felhatalmazási törvény;Göd;Samsung gyár;

2020-04-27 07:05:00

A megmentett övezet

 A „felhatalmazási törvény” szerint a kormány a kivételes felhatalmazását a szükséges mértékben és arányosan, „a humánjárvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése illetve elhárítása céljából gyakorolhatja”. Az ellenzék és a velük egy követ fújó nyugati „foteldemokraták” rögtön aggódni kezdtek, attól tartva, hogy a kormány majd visszaél a helyzettel. Én arra tippeltem, hogy nem teszik ezt, már csak azért sem, hogy ne legyen igazuk a huhogóknak. Jó, hogy nem fogadtam erre, mert vesztettem volna.

Április 17-én kiderült, mit ért a kormány szükségesség és arányosság alatt. Az aznap hozott két rendelettel ugyanis feljogosította magát arra, hogy az olyan területen, ahol százmilliárd forintot meghaladó összegű, a kormány által kiemelt nemzetgazdasági fontosságúnak minősített beruházásra kerül sor, különleges gazdasági övezetet hozzon létre, és rögtön teremtett is egy ilyet Gödön, ahol a Samsung cég a világ egyik legnagyobb akkumulátorgyárát építi. A rendelet szerint az intézkedés célja a meglévő és a létesülő új munkahelyek megvédése. 

A beruházást érintő közterület – amely Göd város területének mintegy húsz százaléka – a Pest megyei önkormányzat tulajdonába megy át, a vonatkozó helyi adók kivetésének és beszedésének jogával együtt. Ezzel Göd egy tollvonással elbúcsúzhatott bevételeinek harmadától. A jogszabály legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnéséig marad ugyan hatályban, viszont előírja, hogy a terület tulajdonosváltozását be kell jegyezni az ingatlannyilvántartásba.

Göd véletlenül egyike azon városoknak, ahol tavaly megbukott a fideszes városvezetés. A lakájmédia (Origó, Magyar Hírlap, stb.) már a rendeleteket követő napon elkezdett arról cikkezni, hogy a beruházást azért kellett „megmenteni” és a helyi adót elvonni, mert a város önkormányzatában „korrupcióról hallani”, és a polgármester és az alpolgármesterek között nem felhőtlen a viszony. Érdekes módszer. Szóval, ha egy önkormányzatban a különböző politikai oldalak között esetleg vita van, el kell vonni a vagyont, és rögtön rend lesz! 

Április 22-én aztán az M1 tévében megszólalt Tuzson Bence államtitkár is, aki nem mellesleg a térség országgyűlési képviselője. Mondanivalójában azonban semmi új nem volt az eddigi jobboldali médiakampányhoz képest: azt ismételgette, hogy a meglévő és a létrejövő munkahelyeket „nem lehet kockára tenni, azokat meg kell védeni”. Ezt legalább háromszor elismételte anélkül, hogy akár csak halvány utalást tett volna arra, mi veszélyezteti a működő gyár és a folyamatban lévő bővítés munkahelyeit, és főleg milyen kapcsolatban lehet ez az egész a járvánnyal. Az, hogy a gödi önkormányzatban „politikai ambíciók miatt belső viszály van”, még akkor sem lenne értelmezhető ok, ha igaz lenne. Az államtitkár állítása szerint egyébként a településtől a megyéhez kerülő adóbevételeket a jogszabály szerint a környező települések fejlesztésére kell fordítani, ami igencsak nagyvonalú értelmezés, mert utóbbi alatt egész Pest megye értendő.

Amúgy nem lenne ördögtől való, ha egy településen létesülő, jelentős adóbevételt generáló beruházás „áldásaiból” a környező települések is részesednének. Persze nem ilyen „aki kapja, marja”, hanem normatív alapon. Nem mellesleg függetlenül az adott önkormányzat politikai viszonyaitól.

Úgyhogy érdeklődéssel várom, hogy az előző példát követve mikor veszi el a kormány a Fidesz által vezetett Debrecentől a BMW-beruházás, vagy Kecskeméttől a Mercedes bővítés helyszíneit és adóztatási lehetőségét. Addig ez a „megmentés” bennem deja vous érzéseket kelt. Volt már hasonló: az akkori áldozatot úgy hívták, hogy magánnyugdíj…

A szerző mérnök-közgazdász