Kutatók megnevezték a fajt, ami egyedül tehet a világjárványról: az embert

Publikálás dátuma
2020.04.27. 15:47

Fotó: ERNESTO BENAVIDES / AFP
Ha kiirtjuk az állatok élőhelyeit, egyre többször fogunk érintkezni velük. Ez pedig a koronavírusnál is veszélyesebb pandémiák kialakulásához vezet.
Sokkal pusztítóbb járványok követhetik a koronavírust, amennyiben nem számoljuk fel a probléma gyökerét, mondja az a három kutató, akik a valaha volt legszélesebb körben mérték fel a bolygó élővilágának állapotát 2019-ben. Josef Settele, Sandra Diaz és Eduardo Brondizio szerint a probléma gyökere pedig az élővilág és a természeti környezett kiterjedt pusztítása. Amennyiben ezt nem állítjuk meg, újabb pusztító járványok sorát szabadíthatjuk magunkra –idézi az állásfoglalást a Guardian, a brit lap cikkét pedig a 444.hu.
"Egyetlen faj felelős a Covid-19 világjárványért - a mienk. Napjaink világjárványai az emberi tevékenység közvetlen következményei. Elsősorban globális pénzügyi és gazdasági rendszerünkké, amely minden áron a gazdasági növekedést jutalmazza" – vélik a kutatók

Véleményük szerint az erdőpusztítás, a mezőgazdasági területek kontrollálatlan bővítése, az intenzív gazdálkodás, infrastruktúrafejlesztés, bányászat és a vadvilág kizsákmányolása tökéletes körülményeket teremtett a betegségek terjedéséhez. Ezek által ugyanis egyre több ember kerül kapcsolatba és konfliktusba az állatvilággal, amelyből az újonnan megjelenő betegségek hetven százaléka származik. Előrejelzésük szerint a jövőben az ilyen járványok még gyakoribbá is válhatnak, és gyorsabban is terjedhetnek, több ember halálát és nagyobb gazdasági károkat okozva. Ezért azt ajánlják, hogy a válság enyhítésére szánt segélyeket a környezetvédelmi szabályok szigorítására és betartatására is használják.
Szerző

A lassítás kulcsa a tesztelés

Publikálás dátuma
2020.04.27. 10:39
Gyorsteszt
Fotó: SEBASTIEN BOZON / AFP
Az egyik legvitatottabb kérdés a járvánnyal kapcsolatban, segíthet-e az egyébként valóban nem száz százalékig megbízható tesztelés a védekezésben.
Annak ellenére, hogy a tesztelés alapvető fontosságú a járvány megfékezésében, egyes országok többet, mások kevesebbet tesztelnek. Ennek több oka lehet: a betegség időbeni lezajlása, a logisztikai lehetőségek, a minták begyűjtése, a teszteléshez szükséges eszközök megszerzése, a szükséges szakértelem, mind-mind eltérők országonként. Azok viszont, amelyek leggyorsabban léptek az elégséges számú tesztek elvégzésében, mint például Dél-Korea, a legnagyobb sikereket érték el a vírus elleni védekezésben – írja a BBC. Olaszországban például későn kezdtek el tesztelni, és bár egy idő után sokkal több tesztet végeztek, mint Dél-Koreában, a járvány jóval több áldozatot követelt. A teszt azonban önmagában nem állítja meg a járványt, kérdés például, hogy mennyire megbízható olyanok esetében, akik nem mutatnak tüneteket. És az is látszik, hogy a legnagyobb eredményeket a járvány megfékezésében azokban az országokban érték el, ahol kontaktvizsgálatot és fertőzésszám-vizsgálatot is végeztek. Két fajta teszt létezik, az egyik a PCR típusú, amely magukat a vírusokat keresi a szervezetben, örökítő anyaguk után kutatva. Ez váladékmintavétellel kezdődik, ami egy hosszú vékony pálcikával történik, ami az orron betolva elér a torok és a lágy szájpadlás találkozásáig. A pálca végén nem pamut vatta van, hanem műanyagból készült, mert a pamut nem megfelelő a célra. A korlátozások következtében azonban még ennek a műanyag kenetvevő vattának az előállítása is problémákat okoz, Olaszországban külön kormányengedély kellett ahhoz, hogy a gyártó cég működhessen, miközben az anyag értéke a hiány következtében tízszeresére emelkedett. A mintát speciálisan beöltözött technikusoknak kell levenniük, megfelelő dobozokba tenniük, amelyek nem engedik kiszökni a vírust. A folyamat tehát veszélyes, rendkívüli figyelem kell ahhoz, hogy egyetlen cseppecske, amely vírusok millióit tartalmazhatja, se kerüljön rossz helyre megfertőzve más mintákat, vagy magukat a technikusokat, orvosokat. „Egyetlen tüsszentés mindent tönkretehet” – mondja Kimberle Chapin, a Brown Egyetem laboratóriumának professzora. A tesztelési folyamat első lépése tehát a megfelelő alapanyag, a váladék megszerzése, illetve a vírus kinyerése abból.  A másik módszer a szerológiai teszt. Ez esetben a vérben az antitesteket vizsgálják, azokat a fehérjéket, amelyeket az immunrendszer azért bocsájtott ki, hogy elpusztítsák a vírusokat. Az a fontos, hogy speciálisan azt az antitestet találják meg, ami a SARS-CoV-19 ellen jelent meg, ne más koronavírus, például a közönséges megfázást okozó ellen. Probléma lehet még, hogy nem minden gyógyult betegben jelenik meg ilyen antitest. Ezen kívül nincs is még megbízható antitest alapú teszt, nemrégiben az Egyesült Királyság például 3,5 millió ilyet vásárolt, és a teljes szállítmányról kiderült, használhatatlan.
A Financial Times cikke szerint az Oxfordi Nemzeti Covid-tesztelés Tudományos Tanácsadó Intézet a brit kormány által számításba vett kilenc, kereskedelmi forgalomban kapható antitest tesztet – ilyen típusúak egyébként az otthoni használatra árult terhességi tesztek is – vizsgált meg, és egyik sem érte el a kívánatos pontosságot. Scott Becker, az USA Országos Egészségügyi Laboratóriumok igazgatója szerint több mint 90 antitest teszt kapható a piacon, amelyeknek „őszintén szólva kétséges a minősége”. Egy dél-Koreai cég azonban azt állítja, hogy míg a kínai gyártmányú tesztek valóban csak 30-50 százalékos pontosságúak, az övéké a 95 százalékot is eléri. Mindezzel együtt is nagy, reprezentatív csoportok, hónapokig, évekig tartó vizsgálata szükséges annak kiderítéséhez, a népesség milyen aránya fertőződött meg, és szerezte meg az immunitást: ez szolgáltathat információkat a vakcina fejlesztésekhez, a járványmodellezéshez, és a közegészségügyi politika kialakításához, mert ilyen vizsgálatokból derülhet ki, milyen erős és mennyi ideig tart a COVID-19 elleni immunitás.
Szerző

MTA: Tesztelésre és az egészségügy megerősítésére van szükség

Publikálás dátuma
2020.04.27. 09:57

Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP
Súlyos következményekkel jár a járványhelyzetben az egészségügy sorvadása – áll a Magyar Tudományos Akadémia immunológusok, orvosok és biológusok által a kormánynak készített szakmai ajánlásban.
A döntéshozóknak, a kormánynak, de mindenkinek tájékoztatást nyújthat a Magyar Tudományos Akadémia ajánlása, amely konkrét szakmai javaslatokat tartalmaz a Covid-19-járvány rövid és hosszú távú kezelésére – olvasható a testület honlapján. A teljes dokumentumot április 22-én eljuttatták az EMMI, az ITM és a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetőinek.

Tesztelés és csoportok

Az immunológusok, orvosok és biológusok által összeállított javaslat szerint a járvány rövid és hosszú távú kezeléséhez is alapvető feltétel a megfelelő mennyiségű és minőségű teszt folyamatos alkalmazása. Egyrészt sokkal több olyan tesztet kellene végezni, amely magát a fertőzést mutatja ki (rtPCR), különösen a veszélyeztetett célcsoportokban (egészségügyi dolgozók, idősotthonok lakói, minden kórházba kerülő beteg stb.) és környezetükben. A hosszú távú járványügyi intézkedésekhez szükség lesz azonban a betegségen még át nem esett fogékonyak és a már védettek (a vírusra már immunis emberek) azonosítására is. Ehhez más típusú tesztek kellenek: olyan tesztek, amelyek a fertőzés után kialakuló ellenanyagokat (antitesteket) mutatják ki a vérben – olvasható az összefoglalásban.
Egy gyors és kiterjedt tesztelés eredményei alapján csoportokat lehetne felállítani a népességen belül, megfelelő adatvédelemmel ellátott nyilvántartási rendszerben. Ezen alapulhatnának aztán azok a szelektív intézkedések, amelyek a fogékony csoport tagjait a mostaninál is jobban védik, a védett csoport tagjait pedig jogosultságokkal (és esetleg hatósági igazolással) ruházza fel, a munkába való visszatérés céljából. Elemzések alapján a szelektív járványügyi intézkedések költséghatékonyabbak a „húzd meg, ereszd meg” típusú intézkedéseknél. Az ajánlás szerint a csoportok elkülöníthetőségét egészen addig biztosítani kellene, amíg védőoltás vagy hatékony gyógyszeres megelőzés nem lesz hozzáférhető. Az ajánlás hangsúlyozza: sürgősséggel bővítendő főként a kontaktfelderítő, a mintavételi, az elemző és a nyilvántartó kapacitás.

Egészségügy gyors és tartós megerősítése

Az ajánlás kitér arra is, hogy a magyar egészségügy alulfinanszírozottsága, sorvadása súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel jár járványhelyzetben (és más országos méretű katasztrófahelyzetben is). Az egészségügy gyors és tartós megerősítése fontos feladat a közeli és távolabbi jövőben, ezen belül kiemelten jelentős mértékben bővíteni kell a népegészségügy egész intézményrendszerét.
Az ajánlás felhívja a figyelmet arra, hogy a vírusjárványhoz közvetlenül kapcsolódó teendők mellett figyelmet kell fordítani egyéb járulékos egészségügyi, társadalmi jelenségekre is, amelyek az amúgy is leterhelt és alulfinanszírozott egészségügyben egy esetleges újabb fertőzéshullám lezajlását befolyásolhatják: így a krónikus betegek ellátatlanságára, a szűrési fegyelem lazulására, a várólisták várható növekedésére, a diagnosztikai beavatkozások késlekedésére.
Az ajánlás szerint az esetleg tartóssá váló Covid-19- vagy további, az ismeretlenségből előbukkanó járványok veszélyeit csökkentendő, meg kell erősíteni a tudományos kutatást az érintett területeken.
Szerző