintegy ötmilliárd betűnek a megfelelő sorrendben való kiolvasása és összerendezése hatalmas számítástechnikai kapacitást igényelt, ezért az adatokat a kutatók szuperszámítógépek használatával elemezték ki, azt keresve, hogy milyen genetikai variánsok fordulnak elő a két matuzsálem kutyában, és ezek mutatnak-e egymással átfedést.
A legígéretesebb gének közül 4 a génkifejeződés szabályozásával, ezáltal pedig a sejtek alapvető funkcióinak finomhangolásával hozható kapcsolatba, ami egybevág a legújabb szakirodalmi eredményekkel, és egy izgalmas kutatási irányt vetít előre – idézte a közlemény Jónás Dávid bioinformatikust, a tanulmány első szerzőjét.
Az analízist egy korábbi, emberi matuzsálemeket vizsgáló kutatás mintájára is lefuttatták, célzottan az öregedéssel összefüggésbe hozható génekre fókuszálva. A két kutya esetében 24 ilyen variánst sikerült felderíteni. "Amikor a kutyák genomjában található mind a húszezer gént megvizsgáltuk, néhány génben jelentős, úgynevezett start- és stop-kodon mutációkat találtunk. Ezeket érdemes volna tovább vizsgálni, első körben igazolva azt, hogy valós mutációkról van szó, majd pedig feltárni a biológiai hatásaikat is"– mondta Sándor Sára, genetikus.
Kubinyi Enikő etológus, a kutatás vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a különlegesen hosszú életkor elérésében a környezet szerepe is fontos. A magyarázat szerint a kutatás mindkét alanya vidéken, teljesen szabadon élt, sok kutyával, emberrel voltak kapcsolatban. Ebben hasonlítottak a 29,5 évet élt világcsúcstartó ausztrál matuzsálemhez, Bluey-hez. Táplálkozásukat tekintve viszont különbözött a helyzet. Buksit egész életében nyers csirkével és háztáji maradékkal etették, fiatalabb korában ürgékre és pockokra is vadászott a pusztán, míg Kedves ugyanazt ette, amit az ócsai állatotthon többi lakója.
A kutatók szeretnék eredményeiket megerősíteni további idős kutyák vizsgálatával, ezért kérik, hogy aki 22 éven felüli kutyát ismer és szívesen részt venne a kutatásban, jelentkezzen a honlapjukon.