Az ITM javaslata szerint a komplex szakmai vizsgák írásbeli részét a május 4–21. közötti írásbeli érettségi vizsgákat követő időszakban kell megszervezniük az intézményeknek. A gyakorlati vizsgákat pedig az iskolák által meghatározott időpontban - lehetőség szerint – szintén májusban tarthatják meg. A vizsgákat az érettségikhez hasonlóan kis létszámmal, a vizsgázók közötti megfelelő védőtávolság biztosításával, a biztonsági előírások betartásával kell megszervezni és lebonyolítani.
A tervek szerint a vizsga végeredményét a szóbeli vizsga eredménye nélkül kell megállapítani. A vizsgán azok a végzős tanulók vehetnek részt, akik az utolsó tanévben a kötelező szakmai gyakorlat legalább 60 százalékát teljesítették. A vizsgára bocsátás feltételeként előírt okiratok (mint a nyelvvizsga, jogosítvány) bemutatása nem kötelező, sikeres vizsga esetén a bizonyítványt azok hiányában is ki kell állítani.
A javaslat kitér arra is: a mellék-szakképesítés szerzésére irányuló vizsgákat október-novemberben kell majd megtartani. A javító- és pótvizsgák határidejét is meghosszabbítják, június vége helyett az október-novemberi vizsgaidőszak utolsó napjáig. Ha a kormány elfogadja az ITM javaslatát, annak a diáknak a hiányzását, aki a veszélyhelyzetre tekintettel valamelyik vizsgán nem vesz részt, igazoltnak tekintik. Számukra október-novemberben kell majd vizsgalehetőséget biztosítani, amely nem tekintendő javító- vagy pótlóvizsgának. A javaslatról a héten születhet kormánydöntés.
Az intézkedések több tízezer tanulót érintenek, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint 2018-ban 55 ezren tettek szakmai vizsgát.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) lapunk megkeresésére jelezte: feszülten várják a döntést és a kormányrendeletet. A PSZ szakképzésért felelős alelnöke, Gosztonyi Gábor reméli, miután a szakmai vizsgázóknak a május eleji érettségi után is ki kell majd mozdulniuk, a kormánynak lesz egy B-terve is arra az esetre, ha május második felében rosszabbra fordulna a járványhelyzet.
