A kormány a múlt csütörtökön döntött arról, hogy az írásbeli vizsgákkal a járvány ellenére is megtartja az érettségit május 4-e és 21-e között. A kabinet annak ellenére döntött így, hogy több tanári szervezet mellett még a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar is fölvetette: legalább a nem felvételiző diákok a középiskolai érdemjegyeik alapján kiszámított, úgynevezett megajánlott jegyet kaphatnának az érettségin.
Nem véletlenül ajánlotta több szakmai szervezet is ezt a már számos európai országban választott megoldást. Ha sokan elfogadják a megajánlott jegyet, akkor kevesebben vizsgáznak, vagyis csökkenthető a személyes kontaktusok száma, így a vizsga egészségügyi kockázata.
A módszer mellett szól az is, hogy egészen más körülmények miatt ugyan, de van már precedens annak alkalmazására: 2005-ben – mivel kiderült, hogy kiszivárogtak a matematika tételek – utólag megsemmisítették a vizsgaeredményeket, és sokaknak megajánlottak jegyet. A módszer melletti érvként hozzák fel azt is: így megnyugtatóan lehetne kezelni, hogy az iskolazárlat és a kijárási korlátozás miatt az idei felkészülés irracionális feltételek között zajlott, ráadásul különösen lehetetlen helyzetbe kerültek a tanulási nehézségekkel, technikai hátrányokkal küzdők.
Kérdés maradt viszont az: vajon jelentene-e indokolatlan előnyt vagy hátrányt az, ha az év végi jegyekből generált „vizsgajegyet” ajánlanának meg érettségi gyanánt?
Mivel a hivatalosan elérhető adatbázisokban nincs olyan nyilvántartás, amiből kiderülne, hogy a végzősök év végi jegyei miként viszonyulnak az érettségi eredményeikhez, lapunk egy egy anonim online kérdőívet készített ennek összehasonlítására. Miután valaki beleírta a kérdőívbe az év végi jegyeit az érettségi tantárgyakból és az érettségije eredményeit, akkor a további szükséges számításokat már a Google, illetve a kérdőív összeállítói elvégezték. A kérdőívet sokan megosztották a Facebookon, fölkerült többek között a Szülői Hang és a Diákparlament oldalára. Több mint hatszázan töltötték ki a kérdőívet, kétharmaduk – legalábbis állításuk szerint – 2018-ban vagy 2019-ben érettségizett. A „felmérés” természetesen nem reprezentatív – ezt jól mutatja többek között az is, hogy a kérdőívet kitöltők érettségi eredményének átlaga jóval az országos átlag feletti volt –, ugyanakkor mégiscsak jelzésértékű az összesítés a 600 fős minta alapján.
A legfontosabb tapasztalat, hogy egyetlen tantárgy esetében sincs szignifikáns eltérés az év végi jegyekből generálható, illetve az érettségin szerzett jegyek között. Vagyis a gimnáziumi bizonyítványba bekerülő jegyek alapján 90-95 százalék fölötti arányban egy jegy pontossággal meg lehet jósolni, hogy ki hogyan fog szerepelni az érettségin. Ez viszont azt jelenti, hogy a „megajánlott” jegyek semmiképpen sem jelentenének tömegesen igazságtalan előnyt azok számára, akik nem vizsgáznak. A minimális negatív hatásait pedig ellensúlyozni lehetne azzal, ha a vizsgát választhatóvá teszik. Vagyis, ha valaki javítani akar a „megajánlott” jegyhez képest, akkor vizsgázhat.
A számok alapján a nem továbbtanulók korrekt érettségi jegyének meghatározására mindenképpen alkalmas lenne egy ilyen rendszer. De minden bizonnyal a felvételizők esetében is szolgálna legalább annyi információval a felsőoktatási intézmények számára, mint egy nehezített felkészülési időszak után kizárólag írásban abszolvált érettségi. A felsőoktatásba felvételizők esetében az eljárást tovább lehetne finomítani, ha nem csak az év végi, hanem a félévi vagy esetleg az év közbeni osztályzatokat is figyelembe vennék a jegy vagy a százalék kiszámításánál.
