„Olyan” tüneteket is okozhat a tartós stressz

Publikálás dátuma
2020.04.22. 16:16

Fotó: Alice S. / AFP
A szorongás következtében kialakuló refluxos panaszok hasonlíthatnak a koronavírus-fertőzés esetén megjelenőkre, ezért megijeszthetnek és ördögi körbe is ránthatnak.
A mostani bizonytalan helyzet sokaknak okoz jelentős stresszt, szorongást, sőt akár pánikot is, ami előhozhatja, illetve felerősítheti a reflux tüneteit. „Ha ezzel nem vagyunk tisztában és gyomorégést, -fájdalmat érzünk, berekedünk, köhögni kezdünk, ráadásul mellkasi szorító érzést és nehézlégzést, hátfájást is tapasztalunk, a koronavírus ismert tüneteinek fényében a riadalmunk fokozódhat. A folyamat ráadásul ördögi körbe is ránthat” – mondta Mikoly Kriszta reflux terapeuta a Népszavának.

Görcsben a gyomor

A sok testi folyamatot működtető vegetatív idegrendszer nagyon érzékeny az érzelmi állapotunkra, ha jól vagyunk, boldogsághormon termelődik, ha viszont gond van, megjelennek az úgynevezett vegetatív tünetek: szívdobogás, fejfájás, hasmenés, hányinger és hányás, puffadás. Stressz esetén az agyalapi mirigy kortizolt, gyulladáskeltő hormont kezd termelni, ami az egész testre rossz hatással van. A vegetatív idegrendszer úgynevezett szimpatikus része az „üss vagy fuss” stresszhelyzetek megoldásáért, a paraszimpatikus pedig a nyugalmi, „pihenj és eméssz” állapot kialakításáért felelős. Optimális esetben ezek egyensúlyban vannak, vagy a nyugalmi állapot felé tolódnak. Manapság azonban, a koronavírus-járvány előtti életünkben, de annak kellős közepén is, a stresszes reakció az általános, ettől voltunk és vagyunk sokszor idegesek. 
Már a vegetatív idegrendszer harmadik ága, az egész emésztőrendszer, de a hasnyálmirigy és az epehólyag működését is befolyásoló bélidegrendszer, illetve annak hatalmas jelentősége is kezd egyre ismertebbé válni. Megállapították, hogy az agyba futó parancsok nagy része a belekből indul, és a gyors kapcsolat, amelyet a nervus vagus nevű főideg vezényel, ráadásul oda-vissza irányú. Nem véletlenek tehát az olyan kifejezések, mint a „görcsbe ránduló gyomor” és a „lenyelhetetlen és megemészthetetlen esemény”, amelyek az agy és a gyomor intenzív kapcsolatára utalnak. A vegetatív idegrendszer aktív összeköttetésben van a gyomor-, bélrendszerrel, a köztük lévő kommunikációt a bélfalban lévő több százmillió idegsejt, az úgynevezett bélagy biztosítja. Így tehát, ha a beleink nem egészségesek, az immunrendszer sem tud megfelelően működni – tette hozzá a szakember. 
Stressz esetén megemelkedik a savszint, amely „meghozza” a refluxos tüneteket is. Ha az állapot tartós, napokig, hetekig, de akár hónapokig érezhetjük a gyomorszájfájdalmat, a puffadtságot és az égő érzést is. Az otthoni munka az esetek többségében kényelmetlen, görnyedő üléssel jár, hiszen kevesen tudnak a lakásukban ideális munkakörülményeket teremteni. A gyomor folyamatos préselése, a hasűri nyomás növekedése is kiválthatja a refluxos tüneteket.   

Mit tehetünk?

Hasznos pro- és prebiotikumokat. algát szedni, fontos figyelni a megfelelő táplálkozásra, a sok zöldség- és gyümölcsfogyasztásra. „Ennek egészen élvezetes módja a manapság divatos smoothie-k ivása, amelyet a mikrobiom rendszert támogató, a jó baktériumokat felerősítő adalékokkal is fel lehet turbózni” – javasolta a szakember. Érdemes relaxációs légzést alkalmazni, amelyeknek több fajtája is létezik. Mikoly Kriszta ajánlása szerint a legegyszerűbb, ha naponta többször háton fekve négy ütemen keresztül a hasunkba szívjuk a levegőt, majd négy egység alatt kifújjuk, ha jólesik, be- és kilégzés közben rövid ideig bent is tarthatjuk.
Lehet szedni recept nélkül kapható savcsökkentőket, nagyon fontos a napi 2-2,5 liter folyadék elfogyasztása. Ihatunk gyógyteákat, különösen lefekvés előtt segít az akácvirág, a nyugtató hatású orbáncfű vagy citromfű, de a gyulladáscsökkentő lándzsás útifű, illetve ezek keveréke is. Ha az idegeskedés miatt sok levegőt nyelve gázosnak érezzük a gyomrunkat, az édesköményből, fehér ürömből vagy a kálmos nevű gyógynövényből készített teakeveréket érdemes fogyasztani – tanácsolta a reflux-terapeuta.
„Ha a reflux hátterében lelki sérülés sejthető, normál esetben mentálhigiénés szakemberhez, pszichológushoz irányítom a beteget, de jelenleg hiába ajánlja bárki is: ne aggódjunk, képtelenség megtenni. A mostani helyzeten nem tudunk változtatni, és nem tudjuk azt sem, hogyan alakul a jövő, ennek ellenére - nem csak a reflux miatt - fontos, hogy próbáljuk oldani és csökkenteni a szorongást. Vigyünk rendszert a mostani életünkbe is. Kis célokat tűzzünk magunk elé és keressünk kapaszkodókat. Próbáljunk meg kikapcsolódni; olvassunk jó könyveket, nézzünk filmeket, tartsuk a kapcsolatot a családunkkal, barátainkkal, és a szabályokat betartva menjünk a szabadba, sétálni, kirándulni, és otthon is mozogjunk. Sok refluxosnak a rendszeres mozgás a stressz levezetését – is - szolgálja, ezért fontos, ne hagyják abba. Ne punnyadjunk bele a helyzetbe, ha ugyanis jön egy kis pánik is, annak beláthatatlan következményei lehetnek” – figyelmeztetett a szakember.
Szerző
Frissítve: 2020.04.22. 16:35

„Ez csak átmeneti állapot” – Így őrizhető meg a lelki egyensúly a járvány idején

Publikálás dátuma
2020.04.21. 14:14

Fotó: COLLANGES/BSIP via AFP / AFP
A biztonságérzet megingása, az aggasztó hírek hatására akár pánikba is lehet esni, ennek és túlzott szorongás, depresszió elkerülésében szakember tanácsai segítenek.
A koronavírus európai megjelenése után hazánkban is látszottak a jelei a bizonytalan helyzet okozta pániknak: sokan megrohamozták a boltokat, felvásárolták a tartós élelmiszereket, elfogytak a kézfertőtlenítők, az antibakteriális tisztítószerek, a szájmaszkok. „Mindez érthető, az ismeretlentől való félelemre adott természetes reakció, ahogy normális a járványra szorongással, álmatlansággal, rémálmokkal, étvágytalansággal vagy éppen falási rohamokkal is reagálni. Ilyen krízishelyzetben teljesen természetes az is, ha állandó feszültséget érzünk, gyakori dühkitöréseink vannak, szomorúak és lehangoltak vagyunk. Fontos azonban, hogy a lelki és mentális egyensúly megőrzésére is tudatosan odafigyeljünk, és ne adjuk át magunkat a negatív gondolatoknak” – hangsúlyozta Bolczár Szabolcs, klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus-jelölt, a Budai Egészségközpont személyközpontú tanácsadója.

Fókuszáljunk a pozitívumokra

Bár egy súlyos járványidőszak közepén nem egyszerű feladat megtalálni az örömöt, mégis törekednünk kell arra, hogy az adott keretek között minél több pozitív élményt gyűjtsünk. Ha nem is találkozhatunk személyesen a családtagjainkkal és a barátainkkal, ne mondjunk le a társaságukról. Tartsuk a kapcsolatot telefonon, chaten, Skype-on, a lényeg, hogy támogassuk egymást és erősítsük az összetartozás érzését. A sportot és a kulturális élményeket sem kell hanyagolni: tornázzunk otthon és kövessünk online színházi vagy koncertközvetítéseket, nézzünk izgalmas filmeket és olvassunk érdekes könyveket. A WHO azt is ajánlja, próbáljunk meg minél többet a szabad levegőn tartózkodni, természetesen a korlátozás szabályait betartva, kerülve a másokkal történő érintkezést, így csökkentve a fertőzés kockázatát.

Kezeljük a stresszt

Van néhány otthon is alkalmazható módszer, amelyek segítségével kordában tarthatjuk a mindennapjainkat átható stresszt és szorongást. Válasszuk azt a technikát, amelyik számukra a legideálisabb: légzőgyakorlatokat, rendszeres meditációt vagy relaxációt, jógát vagy egyéb testmozgást, autogén tréninget, vagy bármi mást, amiről úgy érezzük, segít oldani a stresszt. Az interneten ezekhez egyre több segítséget találunk, a Facebookon számos online jóga- vagy meditációs csoporthoz csatlakozhatunk. Ha azonban úgy érezzük, önerőből nem tudunk megküzdeni a pszichés terhekkel, hívjunk fel egy lelkisegély-szolgálatot, ahol segítenek ezek kezelésében.

Szerezzük vissza a kontrollt

„Az egyik legnyomasztóbb dolog a jelenlegi helyzetben, hogy úgy érezzük, az események irányítása teljesen kicsúszott a kezünkből, nincs már befolyásunk a saját és szeretteink jövőjére. Más krízishelyzetekkel, például egy balesetből való felépüléssel vagy egy válással ellentétben a koronavírus esetében 
nem látjuk a stresszhelyzet végét.

A mindennapi élet kisebb dolgaiban azonban visszaszerezhetjük az irányítást, amellyel csökkentjük a tehetetlenség- és szorongásérzést. Ha otthon sem engedjük el magunkat és nem ülünk egész nap pizsamában a számítógép előtt, ha folyamatosan ügyelünk a higiéniai és a társas érintkezésre vonatkozó szabályok betartására, azzal a lelki egészségünknek is jót teszünk” – emelte ki a szakember.

Alakítsuk ki az új rutinunkat

A szorongás és a pánik leküzdésének hatékony módja az önfegyelem, valamint a napi rutin kialakítása otthon is. Ha home office-ban látjuk el a munkánkat, szabjuk meg előre, mikor dolgozunk, mikor végzünk házimunkát, mikor játszunk a gyerekkel, mikor tartjuk a kapcsolatot a szeretteinkkel és mikor szórakozunk vagy sportolunk. 

Csak hiteles forrásból

Egy ilyen súlyos helyzetben jellemzően azokban is felélénkül a híréhség, akik egyébként nem követik intenzíven a napi eseményeket. Bár fontos a jól informáltság, egy ilyen kiélezett helyzetben érdemes a szokásosnál is alaposabban ellenőrizni, honnan tájékozódunk, csak hiteles, ellenőrzött forrásokat kövessünk, és ne dőljünk be álhíroldalaknak. A pánik érzését az is fokozza, ha egyfolytában a híreken csüngünk, és percről percre követjük az új megbetegedések és az áldozatok számát. Amennyire lehet korlátozzuk tehát a hírfogyasztást és határozzuk el, hogy például csak napi 3-4 alkalommal nézünk rá a friss hírekre.

Ne feledjük: ez átmeneti állapot!

Bár néha úgy tűnik, a mostani helyzetnek soha nem lesz vége, a legfontosabb, hogy emlékeztessük magunkat arra, mindez csak átmeneti. Még nem tudjuk, hogy mikor, de az életünk vissza fog térni a megszokott kerékvágásba – ezt észben tartva sokkal könnyebb leküzdeni a negatív érzéseket.
Szerző
Frissítve: 2020.04.21. 14:36

Így segíthetjük a szervezet vírus elleni védekezését

Publikálás dátuma
2020.04.20. 13:40
Koronavírus és a szervezet antitestjei
Fotó: JUAN GAERTNER/SCIENCE PHOTO LIBR / JUAN GAERTNER/SCIENCE PHOTO LIBRARY
Tehetünk valamit, hogy ne kapjuk el a betegséget, vagy legalább minél enyhébb legyen a lefolyása? A mindenkit foglalkoztató kérdésekre a Magyar Tudományos Akadémia által megkérdezett szakemberek válaszolnak.
A világméretű COVID-19-járvány kezelésében jelentős az egyéni felelősség szerepe. Ahhoz, hogy a járványügyi szabályok szigorú betartásán túl hogyan tudunk még védekezni, ismernünk kell az emberi szervezet védekezési mechanizmusainak az alapjait, a koronavírus-fertőzésre adott válaszreakcióját, és azt, van-e ennek a folyamatnak olyan pontja, ahol érdemes beavatkoznunk. Az mta.hu Falus András immunológust és Szűcs Gabriella belgyógyász-immunológus szakorvost kérdezte.
Klinikailag a SARS-CoV-2 által okozott Covid-19 betegség súlyosságát tekintve több formában zajlik. A betegek kis százalékában lehet tünetmentes, a betegek egy része enyhe légúti fertőzésnek megfelelő tüneteket mutat, egy részüknél Covid-19-tüdőgyulladás alakul ki, kis részüknél pedig ehhez életveszélyes szövődményként légzési elégtelenség társul. Az, hogy melyik betegben melyik tüneti formája jelentkezik a betegségnek, a gyakorlati tapasztalatok alapján becsülhető. Tudjuk, hogy az idősebb kor, a társbetegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség, szív-ér rendszeri betegségek, krónikus tüdőbetegség, rosszindulatú daganatok) magas rizikót jelentenek a súlyos szövődménnyel járó forma kialakulására. Ugyanakkor ezen kívül találkozunk súlyos, halálos kimenetelű betegséggel a fiatalabb, háttérbetegségben nem szenvedő fertőzöttek között is. Ennek alapján felmerül a kérdés, hogy mi magunk tehetünk-e valamit annak érdekében, hogy a betegséget ne kapjuk el, vagy ha már elkaptuk, akkor minél enyhébb lefolyású legyen.

A vírusok „fegyverrendszerei”

A vírus nem sejtes szerveződésű, mikroszkóppal sem látható (szubmikroszkopikus) organizmus, amely élőlények sejtjeiben képes szaporodni. Minden növénynek, állatnak, gombnak, egysejtű eukariótának és baktériumnak ismertek a vírusos fertőzései. Máig mintegy 5000 fajukat írták le, de a modern molekuláris biológiai technikáknak köszönhetően számukat több millióra becsülik. 
A mai napig megoszlanak a vélemények arról, hogy a vírusok egyáltalán élő szervezetek-e. A legfőbb ellenérv, hogy önállóan, megfelelő „gazdasejt” nélkül nem képesek osztódásra, de behatolás után képesek úgy átprogramozni a sejtet, hogy az a vírus sokszorosítására kényszerüljön. A vírusok tehát - ellentétben a baktériumokkal és az egysejtű gombákkal - nem „szaporodnak” élő sejtek nélkül. A megfertőzött sejteket a vírusok közvetlenül is károsíthatják.

Védőpajzs: immunrendszer

A vírusfertőzések ellen az egészséges immunrendszer több módon is védekezik. A természetes (veleszületett) immunitás jelenti időben az első, azonnali védelmi vonalat. Ez egy gyorsan reagáló, „katasztrófaelhárító csapat”, amely immunológiai értelemben vett „memóriával” nem rendelkezik. Ide tartoznak a testnedveinkben (vér, nyirok, nyál, bélnedvek) található molekulák (citokinek), amelyeket a számos szövetben többféle sejt termel, és közvetlenül is képesek a vírusfertőzött sejt elpusztítására. A természetes immunitás fontos része, hogy felismerik a betegséget okozó behatolók felszíni mintázatát, és aktiválják a természetes immunitás többi sejtjét és funkcióját is. Ez lehet az alapja annak a friss felvetésnek, hogy a BCG-vel (Bacillus Calmette Guérin) tuberkulózis ellen oltott emberek általános immunvédettsége kissé erősebb lehet a vírusokkal szemben is. 
A szerzett immunitás lassabban alakul ki, de hosszú távú (immun)memóriával rendelkezik. Ennek kialakítása a lényege a védőoltásoknak is. A T-sejtek által szabályozott B-limfociták a vírus felszíni antigénjeivel reagáló ellenanyagokat képesek termelni. Ezek a vírus terjedésének, illetve az újrafertőződés megakadályozása révén fejtenek ki vírusellenes hatást. A fertőzés vagy a remélhetően minél hamarabb rendelkezésre álló védőoltások alkalmazása után immunológiai védettség alakul ki. Ennek hossza sok mindentől, például a személy genetikai hátterétől, az életmódjától, a vírus változékonyságától, stb. függ. Ma még nem tudjuk, hogy a koronavírus esetén csak átmeneti (években kifejezhető) vagy életre szóló védettség alakul-e ki.
A vírusok – evolúciójuk miatt – „kicselezhetik” az amúgy többféle „fegyverrendszerrel” védekező immunrendszert. Túlélésüket segíti, hogy genetikai anyaguk gyakori mutációja miatt sűrűn váltogatják a köpenyfehérjéiket (antigénjeiket), miközben megtartják fertőzőképességüket, ilyenek az influenza- és a náthát okozó rhinovírusok. Szerencsére ezek a változások időnként a vírus „lefegyverzésével” járnak. Csak bízhatunk abban, hogy a koronavírusokkal is ez történik, és „trónfosztásuk” hamar bekövetkezik. Egyes vírusok többféle „stratégiával” közvetve is béníthatják a rájuk veszélyes sejtes immunreakciót. A vírusfertőzés következtében a fertőzött sejt olyan felszíni receptorokat kezd kifejezni, amelyek mintegy „megelőző csapás” révén visszatámadják a rájuk veszélyes immunsejteket, így a fertőzött sejt „ellentámadása” előbb bénítja meg az immunsejteket, mint hogy azok kifejthetnék a hatásukat.

Hogyan segíthetünk szervezetünknek a védekezésben?

A fertőzésekre való fogékonyságot számtalan tényező határozza meg. Még az egyébként teljesen egészséges embereknél is különböző a fertőzések gyakorisága, ugyanabban a körben és körülmények között ugyanaz a kórokozó az egyik embert megbetegíti, a másikat pedig nem. Ezt befolyásolja a genetikai háttér, a védő felszínek, a bőr, a nyálkahártyák aktuális állapota, a táplálkozás, a higiénés körülmények, stb. A korábbi járványok alapján tudjuk, hogy a járvány hamarabb és nagyobb mértékben érinti a rossz táplálkozási és higiénés viszonyok között élőket. Ehhez társulnak a fertőzésekre való fogékonyságot tovább növelő krónikus betegségek. Mindezek alapján ahhoz, hogy lehetőség szerint ne kapjuk el a fertőzést, elsődleges teendőnk a higiénés és társadalmi rendszabályok betartása.
Az egyes szervek, szervrendszerek egészséges működéséhez az egész szervezet optimális körülményeinek, homeosztázisának fenntartása szükséges. Ahhoz, hogy a szervek - szív, tüdő, vese, endokrin mirigyek, máj, vérképző rendszer stb., beleértve az immunrendszert is - jól működjenek, stabil ionháztartás, enzimfunkciók, sejtanyagcsere, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, stb. szükségesek. Az A-vitamin elsősorban a látásban, a B-vitaminok a szénhidrát-anyagcserében és az idegrendszer működésében, a C-vitamin mint antioxidáns az anyagcsere-folyamatokban, a D-vitamin a csontanyagcserében, az immunrendszer működésében, az E-vitamin szintén antioxidánsként, a K-vitamin pedig a véralvadásban játszik szerepet. Az ásványi anyagok és nyomelemek; a cink, a vas, a réz, a magnézium, a szelén, stb. elsősorban bizonyos enzimek működését biztosítják. A vitaminok, nyomelemek tehát nélkülözhetetlenek az emberi szervezet számára. Megfelelő összetételű, kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozással biztosítani tudjuk belőlük a szükséges mennyiséget, ami mellett egészséges embereknek nincs szükségük külön pótlásukra. Az egészséges étkezés napi három–öt olyan étkezést jelent, amelyek tartalmaznak fehérjét, szénhidrátot (elsősorban összetett szénhidrátokat, de persze a testsúlytól függően megengedettek az egyszerű szénhidrátok is), zsiradékot, zöldséget, gyümölcsöt. A megfelelő vitamin-, nyomelem- és ásványianyag-ellátottság mellett a szervek – így az immunrendszer is – a körülményekhez adaptálva működnek. Az egészséges immunrendszer a külső környezet kihívásának megfelelően reagál, nem javítja a válaszadást, és így 
nincs is szükség úgynevezett „immunerősítésre."

Kivétel a D-vitamin, amelyet szerteágazó funkciója alapján inkább D-hormonnak neveznek. Mivel az aktív D-vitamin kialakulásához a bőrben napfényre van szükség, és Magyarországon az emberek jellemzően kevés időt töltenek a napon (ami indokolt is a káros UV-sugárzás miatt), nem megfelelő táplálkozási szokások mellett a D-vitamin-hiány általánosnak tekinthető a populációban. Ezért a D-vitamin pótlás javasolt azoknál, akiknél a szérumban mért szintje nem éri el a normálértéket. Ezt támasztják alá azok a kutatási eredmények is, amelyek kimutatták, hogy bizonyos immunológiai kórképek, autoimmun betegségek és daganatos betegségek kialakulása összefüggésbe hozható az elégtelen D-vitamin-szinttel. 
Ezzel szemben az elterjedt, nagy dózisú C-vitamin (napi 2000–10 000 mg) bevitele nem indokolt, hiszen csak annyi hasznosul belőle, amennyi a sejtek működéséhez szükséges, és mivel vízben oldódó vitamin, a felesleges mennyiség hamar kiürül a szervezetből, sőt egyes esetekben a húgyúti oxalátkő képződés fokozásával gondot is okozhat. Hasonlóképpen nem indokolt, sőt akár veszélyes is lehet a zsírban oldódó vitaminok (A, E, K) „pótlása”, ha egyébként változatosan táplálkozunk. Ezek ugyanis felhalmozódhatnak a szervezetben, túladagolásuk betegséget okozhat.
Más a helyzet akkor, ha az egész szervezet működését befolyásoló alapbetegségek mellett a táplálkozás, ezzel a szükséges tápanyagok bevitele, felszívódása nem elégséges. Ilyenkor a létfontosságú molekulák, vitaminok, nyomelemek megfelelő bevitelére egyéni adagolással külön is szükség van, amelyet a kezelőorvosok határoznak meg. A hirdetésekben, interneten ajánlott egyéb „immunerősítők” hatékonyságával kapcsolatban nincsenek megfelelően alátámasztott, bizonyítékon alapuló eredmények, ezért alkalmazásuk a Covid-19-fertőzés kivédésére sem ajánlott.

Ha mégis bekövetkezik a baj

Covid-19 betegség esetén elsődlegesen a járványügyi szabályokat kell követni: enyhe esetben otthoni elkülönítésre, fertőtlenítésre, stb., súlyos tünetek jelentkezésekor kórházi kezelésre van szükség. Arra vonatkozóan, hogy a betegség kialakulásakor tehetünk-e valamit azért, hogy ne súlyosbodjanak a tünetek, nincs elegendő információnk. 
Otthoni körülmények között maximálisan ajánlott a higiénés szabályok betartása, lehetőség szerint továbbra is a kiegyensúlyozott táplálkozás. Étvágytalanság, láz, hasmenés esetén megfelelő folyadékbevitellel szóba jöhet a vitamin-, nyomelem-, ásványianyag- vagy elektrolitpótlás. Ezek nemcsak az immunrendszer, hanem az egyéb szervrendszerek normális működését is segítik. Külön „immunerősítésre” azonban ekkor sincs szükség, különösen annak a folyamatnak az ismeretében, amely a súlyos, életveszélyes állapot kialakulását jellemzi. Ha olyan beteg kapta el a fertőzést, akinek valamilyen alapbetegsége van, akkor annak a kezelését, a rendszeresen szedett gyógyszerek szedésének folytatását, esetleges módosítását egyeztetnie kell a kezelőorvossal.
A SARS-CoV-2 koronavírus a fertőzéskor a légutak gyulladását okozza, majd a vírus szaporodásával súlyos esetben vírusos tüdőgyulladást vált ki. A fertőzéssel együtt elinduló immunválasz lecsengetheti a vírusfertőzést: csökkenti a gyulladást, a beteg meggyógyul. Bizonyos esetekben azonban a védő immunválasz károsodik, a vírus szaporodása fokozódik, a sérült szövetek, sejtek mennyisége nő, ami egy szisztémás gyulladásos kaszkád kialakulásához vezet, klinikailag a légzési elégtelenség tüneteivel. Ebben a folyamatban már a speciális, intenzív osztályos kezelésre van szükség, amelynek során - életveszélyes állapotban - akár az immunológiai folyamatok bizonyos lépéseinek a gátlása is szóba jön, a gyakorlati tapasztalatok és kutatási eredmények birtokában kidolgozott ajánlások alapján.
A szakemberek összegzése alapján a Covid-19-fertőzés megelőzésében és kezelésében elsősorban a higiénés és a társadalmi rendszabályok betartásának, a kiegyensúlyozott táplálkozásnak van szerepe, amelynek része lehet egy ismert alapbetegség szervi tüneteinek megfelelő vitamin- és nyomelem-kiegészítése az orvos javaslata szerint. A nem ismert összetételű, mechanizmusú, bizonyítékokkal nem alátámasztott hatékonyságú „immunerősítőknek” a szerepe erősen megkérdőjelezhető, alkalmazásuk nem ajánlott. A teljes cikk itt olvasható.
Szerző