Elsőként a kaukázusi államok közül Grúzia reagált még februárban a világjárvány megjelenésére. Kijárási, közlekedési korlátozás, a határok lezárása volt a kormány válasza a kórra. Ezzel sikerült mind a fertőzések, mind a halálesetek számát elég alacsonyan tartani. Az intézkedések eredményességét növelte, hogy a járvány viszonylagos politikai békét hozott a kormányzó Grúz álom párt és nacionalista ellenzéke között. A konfliktust a választójogi reform elhalasztása okozta, a kormánypárt élve fölényével megtartaná a vegyes rendszert, amellyel bebetonozhatja hatalmát.
A legnagyobb kihívás az egyház részéről érte a minap a járvánnyal küzdő államot. A grúz ortodoxia, élén II. Illés patriarchával nem akart lemondani a szokásos húsvéti szertartásokról. A hívők a szentáldozáshoz közös kanalat használnak, ikonokat illetnek ajkukkal, s még további számos alkalmuk van a vírus terjesztésére. A kormány a húsvéti napokra megtiltotta a gépkocsiforgalmat. A papok válasza: majd gyalogolnak a hívők.
Tiko Tsomaia, a Grúz Közügyek Intézetének (GIPA) professzora a Népszavának azt mondta: az állam és az egyház konfliktusának az utóbbi lesz a győztese. A grúz ortodoxia az utóbbi évtizedekben a nemzeti önazonosság legbiztosabb eleme lett, II. Illés patriarcha pedig a rendszerváltás óta a kaukázusi állam egyetlen folyamatos és szilárd tekintélyű közszereplője. Mostani fellépése viszont milliók egészségét veszélyeztetheti, s ez megrendítheti tekintélyét.
A szomszédos Örményországban az állam és az örmény egyház megállapodásának köszönhetően a római katolikusokkal egyidőben tartott húsvéti szertartásokat a hívők otthonaikból követhették nyomon. Grúzia és Örményország hasonló módon szenved a járványtól: mindkét ország gazdaságában fontos jövedelemforrás az idegenforgalom és a mezőgazdasági export, valamint a százezernyi külföldön dolgozó által hazautalt pénz. Ez most elmarad, a szürkegazdaság alkalmazottai is az utcára kerültek. A kormányok igyekeznek ezen rétegeket is megsegíteni, ami nem megy könnyedén. A grúz és az örmény gazdaságot egyformán érinti az orosz kapcsolatok leállása, illetve az orosz kereslet radikális csökkenése. Sztepan Grigorjan, jereváni politológus, a regionális állapotok elemzője kérdésünkre azt mondta, a válság kezelését könnyíti, hogy a 2018-as népmozgalom nyomán hatalomba jutott kormány, élén Nikol Pasinjan miniszterelnökkel szoros kapcsolatban áll a társadalommal. A járvány megjelenése után ezért döntöttek például egy alkotmánymódosító népszavazás elhalasztásáról. Örményországban a járvány terjedését a sokáig nyitott iráni határral, illetve Olaszországban dolgozó vendégmunkások hazatérésével magyarázzák. Az utóbbi napokban a jereváni kormány a járvány enyhülését tapasztalja és immár a vállalkozások újraindítását kezdeményezné. 1200-nál több fertőzött betegről és 20 halottról tudtak a múlt hét végén a hivatalos források.
Az örményekkel gyakorlatilag háborúban álló Azerbajdzsánban hasonló méretű fertőzést (1398) és halálozási számot (19) közöltek a hatóságok. Baku május 4-ig meghosszabbította a világ talán legszigorúbb kijárási korlátozását. Azerbajdzsánban az emberek csak akkor hagyhatják el napi egy alkalommal lakásukat, ha erre előzőleg rendőrségi sms-ben engedélyt kaptak. Ha munkába mennek, a foglalkoztatótól kapott, hivatalosan jóváhagyott engedéllyel kell rendelkezniük. Az azeri gazdaságot a vírus mellett a szénhidrogén-árak radikális esése is sújtja. A helyzetre válaszul a tekintélyuralmi rendszer az ellenzéket ötödik hadoszloppá nyilvánította, többeket pedig börtönbe zártak a kijárási tilalommegszegésére hivatkozva.
