Varga Mihály óriáshitelt vett fel a kínaiaktól Mészáros Lőrinc vasútépítési projektjére

Publikálás dátuma
2020.04.24. 12:59

Fotó: Pénzügyminisztérium
Varga Mihály aláírta a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz kapcsolódó kínai hitelszerződést. Az elmúlt két napban 1300 milliárd forinttal nőhetett az államadósság.
Színes-szagos Facebook videóban jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter pénteken, hogy maga részéről aláírta a Budapest-Belgrád vasútvonal hazai szakaszának felújításhoz kapcsolódó hitelszerződést. (Korábban a kínai fél már láttamozta a végleges megállapodást.) A 160 kilométeres Soroksár-Kelebia közötti vonalat kétvágányúsítják és az utazási sebességet a jelenlegi óránkénti 60-80 kilométerről,  160 kilométerre emelik. A beruházás teljes költsége 700 milliárd forint, a kapcsolódó beruházásokkal együtt eléri az ezer milliárdot, a megtérülési ideje 2400 év. A vonalon érdemei teher és személyforgalom nem bonyolódik, a nagy kínai terv szerint itt jönnének Pireusz kikötőjéből kínai áruk Európában. A mai ismertek szerint ez napi két pár tehervonatot jelentene – ezért a 2400 éves megtérülési idő. Varga Mihály a videóban annyit árult el a hitelszerződésről, hogy az nagyon jó kondíciójú és fix kamatozású – magyarán semmit. Annyi tudható, hogy az építést a Mészáros Lőrinc-féle OPUS Nyrt. egyik leánycége nyerte konzorciumban egy kínai vasútépítő vállalattal. A beruházás 85 százalékát fedezik a kínai beruházási bank hiteléből, ez a 700 milliárdos kerettel számolva is 595 milliárd forintot hitelfelvétel, a hiányzó bő százmilliárdot a költségvetés fedezi. Csütörtökön a Államadósság Kezelő Központ Zrt sikeres eurókötvényaukciót hajtott végre 2 milliárd euró (700 milliárd forint) értékben. Így az elmúlt két napban a két forrásbevonással 1300 milliárd forinttal a (GDP 2,6 százalékával) nőtt az államadósság.
Szerző

Több mint 800 embert bocsátanak el a Bosch hatvani gyárából

Publikálás dátuma
2020.04.24. 12:52
Képünk illusztráció
Fotó: JOSE A. TORRES / AFP
A vállalat a megrendelések számának zuhanásával indokolta a döntést.
A hatvani Bosch-gyár megrendelési állománya 70-75 százalékkal zuhant, ezért a cég több mint 800 embertől válik meg – derül ki az Index birtokába került, a gyár dolgozóinak küldött belső levélből. A portál értesülését megerősítette a Bosch sajtóosztálya. A portál azt írja, a vállalat arról tájékoztatta a dolgozóit, hogy a koronavírus elterjedése és az autóiparban lezajló változások miatt nagy mértékben lecsökkentek a hatvani gyár megrendelései. Közölték, hogy a normál üzletmenethez való visszatérés 2020-ban nem várható. Mivel az autóipar gyártási számai a közeljövőben várhatóan nem térnek vissza a korábbi szintre, ezért a hatvani gyárban létszámleépítésbe kezdenek.
Még ebben a hónapban elküldenek 700 kölcsönzött munkavállalót, és év végéig az „indirekt területen” dolgozó munkavállalók létszámát is csökkentik 130 fővel.

A Bosch 1998-ban nyitotta meg hatvani gyárát, ahol autóelektronikai termékeket állítanak elő. Az üzem jelenleg hatezer főt foglalkoztat.

Kétszer ennyi embert akart leépíteni a Bosch

Az elmúlt hetekben, sőt hónapokban a szakszervezet több alkalommal is egyeztetett a munkáltatóval annak érdekében, hogy minél kevésbé legyen fájdalmas a tervezett létszámleépítés – mondta lapunknak Kozma Zsolt, az Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezetének elnöke. Szavai szerint nem a vírus az egyetlen oka annak, hogy 830 ember az utcára kerül. Az elmúlt másfél évben egyre többet lehetett hallani és tudni az autóipar piacainak beszűküléséről és az ezzel kapcsolatos közelgő válságról. - Eredetileg ennek a létszámnak a dupláját tervezte leépíteni a Bosch, azért kezdtünk intenzív tárgyalásba, hogy lehetőleg minél több munkahelyet megmentsünk. Ez azok számára is lemondásokkal jár, akik állományban maradtak, hisz több juttatástól elesnek, és olyan is van, akinek az alapfizetése csökkent - mondta. Ez volt az ára annak, hogy nem 1600 hanem „csak" 830 ember maradt most állás nélkül. A Bosch saját alkalmazottait az év végéig több lépcsőben tervezik elbocsátani, és valamennyien megkapják a kollektív szerződés szerinti járandóságaikat. Kozma Zsolt szerint köztük több a szellemi, mint a fizikai állományú dolgozó. A hatvani gyárban jelenleg 5500-6000 közötti a létszám, ebből 1400 volt eddig a kölcsönzött munkavállaló, vagyis gyakorlatilag közülük minden másodiktól megválnak. Kozma Zsolt hozzátette, azt kérték a cég vezetésétől, kísérjék figyelemmel, hogy ez úgynevezett kikölcsönzött, most utcára került munkavállalók is megkapják a jogos járandóságaikat. A létszámcsökkentés során kérték, hogy csak különös indokkal lehessen elbocsátani a gyermekét egyedül nevelő szülőt, egy háztartáson belül élőket, öregségi nyugdíj előtt álló munkavállalókat. A cégvezetés ígéretet tett arra, hogy igyekszik a szempontokat figyelembe venni döntése során - mondta Kozma Zsolt. - Doros Judit 

Szerző
Frissítve: 2020.04.24. 19:50

MNB: a cégek 37 százaléka készül elbocsátásokra

Publikálás dátuma
2020.04.24. 11:48
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A magyar kkv-k 55 százaléka gondolkodik a munkaerő megtartásban, 37 százalék elbocsátásra készül.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) március 26 és április 2-a között egy nagy mintás, 5000 céget – jellemzően kis és közepes vállalkozásokat – érintő felmérés az első komolyabb vizsgálat, amely a válság kitörése óta először publikál egy kvázi kormányzati szerv. (Bár tudható, hogy a kormány folyamatosan monitorozza a közvéleményt, érdemi információkat eddig a kormány nem hozott nyilvánosságra.) Az MNB felméréséből kiderül, hogy a válaszadó cégek 55 százaléka a foglalkoztatotti létszám megtartásában gondolkodik, de a válság előtti létszámot csak legfeljebb 2 hónapig tartják fenntarthatónak. A probléma enyhítése érdekében a válaszadók a munkaszervezésben terveznek változtatásokat: 46 százalékuk távmunkában, 44 százalékuk részmunkaidős foglalkoztatásban gondolkodik, de a tervek közt magas arányban jelenik meg a létszámcsökkentés (37 százalék) és a dolgozók fizetés nélküli szabadságra küldése (35 százalék) is. A távmunka a válaszadók 73 százaléka számára a tevékenység jellege miatt nem jelenthet megoldást. A vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás (38 százalék), a szállítás, raktározás (42 százalék), illetve a feldolgozóipar (45 százalék) tevékenységi köreiben volt a legkisebb azok aránya, akik a válság előtti létszám fenntartását tervezik – írja az MNB.  A felmérés idején a kitöltők közel fele az árbevétel 30 százalék feletti csökkenését tapasztalta és további jelentős csökkenésre számítanak a következő 1-3 hónapban. A válaszadók 44 százaléka szerint legalább fél évre lesz szükség ahhoz, hogy a bevételek újra elérjék a válság előtti szintet. A személyes jelenlétet igénylő szolgáltatással (például vendéglátás, szórakoztatás) foglalkozó válaszadók kiemelkedően magas (80-100 százalék) arányban számítanak arra, hogy tevékenységüket egy hónapnál hosszabb ideig fel kell függeszteni a járvány miatt. Más területeken (például mezőgazdaság, feldolgozóipar) ez az arány jóval alacsonyabb (40-50 százalék). A felmérésben résztvevők körülbelül 80 százaléka a járvány miatt nem emelt árakat.  A cégek 63 százaléka tapasztalt fennakadásokat termelési, szolgáltatási folyamatában beszállítói problémák miatt. A szállítókra visszavezethető fennakadások kapcsán a válaszadók legtöbbször a járvány által leginkább sújtott országokból (Olaszország, Spanyolország, Németország, Kína) érkező, illetve a belföldi szállításokkal kapcsolatos nehézségeket emelték ki. 
Szerző