„Kivéreztették a cégeket, sokaknak nem lesz tőkéje az újrainduláshoz” – nyilatkozott a Népszavának Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke annak kapcsán, hogy május elejétől várhatóan fokozatosan kinyithatnak a vendéglátóhelyek. A szakember szerint üdvözlendő, hogy épp a teraszos szezon kezdetén jöhetnek az első lazítások.
Kovács László teljesen elfogadhatónak tartja, ha a nemzetközi példákat követve kötelezővé teszik a maszk vagy a kesztyű viselését, illetve a kötelező távolságtartást az éttermekben. „Mentálisan is leépültünk, mi és a vendégek is ebben a bezártságban, tennivaló nélkül. Szükségünk van erre – tette hozzá Kovács. A kormányzati elképzelésekről, hogy újranyithatnak a kávézók, éttermek, a Magyar Nemzetben írtak.
Az érdekvédelmi szervezet vezetője szerint számokban egyelőre nem kifejezhető, de "tragikus az elbocsátási hullám”, „óriási a bér és működési költség”. A nagyobb vállalkozásoknak egy hónapra százmilliós nagyságrendű bérköltségeik vannak, ők voltak az elsők, akik emiatt kénytelenek voltak leépítésekbe kezdeni. Hangsúlyozta, bő két hete már vészhelyzet volt a turizmus-vendéglátás szektorban, amikor megérkezett az első „mentőcsomagnak nevezett intézkedés”. Az is azonban olyan volt, hogy napokig kellett értelmeznie a szakmának, hogy ki jogosult annak felhasználására.
Mivel nullára zuhant a munka és a bevétel is, a későbbi, 2 órás munkaidőre is kiterjesztett állami bértámogatás sem jelentett segítséget, „ez is havi 40 órával több munkabér, mint amennyit az éttermek ki tudnak fizetni” Kovács szerint. A szintén támogatott távmunkát abszurdnak nevezte, amit lehetetlen alkalmazni egy étteremben.
Kovács kiemelte, hogy a kormány a munkabérek támogatására fordít energiát, miközben a turizmus-vendéglátásban nullára csökkent az elvégzett munka. Ezért egy javaslatot készítettek a kormány számára, hogy a szektorban a vállalkozásokat mentesítsék a járulékfizetéstől, illetve hozzanak létre egy új munkajogi státuszt a munkát nem végző alkalmazottak megtartására. A cégek nekik egy létminimumot biztosító szociális juttatást fizetnének ebben a rendszerben, ami később levonható lenne az államnak fizetendő szociális hozzájárulási kötelezettségekből.
„Ezt azt jelentette volna, hogy az államnak nem kell azonnal mélyen a zsebébe nyúlnia a szektor támogatására, a cégek nem emésztik fel tartalékaikat, állományban maradnának a dolgozóik és maradna tőkéjük arra, hogy gombnyomásra újraindítsák a vállalkozást, ha enyhül a járvány. Ezt sehol nem látjuk az intézkedések között” – mondta Kovács.
Hogy milyen lesz hosszabb távon a helyzet a vendéglátásban, azzal kapcsolatban kifejtette, hogy mivel várhatóan nem fogadhatnak egyszerre annyi vendéget a helyek, mint amire az üzleti terveiket alapozták, ezért az árakban is változás lehet. Emellett jó eséllyel kisebb stábbal fognak csak működni a helyek.
Ahol a külföldi turisták alkották a vendégkört, például a fővárosban, ott hosszú éjszakára számíthatnak a vendéglátók. Mivel azonban a lakosság is a tartalékait éli fel, a vendéglátók nem számíthatnak hatalmas hazai vendégkörre sem. „Amiben igazi reményünk van, az a SZÉP-kártya keretének és kedvezményeinek kormányzati kiterjesztése, ennek óriási szerepe lesz a kilábalásban”- jelentette ki Kovács László
