A „Magyarország népképviseleti rendszerének harminc évvel ezelőtti visszaállításáról” címet viselő határozattervezet szerint ugyan „a Szent István-i államszervezéshez fogható jelentőségű tettként” tekintenek a rendszerváltásra és a demokratikus jogállam kiépítésére, de „a rendszerváltozás továbbvitele során hozott döntésekkel nem sikerült gátat szabni társadalom jelentős részét érintő kiábrándulásnak és a kommunista diktatúrát korábban fenntartó csoportok meg-megújuló uralmi törekvéseinek. E – posztkommunizmusként jelölhető, az ország újbóli lecsúszásának és külső függésbe kerülésének veszélyét többször felidéző – korszakot az új Alaptörvény 2012. január elsejei hatályba lépése zárta le”. Ez a szöveg nyilvánvalóan a 2010 előtti baloldali kormányokra utal. A május 2.-i rendkívüli parlamenti ülésen, ahol a tervezetet feles többséggel elfogadják majd, a kormánypártok újból elkötelezik magukat „a rendszerváltoztatás célját és értelmét adó értékek – a szabadság, az alkotmányosság és a nemzeti önrendelkezés – mellett”.