Leépítést hoz a vírusadó

Publikálás dátuma
2020.04.22. 07:00

Fotó: Népszava
Végül a dolgozók ihatják meg a levét a kiskereskedelmi különadónak, miután a multik többet fizetnek be, mint amennyit az idén béremelésre költöttek.
Többet kell befizetniük a nagy élelmiszerláncoknak a járvány elleni védekezési alapba kiskereskedelmi különadó formájában, mint amennyit az idén bérfejlesztésre költenek, ennek pedig félő, hogy a végén a dolgozók isszák meg a levét – véli Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. Számításai szerint a két legnagyobb multinál az idén mintegy 7 milliárd forintot fordítottak béremelésre, év végig viszont 8 milliárd forint vagy még annál is több különadót kellene befizetniük (amennyiben decemberig fennmarad a veszélyhelyzet, hiszen elméletileg a kiskereskedelmi különadóról szóló kormányrendelet is csak addig él). A kisebb cégek adóterhe pedig már 3-4 hónap alatt is több lesz, mint amennyit az idén fizetésemelésre költenek. Karsai Zoltán szerint mindebből az következik, hogy a jövő évi béremeléseknek búcsút mondhatnak a dolgozók, sőt, hamarosan csoportos létszámleépítések is jöhetnek abban az ágazatban, az élelmiszerkereskedelemben is, amely egyébként a különadó nélkül viszonylag jól átvészelte volna a koronavírusjárványt. A mintegy havi egymilliárd forintnyi különadóval sújtott Spar például a megnövekedett márciusi forgalom miatt felvett új dolgozókat a különadóra hivatkozva bocsájtja most el – ez mintegy 900 dolgozót érint. Karsai Zoltán szerint azonban az egyik nagy hazai bútoráruháznál is sor került már több mint 50 fős létszámleépítésre, és félő, hogy hamarosan más élelmiszerláncok is elbocsátásba kezdenek. Hiába generáltak ugyanis a február végi, március eleji pánikvásárlások kiugró forgalmat, a túlórákra, illetve a védekezésre – maszkokra, fertőtlenítésre, plexifalakra – az áruházak sokat is költöttek. A vásárlási láz ráadásul már jócskán alább is hagyott. A húsvét pedig végképp nem úgy sikerült a kereskedők beszámolói szerint, mint azt a tavalyi forgalom alapján számolták, a vásárlók visszafogták a költéseiket – magyarázza a szakszervezeti vezető. Az idén összesen 36 milliárd forint – a költségvetés szempontjából aprópénznek számító - extra bevételt remél a kormány, nagyobbrészt a kiskereskedelmi multiktól; a május 1-től bevezetendő adó mértékét ugyanis a bevétel függvényében sávosan állapítja meg a rendelet. Azoknak a cégeknek kell fizetniük, amelyek előző évi árbevétele meghaladta az 500 millió forintot: félmilliárd és 30 milliárd forint árbevétel között 0,1, 30-100 milliárd forint között 0,4, 100 milliárd forint felett pedig 2,5 százalékot. A fenti paraméterek mentén lényegében minden kereskedelemmel foglalkozó cégnek fizetnie kell: az élelmiszer-, ital- és dohányboltokon túl a gépjármű- és a gépjármű-alkatrész kereskedőknek és a benzinkutaknak is, csakúgy, mint az információs, híradás-technikai termékeket, ruházati cikkeket, játékot vagy könyvet árusítóknak, valamint az online kereskedőknek. A KSH adatai szerint mintegy 120 ezer kiskereskedelmi üzlet működik Magyarországon, ezek túlnyomó többsége nem fog fizetni, mert az éves forgalmuk 500 millió forint alatt marad. Egy-két ezerre becsülhető azon kereskedők száma, akiknek az árbevétele 500 millió és 30 milliárd forint között van, néhány tucat társaság éves árbevétele pedig 30 és 100 milliárd forint közötti. A tervezett 36 milliárd forintnyi adó érdemi része tehát mindössze tíz társaságtól érkezik majd be  – mutatott rá Laczka Sándor, a Deloitte magyarországi kiskereskedelmi-élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.  A 2018-as forgalmi adatok alapján a legmagasabb, 2,5 százalékos kulcs csak néhány nagy nemzetközi kiskereskedelmi láncot – a Tescot, Spart, Lidlt, Auchant, Penny Marketet, Aldit – érinti – így számol Torsten Braner, a Taylor Wessing Budapest partnere is. Azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a két alacsonyabb kulcs is számtalan kereskedőt kötelez több tíz-, illetve esetenként százmilliós nagyságrendű adó megfizetésére egy olyan időszakban, amikor a nem napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek csak korlátozottan tarthatnak nyitva, látogatásuk pedig a kijárási korlátozás értelmében rendszerint tiltott.       

Alig bővülhet idén a kiskereskedelmi forgalom

Részben a koronavírus miatti pánikvásárlásoknak köszönhetően 2020 első két hónapjában 14,5 százalékos értékbeli, valamint 9,5 százalékos volumenbeli bővülést mutatott a kiskereskedelem forgalma – összegzi a GKI Gazdaságkutató Zrt. A vírus miatt kialakult gazdasági helyzetben azonban - az elbocsátások, bér- és munkaidő-csökkentések, valamint a fogyasztói árindex megugrása miatt – a lakosság reáljövedelmének növekedési üteme csökken. A kijárási korlátozás és a kiskereskedelmi egységek rövidített nyitva tartása következtében pedig a forgalom is sok esetben jelentősen visszaesett, vagy meg is szűnt. A GKI számításai szerint 200 ezer új munkanélküli és 100 ezer új félállású dolgozó 6 hónap alatt 250 milliárd forinttal mérsékelné a kiskereskedelmi forgalmat. Eközben a munkanélküliségtől tartók is visszafogják fogyasztásukat, és hitelből is kevésbé vásárolnak, ami további 300-500 milliárd forint forgalomkiesést okozhat. Ha ez a forgalomkiesés valóban megtörténik, akkor az év elején várt 10 százalék körüli, 1200 milliárd forintos forgalombővülés helyett csak 550-600 milliárd forinttal emelkedhet az idén a forgalom, ami az árnövekedést figyelembe véve 1 százalékos volumenbővülést jelentene. Ha ennél több munkanélküli és részmunkaidős lesz, akkor viszont a kiskereskedelmi forgalom vissza is eshet.  

Szerző

Gyengült a forint

Publikálás dátuma
2020.04.21. 19:13

Fotó: Shutterstock
Az euró jegyzése a kedd reggeli 352,76 forintról 353,90 forintra emelkedett.
Gyengült a forint árfolyama kedd késő délután a főbb devizákkal szemben a nemzetközi kereskedelemben a reggeli szintekhez képest. Az euró jegyzése a kedd reggeli 352,76 forintról 353,90 forintra emelkedett. Az euró 350,78 forint és 356,04 forint között mozgott. A dollár a reggeli 325,69 forintról 326,19 forintra erősödött, a frank jegyzése pedig 335,48 forintról 336,37 forintra emelkedett. Az euró minimálisan drágult a dollárral szemben, reggel 1,0832 dolláron, 18.45-kor 1,0850 dolláron jegyezték. 
Szerző

Késleltetett munkanélküliségi adatok: 40 ezerrel többen keresnek már állást, mint amit a „friss” hivatalos statisztika mutat

Publikálás dátuma
2020.04.21. 15:04

Fotó: RAFA RIVAS / AFP
Hetente 11-12 ezer fővel nő a regisztrált álláskeresők száma, amely immár meghaladta a 320 ezret is – derül ki a lapunk birtokába jutott háttéranyagból. Februárhoz képest 56 ezerrel több a munkanélküli, a valós szám ennél is magasabb lehet.
Új adatokat közölt honlapján a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) a regisztrált álláskeresők számáról: eszerint márciusban összesen 281 213-an kerestek munkát, azaz 17 ezerrel többen, mint februárban. Ez azonban korántsem a legfrissebb adat, és a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben – amikor április eleje óta a kormány becslése szerint is naponta úgy 4 ezer embert rúgnak ki a munkahelyéről - nem is tükrözi hűen a jelenlegi állapotokat. Az NFSZ honlapján ugyan áprilisi adatokat még nem közöltek, ám az innovációs tárca lapunk birtokába jutott háttéranyagából kiderül, hogy léteznek ilyenek, és meglehetősen lesújtó képest is festenek. Április második hetében - április 6-12. között – ugyanis már 320 624 regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván. Ez egy hét alatt csaknem 12 ezer fős növekedést jelent, március 30. és április 5. között ugyanis még 308 624 álláskeresőt regisztráltak a rendszerben. A február végi adatokkal összevetve pedig már 56 ezerrel több munkanélkülit jelez a statisztika (a ténylegesen munka nélkül maradt emberek száma ennél még magasabb lehet, hiszen nem mindenki regisztráltatja magát a foglalkoztatási szolgálatnál). Az NFSZ frissen átalakított honlapján csak hónapokra lebontott statisztika látszik, a legutóbbi így márciusi, de az is jóval kevésbé részletes bontásban, mint eddig, ráadásul a megszokott összefoglaló elemzés nélkül. Így nem látszik például az sem, márciusban hányan kerestek úgy munkát, hogy már nem részesültek álláskeresési támogatásban. Pedig januárban például az akkori 254 ezer regisztrált munkanélküli csaknem fele ellátás nélküli álláskereső volt. Nincs adat egyelőre a tartósan munkát keresők számáról és arányáról sem. Az azonban még a most közölt adatokból is kiolvasható, hogy a koronavírus-járványt főként a nők, az 55 év felettiek, illetve a csupán általános iskolai végzettséggel vagy még azzal sem rendelkezők sínylették meg, azaz körükben növekedett erőteljesebben a munkanélküliség.  A jelenlegi helyzetben azonban a hónapokra lebontott – a heti eredményeket átlagoló - statisztika szebb képet közöl, mint a heti bontás. A lapunk birtokába jutott heti bontású statisztikából ugyanis az látszik, hogy március vége óta hétről hétre 11-12 ezerrel nő az állásukat elvesztők száma. Március utolsó hetében például még 297 ezren regisztráltak álláskeresőként, április első hetében pedig már – ahogy fentebb is írtuk – 11 ezerrel többen, majd április második hetére újabb 12 ezer fővel bővült a létszám. A frissebb, április első két hetét bemutató statisztikából az is látszik, hogy a munkanélküliség főként a legfiatalabb és a legidősebb korosztályt érinti: ezen időszakban a regisztrált álláskeresők közül minden hetedik 25 éven aluli volt, minden ötödik pedig az 55 év feletti korosztályból került ki. Az álláskeresők több mint fele középfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, 6 százalékuknak pedig diplomája is volt. A koronavírus miatti rohamléptékben növekvő munkanélküliség erősen sújtja a turizmus-vendéglátásban dolgozókat. Április első két hetének statisztikája szerint ugyan az összes álláskereső kevesebb, mint 5 százaléka dolgozott korábban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén, az új belépők körében azonban már jóval magasabb, 13 százalék feletti azok aránya, akik ezen nemzetgazdasági ágból érkeztek. Az újonnan regisztrált álláskeresők közül különösen magas arányban - az összes új álláskereső negyede, ötöde – dolgozott korábban ezen a területen Csongrád, Veszprém, illetve Zala megyében. 
Szerző