PDSZ: Vonják vissza az érettségi időpontjáról szóló döntést

Publikálás dátuma
2020.04.25. 11:13

Fotó: Népszava
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete úgy véli: a pénteken bejelentett döntésnek egészen biztos, hogy lesznek áldozatai.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete felszólította Maruzsa Zoltánt, hogy vonja vissza döntését az érettségi időpontjáról. A PDSZ nyílt levelében azt írta, hogy ha a köznevelésért felelős államtitkár ezt nem teszi meg, ő is „legalább olyan mértékben lesz felelős az ebből következő tragédiákért, mint főnöke”.
Maruzsa Zoltán pénteken jelentette be, hogy jelenleg nem lát arra indokot, hogy az érettségit elhalasszák, ezért az eredetileg kijelölt, május 4-i időpontot fenntartva, a maximális egészségvédelmi intézkedések mellett lebonyolítják az érettségit. Az államtitkár elmondása szerint a döntést megelőzően egyeztetéseket folytatott többek között a Nemzeti Pedagógus Karral, a Pedagógusok Szakszervezetével, az Oktatási Hivatallal, a Klebelsberg Központtal, az Oktatási Hivatallal, az Országos Diáktanáccsal és járványügyi szakértőkkel. A PDSZ viszont erre reagálva azt írta, hogy az államtitkár „kizárólag a kormánynak alárendelt, és vele egyetértő szervezetekkel egyeztetett”, de a valódi egyeztetés elmaradt.
„A PDSZ elutasítja az egyeztetésnek ezt a színházi formáját, és hamisnak tartja az abból levont következtetést”

– tették hozzá.

Megjegyezték, hogy Maruzsa Zoltán a hat megkérdezett szervezetből csak az Országos Diáktanács véleményét hozta nyilvánosságra: annak 19 tagjából 17-en támogatták az érettségi május 4-ei kezdetét. 
„Kérdés, hogy milyen információk alapján szavazott a 19 diák. Vajon tudták-e, hogy a május 4-ei érettségi elhalasztásának mi az alternatívája? A jogszabályokban és az államtitkári kommunikációban ennek nyoma sincs”

– állapították meg.

A szakszervezet álláspontja szerint a döntéssel olyan, akár krónikus betegségben szenvedő, vagy veszélyeztetett családtagokkal rendelkező fiatalokat is a májusi érettségire szorítanak, akik jogosan féltik a továbbtanulásukat. Úgy vélik, nem az a kérdés, hogy lebonyolíthatók-e a vizsgák, hanem az, hogy mekkora kockázattal.
„A PDSZ szerint egyetlen ember egészségét és életét sem szabad veszélyeztetni olyan esetben, amikor nincs maximális biztonság és van kockázatmentes alternatíva. Márpedig lehetőség van az érettségik és az egyetemi őszi szemeszter kezdetének elhalasztására, és ezen túl is jó pár más lehetőség kínálkozik, beleértve akár a jegymegajánlást vagy az online érettségit is”

– írták.

Emlékeztettek arra, hogy Szlovákiában Branislav Gröhling oktatási miniszter az érettségi helyett a jegymegajánlás mellett döntött, és még a lengyel kormány is belátta, hogy az érettségit legalább egy hónappal el kell halasztani. A PDSZ úgy véli, hogy a pénteken bejelentett döntésnek egészen biztos, hogy lesznek áldozatai, ezért felszólították Maruzsa Zoltán, hogy azonnal vonja azt vissza. Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke lapunknak azt nyilatkozta, hogy az érettségiről szóló kormányrendelet kiadása és a meghirdetett időpont közti idő félelmetesen rövid, nem csupán a szervezők, de a felkészülő diákok számára is. Megállapította, hogy a koronavírus-járvány május 3-ára meghirdetett tetőzése és a május 4-i vizsgakezdés egészségügyi kockázata óriási, ráadásul a csak írásos számadás a felkészülés szempontjából lényeges tanulócsoportokat érint hátrányosan.

DK: Több mint százezer aláírásnál tart az érettségi időpontjának elhalasztásáért indított petíció

A Demokratikus Koalíció szombaton közölte: már több mint százezer aláírásnál tart az érettségi időpontjának elhalasztásáért indított petíciójuk. „A kormány egy felelőtlen döntéssel ugyanis a vírus hazai tetőzésének másnapjától, május 4-től vizsgáztatna le több tízezer diákot, veszélyeztetve ezzel nem csak az ő egészségüket, de a tanárokét, családtagokét, barátokét is. Ez a rengeteg aláírás is azt bizonyítja, hogy Orbánék döntése tarthatatlan: az érettségi vizsgákat el kell halasztani, az új időpontot pedig a szakmai szervezetekkel, a szülőkkel és a pedagógusokkal egyeztetve kell kijelölni” – hangsúlyozta a párt, hozzátéve, „mi, európai magyarok egy olyan országban hiszünk, ahol a kormány a tévedését belátva képes átgondolt és felelős döntést hozni mindannyiunk egészsége érdekében.”

Szerző
Frissítve: 2020.04.25. 11:16

2 millió 600 ezer maszk és 21 lélegeztetőgép érkezett Kínából

Publikálás dátuma
2020.04.25. 09:01

Fotó: Szijjártó Péter Facebook-oldala
A repülő 10 ezer komplett védőruhát is hozott Budapestre Tiencsin városából.
Éjszaka újabb szállítmány érkezett a Kína-Magyarország légihídon, ezúttal Tiencsin városából. Egy szállítógép 2 millió 600 ezer maszkot, 10 ezer komplett védőruhát és 21 lélegeztetőgépet hozott Budapestre – közölte Szijjártó Péter szombaton a Facebook-oldalán. A külgazdasági és külügyminiszter hozzátette: „hosszú távú védekezésre kell készülnünk, ezért biztosra kell mennünk az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközök tekintetében.”
Szerző

Egy átlagos nap 360 magyar hal meg

Publikálás dátuma
2020.04.25. 08:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Január után februárban is kevesebben haltak meg Magyarországon, mint egy évvel ezelőtt, a KSH pénteken közzétett adatai szerint az év második hónapjában 11 064-en vesztették életüket.
Az utóbbi években az elemzők rendre az influenzajárványokra vezették vissza az első hónapok átlagtól eltérő adatait, így ezzel magyarázták, hogy 2017 januárjában kiugróan sokan, majdnem 15 ezren haltak meg, és februárban is 12 és félezren. 2019-ben is hasonló volt a helyzet, ám 2018-ban később tetőzött a fertőzés, így a márciusi adat lett a legrosszabb, akkor majdnem 13 ezer 400 honfitársunk hunyt el. Mindezek alapján idén a 11 553 januári és az alig több mint 11 ezer fős februári haláleset teljesen átlagosnak, sőt a megszokottnál jobbnak is mondható. Egyértelmű, hogy idén enyhe lefolyású volt az influenzajárvány Magyarországon. Ezek az értékelések azonban nem azt jelentik, hogy közvetlenül az influenzavírussal történt fertőződés okozza több ezer ember halálát, hanem – csakúgy, mint a koronavírus esetében – a betegek meglévő krónikus betegségei súlyosbodnak végzetesen a vírus hatására. A KSH adatokból azt is látni lehet, hogy egy átlagos napon Magyarországon 360 ember hal meg. A koronavírus-járvány első magyar halálos áldozatát március 15-én jelentették, április 24-ig, vagyis 41 nap alatt 250 beteg hunyt el. Ez átlagosan napi hat áldozatot jelent, ez alapján a márciusi halálozás sem lenne kiugróan magas. A www.koronavirus.gov.hu oldalon közzétett adatok szerint az áldozatok túlnyomó része idős és súlyos krónikus betegségben szenvedett. Az ezredfordulón az elhunytak átlagos életkora még 70 év alatt volt, 2017-ben már meghaladta a 74 évet. Egy évben nagyjából 30 ezer haláleset történik a 65 évnél fiatalabb korosztályokban, százezernél többen azonban ennél magasabb korban távoznak az élők sorából. A KSH demográfiai évkönyvei rögzítik a halál okát is, innen lehet tudni, hogy 1960-ban még több mint kétezren haltak bele az influenzavírus okozta fertőzésbe, 1980-ban már csak 181-en, míg 2018-ban 66 ilyen esetet rögzítettek Magyarországon. A koronavírus fertőzés súlyos lefolyású azoknál, akik valamilyen légzőrendszeri betegségben szenvednek. Ilyen okok miatt 2018-ban több mint 8 ezren hunytak el, s csakúgy, mint akkor, a TBC most is megjelent a járványstatisztikában. Mindkét vírus sokszor okoz tüdőgyulladást. A halál okaként 1949-ben még több mint 9 ezerszer ezt tüntették fel, 1960-ban ötezer alá csökkent a szám, és 2001-ben már csak 744 esetben szerepelt a kimutatásban, de 2017 óta megint több mint ezer ember haláláért felelős évente a tüdőgyulladás. Az Egyesült Államok épp a héten jelentette be, hogy az eddig hitt dátumnál már hetekkel korábban szedte az áldozatokat a koronavírus. Ez alapján az sem zárható ki, hogy Magyarországon is történhetett olyan haláleset, amely ehhez a betegséghez köthető, ám nem szerepel a hivatalos adatokban. 
Témák
KSH halálozás