Azért történnek jó dolgok

Higgyék el, nehéz az író ember élete ilyen járványos időkben. A baj csőstül jön, és akárhová nézünk, kínt és keservet látunk.

A napokban derült ki például, hogy idén elmarad a szeptemberben, Budapestre tervezett Eucharisztikus Kongresszus, amire pedig már kifizettünk 30 milliárd forintot. Az új Puskás Stadionban lett volna a megnyitó, állítólag már el is készült a miniszterelnök nemzeti színű reverendája, hátán egy 10-es számmal, amiben megnyitotta volna az eseményt. A franc, aki megeszi, most várhatunk egy évet, hogy újra fizethessünk.

Aztán itt van egy szomorú elemzés, amely szerint a járvány miatt tovább csökken a magyar focisták értéke a nemzetközi piacokon. És ha ez mind nem lenne elég, hétfőn őzet gázoltak a Józsefvárosban. Nem csoda, hogy a karanténban otthon ülő honfitársaink csak néznek maguk elé: hová tart a világ?

Miközben pedig igenis történnek jó dolgok. Elég csak a közhíradót nézni, vagy Cecília asszony életvezetési tanácsait hallgatni. Utóbbi az Operatív Törzsi Gyűlés egyik szeánsza után magyarázta el, hogy miképpen mozgassuk meg a nagymamát online, és hogy ez miért jó neki. És ellensúlyozandó az áldozatok növekvő számát azt is megtudtuk, hogy a koronavírus ellen még nincs ugyan védőoltás, de tizenkettő másik betegség ellen van, és ez egy csoda.

Aztán itt van a kenyérsütés. Soha még ennyi magyar nem sütött otthon kenyeret, beleértve azt a néhány száz évet a középkortól kezdve, amikor máshol sem. Tízmillió pék országa lettünk, ami szintén egy csoda; majdnem akkora, mint amikor valaki élesztőt látott egy újlipótvárosi közértben. Megtörténhetett volna ez járvány nélkül is? Aligha.

És mindig van hely a BKV-n, ingyen parkolhatunk, az összes ismerősünk minden gyerekkori képét végignézhetjük a fészbúkon, és ők is kötelesek végignézni a miénket. Mérőszalag nélkül is tudjuk, mennyi a két méter, és tíz éve elveszettnek hitt dolgaink kerülnek elő a szekrényből. Abból, amelyikről korábban azt se tudtuk, hogy létezik.

És hálistennek az építőipar is dübörög, az Orbán család hatvanpusztai birtokán például már majdnem kész a két kúriaépület, az ezer négyzetméteres három föld alatti terem és az egyik kúriához vezető alagút. Végre nemcsak a hüvelyszárazságról beszélünk nyíltan, hanem a kézfertőtlenítésről is, miközben már kapható a filléres fertőtlenítő a magyar benzinkútnál, potom kétezer forintért.

Az üzemanyagok ára a béka feneke alatt, ennek megfelelően alig utazunk, így aztán műholdfelvételek szerint szinte mindenhol csökkent a légszennyezés. Na jó, nálunk nem annyival, mint máshol, de mi inkább erre is legyünk büszkék.

És ha mindezek után sem derültek volna jobb kedvre: harmadával nőtt a flamingók száma január óta Albánia nyugati partvidékén, a járványügyi korlátozások nyomán, a Lukács melegvizes medencéjében pedig megjelentek a vadkacsák.

Ugye, hogy már sokkal jobb?