Zágráb már kifele, Belgrád még befele tart

Publikálás dátuma
2020.04.22. 19:22
Andrej Plenkovic horvát kormányfőre egy nővér húzza fel a gumikesztyűt a zágrábi ideiglenes tábori kórház meglátogatása előtt
Fotó: DAMIR SENCAR / AFP
A délszláv utódállamok közül Szlovénia áll legjobban a koronavírus kezelésével. Horvátország sem panaszkodhat, de Szerbia számára még messze az út vége.
Horvátországban a kormány eddig kiválóan vizsgázott válságkezelésből. A megbetegedések száma jelentősen csökkent, hétfőn mindössze tíz új megbetegedést regisztráltak, de kedden is csak 27-et, miközben 30 embert engedtek haza a kórházakból gyógyultként. Vagyis ha lassan is, de csökken az aktív fertőzöttek száma. A halottak száma 48, a halálozási arány 2,5 százalékos. A kormány óvatosan elkezdi a szigorú korlátozások enyhítését. Hétfőtől már nem kell a munkáltató által adott papírral igazolni, hogy az illető jogosan ment ki az utcára. Davor Bozinovic belügyminiszter, egyúttal a polgári védelem főparancsnoka, azt közölte, hogy a jövő héttől további enyhítésekre van kilátás. A határokon azonban várhatóan marad az ellenőrzés. Csakúgy, mint megannyi másik országban, a válságból itt is a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) profitált. A februári felmérésekben a szociáldemokraták még előzték a HDZ-t, ám a múlt heti közvélemény-kutatás már fordulatot mutatott. A válságból több politikus is politikai tőkét tudott kovácsolni. Elsők között említhetjük Andrej Plenkovic miniszterelnököt, aki nemcsak a válságot kezeli jól, de időlegesen az európai politikában is tényezővé vált, hiszen jelenleg Zágráb tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét – igaz, számos zágrábi rendezvényt is le kellett mondani a vírus miatt. Zágrábot március 22-én a Richter-skála szerinti 5,3-as erősségű földrengés rázta meg, számos épület megrongálódott. Így Plenkovicnak egyszerre két komoly válsághelyzettel is meg kellett küzdenie. A másik személyiség, aki még sokat nyerhet a mostani krízissel Vili Beros egészségügyi miniszter, aki kiváló szakember benyomását keltette, tartózkodott attól, hogy politizálja a történéseket és minden esélye megvan arra, hogy a HDZ majd  őt jelölje zágrábi polgármesternek. A kormánypártnak úgyis elege van a számos korrupciós ügybe keveredett városvezetőből, Milan Bandicból. A járvány miatt eddig 21 ezren vesztették el az állásukat, ami még gondokat okozhat a zágrábi kabinetnek. Szerbiában egyelőre drámai állapotok uralkodnak. Már több mint 130-an vesztették életüket, a fertőzöttek száma meghaladja a 7 ezret. Európában itt vezették be az egyik legszigorúbb kijárási korlátozást. A héten ezt enyhítették, a 65 évnél idősebbek pénteken és vasárnap félórás sétát tehetnek - de csak a lakásuktól legfeljebb 600 méter távolságra. Megnyitották a piacokat is, ám este 18 óra után továbbra is kijárási tilalom van érvényben. Predrag Kon virológus, aki naponta tájékoztatja az újságírókat az aktuális helyzetről, úgy véli, hogy legjobb esetben 10-12 hét múlva csenghet le a járvány. A kormány válságkezelését finoman fogalmazva nem illették mindig elismeréssel. Aleksandar Vucic elnök ellen komoly támadási felületet jelent  virológus „szakembere”, a médiában sokat szereplő Branimir Nestorovic, aki a válság kezdetén a világ legnevetségesebb vírusának minősítette a Covid-19-et és azt tanácsolta a szerb nőknek, nyugodtan járjanak át vásárolni Olaszországba. Az ügynek talán nem is lett volna akkora visszhangja, ha maga Vucic  nem hallgatta volna a háttérből mosolygó arccal a vidám előadást. Nestorovic nem kért bocsánatot, ezzel szemben lekicsinylően beszélt a horvát válságkezeléséről, mondván, szerinte a nyugati szomszéd olcsó teszteket használ. Egyúttal azt is közölte, korábbi kijelentése „céltudatos vicc” volt, bár az sem akkor, sem utólag nem tűnt humorosnak. A kormánypárti szerb média (ellenzéki már alig maradt) egyfajta szuperhősnek állítja be Vucicot, de a járvány megmutatta, hogy az ország nincs felkészülve a válsághelyzetekre. Az elnök a krízist arra használja fel, hogy minél több politikai hasznot húzzon belőle. Bevezette a rendkívüli állapotot, felfüggesztette a parlamentet, még több hatalom összpontosul a kezében, mint korábban. Amikor totális kijárási tilalmat vezetett be, az emberek pánikszerű bevásárlásba kezdtek. Ez is közrejátszhatott abban, hogy az országban hirtelen rendkívüli módon megemelkedett a fertőzések száma.

Szlovénia túl van a nehezén

Szlovéniában szerda reggelig 1344-en betegedtek meg, de az új fertőzések száma már nagyon alacsony, kedden mindössze kilencet jeleztek. Az aktív esetek száma alig haladja meg az ezret és 37-en haltak meg. Az ország már túlvan a nehezén, Ljubljana elkerülte az olaszországi forgatókönyvet. A szlovéniai fertőzöttek jelentős hányada az idősotthonok lakói közül kerül ki. A kabinet március 16-án elrendelte az üzletek nagy részének bezárását, ám tervei szerint május 15-én már az éttermek és bárok is kinyithatnak. A héten számos üzlet és szolgáltató nyitotta meg kapuit, különösen az autó- és gumiszerelő műhelyeket rohamozták meg sokan, hogy átváltsanak a nyári gumikra.

Frissítve: 2020.04.22. 19:42

Meghaladta a tízezret a koronavírus-fertőzöttek száma Szingapúrban

Publikálás dátuma
2020.04.22. 18:55

Fotó: ROSLAN RAHMAN / AFP
Az eredetileg május 4-ig bevezetett részleges karantént a fertőzések magas száma miatt négy héttel június 1-ig meghosszabbítják.
Szingapúrban a délkelet-ázsiai országok közül elsőként meghaladta a tízezret a koronavírus fertőzések száma, miután három egymást követő napon több mint ezer fertőzöttet regisztráltak. A városállam egészségügyi minisztériuma szerint az utóbbi egy napban 1016-al gyarapodott az esetek száma, amelyeket szinte kivétel nélkül az alacsony fizetésű – túlzsúfolt szállásokon élő – vendégmunkások körében regisztráltak. A fertőzöttek közül mindössze 15-en szingapúri állampolgárok, illetve állandó lakosok. Hétfőn 1426, kedden 1111 fertőzöttet azonosítottak, s a szerdai adatokkal együtt számuk 10 141-re emelkedett. Bár a fertőzések számát tekintve Délkelet-Ázsiában Szingapúrban van a legtöbb eset, a Covid-19 betegségben elhunyt 11 pácienst illetően a városállamban az egyik legalacsonyabb a halálozások száma. Gan Kim Jong egészségügyi miniszter kedden elmondta, hogy a regisztrált fertőzöttek számának ugrásszerű növekedése az utóbbi két hétben a kormányzat kiterjedt tesztelésével magyarázható a külföldiek által lakott munkásszállásokon. Beszélt arról is, hogy az intézkedések szigorítása keretében a vendégmunkások most már nem hagyhatják el a szálláshelyeket, és nem járhatnak dolgozni. Az egészségügyi tárca szerint keddig bezáróan 7127 fertőzött vendégmunkást regisztráltak. Mintegy 1,2 millió külföldi dolgozik Szingapúrban, akik közül nagyjából 200 ezren élnek a város különböző pontjain lévő munkásszállásokon. A kormány egyben bejelentette, hogy az eredetileg május 4-ig bevezetett részleges karantént a fertőzések magas száma miatt négy héttel június 1-ig meghosszabbítja. Szingapúrban csak a nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtó boltok tartanak nyitva, az iskolákat és az egyetemeket bezáratták. A szingapúri lakosok csak a legszükségesebb esetekben hagyhatják el otthonukat. A járványügyi szabályok megsértőit pénzbírságokkal, illetve akár szabadságvesztéssel is sújthatják. 
Szerző

Nemzetközi vizsgálatot sürget Ausztrália a koronavírus eredetének felderítése érdekében

Publikálás dátuma
2020.04.22. 17:29

Fotó: Shutterstock
Scott Morrison független értékelést szeretne az ügyben, beleértve a kórokozó megjelenésére adott első kínai választ, illetve a WHO reagálását.
Nemzetközi vizsgálat megindítását sürgette az új típusú koronavírus-járvány eredetének felderítése érdekében az ausztrál miniszterelnök az amerikai és a francia elnökkel, valamint a német kormányfővel folytatott szerdai telefonbeszélgetéseiben. Scott Morrison független értékelést szeretne az ügyben, beleértve a kórokozó megjelenésére adott első kínai választ, illetve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) reagálását. Mint közölte, Donald Trump amerikai elnökkel a WHO szerepéről és a nemzetközi válaszintézkedések átláthatóságának, hatékonyságának javításáról beszéltek. Peking élesen bírálta a lépést, mondván, az ausztrál vezetés Washington utasításait követi. Emmanuel Macron francia államfő pedig úgy vélekedett, hogy bár valóban voltak kezdetben bizonyos kérdéses ügyek, most az összetartásra kell helyezni a hangsúlyt, és nincs itt az ideje a vizsgálatnak. Emellett ugyanakkor aláhúzta, hogy minden félnek átlátható módon kell eljárnia. Kínát és az Egészségügyi Világszervezetet is számos bírálat érte amiatt, ahogy a koronavírus-járványt kezelték. Donald Trump április közepén bejelentette: az Egyesült Államok felfüggeszti a WHO finanszírozását, mivel az ENSZ szakosított szervezete szerinte nem megfelelően reagált a járványra, és Kína érdekeit védte. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója korábban azt mondta, hogy a válság végét követően értékelni fogják annak a kezelését is. A vírus a tavaly decemberi megjelenése óta 2,3 millió embert fertőzött meg világszerte, a halottak száma megközelíti a 160 ezret.
Szerző