Előfizetés

Ajánlott jegyajánlás - de a kormány inkább vállalja a víruskockázatot

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2020.04.21. 07:00

Fotó: Népszava
Elzárkózik a kormány attól, hogy érettségi eredménnyé konvertálja a középiskolai jegyeket. Pedig 600 korábban vizsgázott „mérlege” azt jelzi: nem lenne igazságtalan ez a módszer.
A kormány a múlt csütörtökön döntött arról, hogy az írásbeli vizsgákkal a járvány ellenére is megtartja az érettségit május 4-e és 21-e között. A kabinet annak ellenére döntött így, hogy több tanári szervezet mellett még a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar is fölvetette: legalább a nem felvételiző diákok a középiskolai érdemjegyeik alapján kiszámított, úgynevezett megajánlott jegyet kaphatnának az érettségin.
Nem véletlenül ajánlotta több szakmai szervezet is ezt a már számos európai országban választott megoldást. Ha sokan elfogadják a megajánlott jegyet, akkor kevesebben vizsgáznak, vagyis csökkenthető a személyes kontaktusok száma, így a vizsga egészségügyi kockázata. A módszer mellett szól az is, hogy egészen más körülmények miatt ugyan, de van már precedens annak alkalmazására: 2005-ben – mivel kiderült, hogy kiszivárogtak a matematika tételek – utólag megsemmisítették a vizsgaeredményeket, és sokaknak megajánlottak jegyet. A módszer melletti érvként hozzák fel azt is: így megnyugtatóan lehetne kezelni, hogy az iskolazárlat és a kijárási korlátozás miatt az idei felkészülés irracionális feltételek között zajlott, ráadásul különösen lehetetlen helyzetbe kerültek a tanulási nehézségekkel, technikai hátrányokkal küzdők.
Kérdés maradt viszont az: vajon jelentene-e indokolatlan előnyt vagy hátrányt az, ha az év végi jegyekből generált „vizsgajegyet” ajánlanának meg érettségi gyanánt?
Mivel a hivatalosan elérhető adatbázisokban nincs olyan nyilvántartás, amiből kiderülne, hogy a végzősök év végi jegyei miként viszonyulnak az érettségi eredményeikhez, lapunk egy egy anonim online kérdőívet készített ennek összehasonlítására. Miután valaki beleírta a kérdőívbe az év végi jegyeit az érettségi tantárgyakból és az érettségije eredményeit, akkor a további szükséges számításokat már a Google, illetve a kérdőív összeállítói elvégezték. A kérdőívet sokan megosztották a Facebookon, fölkerült többek között a Szülői Hang és a Diákparlament oldalára. Több mint hatszázan töltötték ki a kérdőívet, kétharmaduk – legalábbis állításuk szerint – 2018-ban vagy 2019-ben érettségizett. A „felmérés” természetesen nem reprezentatív – ezt jól mutatja többek között az is, hogy a kérdőívet kitöltők érettségi eredményének átlaga jóval az országos átlag feletti volt –, ugyanakkor mégiscsak jelzésértékű az összesítés a 600 fős minta alapján.
A legfontosabb tapasztalat, hogy egyetlen tantárgy esetében sincs szignifikáns eltérés az év végi jegyekből generálható, illetve az érettségin szerzett jegyek között. Vagyis a gimnáziumi bizonyítványba bekerülő jegyek alapján 90-95 százalék fölötti arányban egy jegy pontossággal meg lehet jósolni, hogy ki hogyan fog szerepelni az érettségin. Ez viszont azt jelenti, hogy a „megajánlott” jegyek semmiképpen sem jelentenének tömegesen igazságtalan előnyt azok számára, akik nem vizsgáznak. A minimális negatív hatásait pedig ellensúlyozni lehetne azzal, ha a vizsgát választhatóvá teszik. Vagyis, ha valaki javítani akar a „megajánlott” jegyhez képest, akkor vizsgázhat.
A számok alapján a nem továbbtanulók korrekt érettségi jegyének meghatározására mindenképpen alkalmas lenne egy ilyen rendszer. De minden bizonnyal a felvételizők esetében is szolgálna legalább annyi információval a felsőoktatási intézmények számára, mint egy nehezített felkészülési időszak után kizárólag írásban abszolvált érettségi. A felsőoktatásba felvételizők esetében az eljárást tovább lehetne finomítani, ha nem csak az év végi, hanem a félévi vagy esetleg az év közbeni osztályzatokat is figyelembe vennék a jegy vagy a százalék kiszámításánál.

Veszélyes rítus

Gyakran elhangzó érv az érettségi mellett, hogy van egyfajta rituális „felnőtté avató” funkciója is, és az érettségizők maguk is igénylik, hogy éles vizsgaszituációban megméressenek. Ez békeidőben minden bizonnyal így is van sokaknál, amikor azonban egy járvány idején a vizsgahelyzet közvetlen egészségügyi kockázatot – a krónikus betegek vagy a koronavírusra érzékenyebbek esetén akár életveszélyt – jelent, akkor egy ilyen szempont valószínűleg kisebb súllyal esik a latba.

Több tízezer gyerek maradhat ki a digitális oktatásból, ezt még a Klebelsberg Központ is kénytelen elismerni

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.04.21. 06:40

Fotó: Zagyi Tibor / Népszava
A valóság azonban drámaibb, mint azt az állami statisztika alapján gondolni lehetne.
A Klebelsberg Központ (KK) mintegy 750 ezer diákjának öt százaléka nem rendelkezik a szükséges eszközökkel, vagy még internettel sem a digitális távoktatáshoz – erről Hajnal Gabriella, a KK elnöke beszélt múlt pénteken az InfoRádióban. Azt is elmondta, esetükben levél útján oldják meg az oktatást. Ugyanakkor a KK korábbi tájékoztatása szerint nemcsak levélben, hanem telefonon vagy családsegítő szolgálat közreműködésével is eljuttathatják a feladatokat és a tananyagot. Az öt százalék első pillantásra alacsony aránynak tűnhet, ám valójában ez is rengeteg diákot jelent: a KK-elnök által ismertetett számok alapján mintegy 37,5 ezret. Vagyis ennyien biztosan vannak, akik kiesnek a koronavírus-járvány miatt március 16-tól elrendelt tantermen kívüli, digitális tanulásból. – Az érintett diákok száma még ennél is magasabb lehet, a fenti adat csak a KK által fenntartott intézményekre vonatkozik. De az egyházi fenntartású iskolákban és a szakképzésben is nagyon sokan lehetnek, akik eszközök hiányában kimaradnak az online távoktatásból – mutatott rá Ercse Kriszta oktatáskutató. Becslései szerint a 100 ezret is meghaladhatja azoknak a tanulóknak a száma, akiknek az oktatását nem lehet digitális módszerekkel biztosítani. Hermann Zoltán, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa is hasonló következtetésekre jutott. Az országos kompetenciamérés 2017-es adatait (amely még tartalmazta a háztartásban található számítógépekre, illetve az internethozzáférésre vonatkozó háttéradatokat) felhasználva azt állapította meg, hogy például általános iskola felső tagozatában minden ötödik diák elérhetetlen az online oktatás számára. Erre alapozva 21 szakmai szervezet, alapítvány petíciót is indított a távoktatásból kieső tanulók támogatására. Felhívták a figyelmet, a Digitális Jólét pontok közül sok zárva van, de sokan a nyitva tartó pontokhoz sem tudnak eljutni a megfelelő közlekedés és információ hiányában. „Az eddigi tapasztalatok szerint van, ahol az ételosztáshoz kapcsolódóan, papíron kapják a gyerekek a feladatokat. A papíralapú feladatosztás nem teszi lehetővé, hogy a gyerekek segítséget vagy magyarázatot kérhessenek a pedagógusoktól, így aki számára csak ez a megoldás maradt, az le fog maradni a tanulásban” – írták. Az oktatásirányítástól egyebek mellett azt kérik, pontosan mérjék fel az érintett diákok körét, s állami forrásokkal, forprofit és civil szervezetek összefogásával kezdeményezzék a családok megfelelő eszközökkel és internetkapcsolattal való ellátását. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi, 2019-es adatai szerint Magyarországon a gyermekes családok internet-ellátottsága 98 százalékra nőtt, ám mint arra Ercse Kriszta rámutatott, ez nem azt jelenti, hogy minden gyermeknek egyformán van hozzáférése, eszköze. Különösen a hátrányos helyzetű, szegényebb térségekben élő családoknál jelenthet gondot a szükséges mennyiségű és minőségű eszközök hiánya, függetlenül attól, van-e internetelérhetőség.

További viták az érettségi körül

Egyre több szakmai szervezet követeli a május elejére időzített írásbeli érettségik elhalasztását – s az csak az egyik indok, hogy a tanulók egy része nem rendelkezett megfelelő technikai eszközökkel és feltételekkel ahhoz, hogy hatékonyan részt vegyen a távoktatásban. Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi nyilatkozata alapján – mely szerint május 3-án tetőzhet a járvány Magyarországon – sokak szerint nagy kockázattal járna mintegy 83 ezer végzős diákot és több ezer tanárt arra kényszeríteni, hogy két hétig az iskola és lakóhelyük között ingázzanak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ezt szabadságkivétellel akadályozná meg. A tanároknak ugyanis jogszabályi lehetőségük van arra, hogy évente hét munkanap szabadságot kivegyenek. A PDSZ-elnöke, Szűcs Tamás lapunknak elmondta: számos megkeresést kaptak tagjaiktól, hogy élnének ezzel a lehetőséggel. A tankerületek azonban arra hivatkozva tagadják meg a szabadság kiadását, hogy azt elsősorban csak a nyári szünetben lehet kiadni. A PDSZ szerint ez jogellenes. – Azt a célunkat viszont már elértük, hogy minél több emberhez juthasson el annak a híre: a májusi érettségi a jelenlegi körülmények között életveszélyes – fogalmazott Szűcs Tamás.

Pontosították az Európai Bizottság alelnökét: mégsem szeretik Orbánék rendjét

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.04.21. 06:20
Portrait WIGAND Christian SPP001
Fotó: Etienne Ansotte / © EU
Az Európai Bizottságnak nem változott az álláspontja: továbbra is fennállnak az aggályai a magyarországi helyzettel kapcsolatban, és vizsgálni fogja a felhatalmazási törvényből eredő döntéseket és a végrehajtásukat — közölte lapunkkal Christian Wigand bizottsági szóvivő. A szóvivő arra a kérdésünkre reagált, hogy Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke a hétvégén valóban azt állította-e a cseh közszolgálati tévében, hogy a magyar jogszabály nem sérti az uniós jogot. Wigand hozzátette, hogy az EU testület minden tagállamban nyomon követi a rendkívüli intézkedések megvalósítását, különösen abból a szempontból, hogy megfelelnek-e a jogállamiság követelményének és az alapvető jogoknak. A vizsgálat egészen addig fog tartani, amíg az intézkedéseket fel nem oldják. A szóvivői nyilatkozat arra utal, hogy az Európai Bizottságnak főként amiatt vannak aggályai, hogy a kormány a törvény adta felhatalmazással visszaélve követhet el jogsértéseket. Mint Ursula von der Leyen elnök az Európai Parlament elnökének április elején írott levelében kifejtette, a rendkívüli helyzetben Magyarország kormánya szélesebb körű felhatalmazást élvez, mint a többi tagállamé, elsősorban a túl általánosan megfogalmazott jogkörök és a világos időkorlát hiánya miatt. Az álhírek terjesztésének büntethetőségéről szóló előírások ugyancsak elég homályosak ahhoz, hogy esetleges aggodalmakat keltsenek. A tagállamokban hozott rendkívüli intézkedések az EU-ügyi miniszterek szerdai videókonferenciáján is napirenden lesznek. Az általános eszmecserének nem elsősorban az lesz a témája, hogy a lépések összhangban állnak-e az uniós joggal és értékekkel, de valószínűleg ezek a kérdések is fel fognak merülni a hozzászólásokban, miután ezt több kormány kifejezetten kérte — tudatták lapunkkal az EU Tanácshoz közeli források. A tanácskozáson ezúttal sem tűzik napirendre a Magyarországgal és Lengyelországgal szemben kezdeményezett 7. cikkelyes eljárást, bár Didier Reynders igazságügyi biztos a napokban ezt szorgalmazta egy online konferencián, és az Európai Parlament is felszólította a miniszteri testületet, hogy végre lépjen a tettek mezejére. A folyamat azonban az év elején elakadt: először azért, mert az EU soros horvát elnöksége nem kívánt foglalkozni vele, mostanra pedig a járvány miatt életbe léptetett óvintézkedések gátolják, hogy az előírásoknak megfelelően a huszonhetek rendes ülésen, hivatalos formában tárgyaljanak a jogállam érvényesülésének esetleges veszélyeiről a két tagállamban.