Előfizetés

Szerepcsere

Hompola Krisztina
Publikálás dátuma
2020.04.29. 14:06

Fotó: Shutterstock
Honfitársunkról alig valamit, a tizenezer kilométerre élő törzsfőnökről annál többet lehetett megtudni a közszolgálati tévé két műsorából. A kereskedelmi csatorna azonban valóban a közt szolgálta.
Sokan emlékezhetnek a rádióújság lapozgatására, az izgatott karikázgatásra, amivel bejelölték, mely műsorokat fogják megnézni, meghallgatni. Van, aki ma is ilyen sillabusszal ül televízió elé. A jelölgetés elmaradt, de az elmúlt hetek alatt megismerve a csatornák napközben látható műsorrendjét, e sorok írója is némi tervezéssel kezdett tévézni a magyarországi veszélyhelyzet 48. napján. Így kezdődhetett a nap reggel 6.05-kor az M5-tel, ahol a Szemtől szemben Melocco Miklóssal című, 27 évvel ezelőtt készült beszélgetés volt látható. A szobrászművész akkoriban Széchenyi István szobrát készítette, de erről igen keveset tudhattunk meg, a műsor nagy részét inkább a magyarsághoz, a magyar történelemhez való viszonyról, ideológiákról, lágy diktatúráról és rendszerváltásról kialakított véleménye foglalta el. Megtudhattuk, hogy Melocco Miklós szerint csúnya nőből több van, mint szép, és azt is, hogy szerinte Sztálin rosszabb volt, mint Hitler. Dankó Dalma kevés személyes kérdésére történelmi távlatú válaszokat kaptunk, az élő beszélgetéshez képest túl szabatos, utólag bevágottnak tűnő felvetések kinyilatkoztatásokat inkább tettek lehetővé, mint spontán gondolatokat. Mit lehet felelni a „Milyen az ön szerepe az ideológiamentes társadalomban?”, vagy az „Ön szerint létezik kulturális válság? kérdésre? Ahogy lehetetlen megválaszolni azt is, hogy miért az akkori slágert, Emir Kusturica Arizonai álmodozók című filmjének Goran Bregovic szerezte zenéjét választották aláfestésül, hiszen a műsor hangulatától, a főszereplőtől szinte semmi sem állt távolabb, mint az amerikai álmok szürreális megjelenítése. Különös értelmet nyert viszont utólag Dankó Dalma 1993-ban elhangzott felvetése: „Ön egy kegyeleti szobrász”. Abban az évben halt meg Antall József miniszterelnök, akinek síremlékét Melocco Miklós készítette. 
Délután 1 és 3 között két homlokegyenest ellentétes világba láthatott bele a néző. A Duna TV-n sugárzott, Mundiya Kepanga - Az erdő hangja című 2017-es francia dokumentumfilmben egy Pápua Új Guineában élő szakács mesélt természetről, ember és természet kapcsolatáról. A Huli törzs vezetője járja a világot, hogy elmondja, mekkora veszélyben vannak az erdeink. Felszólalt francia politikusok előtt, fejdíszét Franciaországnak adományozta – kevés szebb képet lehetett látni, mint a hatalmas dobozt, amelyet két férfi cipelt, háttérben az Eiffel toronnyal. „Mialatt önök ezt a filmet nézik, 150 óriásfa dől ki az országomban” - szólt a mondat, amelyet történetek követtek illegálisan foglalkoztatott vendégmunkásokról, a közösséget megkerülve aláírt szerződésről, és arról, hogy „saját vérünk vezeti a fűrészt és irányítja a buldózereket”. A felnőtté avatás szertartásáról éppúgy tudott derűsen mesélni, ahogy a kizsákmányolás valóságáról. Utolsó mondata végképp elbizonytalanított: „Bocsássanak meg ha sokat locsogtam, azt hiszem zavarban voltam kissé.” Ha valakinek, hát nem neki, hanem nekünk, a nyugati civilizációban élőknek van miért zavarban lennünk. 
Míg a Pápua Új Guineában készült filmben negatív kontextusban jelent meg a profit, az RTL Klub Cápák között című üzleti show-műsora a kreativitást dicséri, miközben haszonról, befektetésről, befektető kereséséről szól. Vállalkozók kapnak néhány percet ötletük eladására, sikeres üzletemberek pedig annak megvalósíthatóságáról, újszerűségéről mondanak véleményt, és vállalnak pénzügyi kockázatot, ha befektetnek egyikbe-másikba. Felvetődik, hogy mennyire hitelesek a divatmárkával jelentkező Nati és az őt megríkató Moldován András pillanatai, de itt úgysem a valódi érzelmek a fontosak. Az elmúlt tíz évvel a hátunk mögött szinte már nem is meglepő, mégis rögzítendő: a keddi nap legközszolgálatibb műsorát kereskedelmi csatorna, az RTL Klub produkálta. Az Isten veled, Magyarország! egy-egy Hollandiába, Egyesült Államokba és Görögországba kivándorló család történetét mutatta be. Kiderült, hogy a zöldkártya lottón nyert bevándorló vízum hogyan visz egy négy tagú családot Kulcsról Atlantába; hogyan nyit ajándékboltot Korfun a budapesti pár, miután egyikük szilveszterkor azt mondta: Húzzunk el innen!; és hogyan vált a tévés műsorvezető adminisztrátori munkára Maastrichtban. És az is, hogy a visszatérésen egyikük sem gondolkodik. Nem mélyinterjúk készültek, „csak” hétköznapi beszélgetések egyre hétköznapibbnak számító, mégis érdekes történetekről. A felvételek készültekor még nem volt járvány – hívták fel a figyelmet a műsor elején, és megfogalmazódott a remény: visszanyerjük a szabad utazás lehetőségét. Így aztán - amennyire előre látható a jövő -, a harmadik után készülhet a műsor következő évada is. Kivándorló lesz még bőven.

Álvalóságshow karantén idején – Mészöly Ágnes közösen ír regényt olvasóival

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2020.04.29. 09:30
Mészöly Ágnes
Olvasóival közösen, heti folytatásokban írja legújabb regényét Mészöly Ágnes. A szerző szerint az izgalmas kísérletben konkrétan nem jelenik meg a járványhelyzet, de az írásra hatással van.
A megjelenés pillanatában azonnal elérhető teljes sorozatévadok és digitális könyvek korában könnyű elfeledkezni a heti rendszerességgel jelentkező folytatásos történetek varázsáról. Az elmúlt időszakban azonban mintha újra kezdenénk felfedezni e műfaj adottságait, amelynek mi sem kedvez jobban, mint a #maradjotthon szellemében töltött hétköznapok. Amikor szinte minden nap egyforma, valódi izgalmakat jelenthet várakozni a következő epizódra.
Mészöly Ágnes Csepp című regénye nem csupán folytatásokban jelenik meg, a Szabadlábon, a Darwin-játszma, a Hanga és Várkony-sorozat szerzője az olvasókkal együtt írja a történetet. A Tilos az Á Könyvek Facebook-oldalán hétről hétre közzétett fejezetek folytatásáról – A és B opció formájában – mi dönthetünk. A helymegjelölés szerint bizonyos Középső Szigeten, Timaruban játszódó interaktív disztópia eddigi részeiben igazgathattuk a szokatlan világ eseményeit, és a főhős nemét is mi határozhattuk meg: a három fejezet erejéig homályosan körvonalazott Ash ezért lányként veszi fel a harcot az ismeretlennel. 
A mostanra hatodik fejezeténél járó írás a szerző szerint olyan, akár egy álvalóságshow, hiszen a szereplők sorsáról – így arról is, hogy ki szavazódik ki, és ki marad – az olvasók döntenek. Mint azt Mészöly Ágnes lapunknak elmondta, a másodlagos, épített világ az, ami igazán az övé, ő van rá a legnagyobb hatással. Ezért valószínűleg Új-Zélandon tett legutóbbi utazása, és a Maori-Kiwi életérzés is visszaköszön majd számos névben és jelenségben a történet folyamán. „Éppen azért érdekes számomra is ez az egész, mert többnyire úgy ülök le, hogy pontosan tudom a legelső mondatnál, mire akarom kifuttatni az egészet. Most viszont semmi ilyesmi nincs bennem. A világról vannak elképzeléseim – kicsit fantasztikus, kicsit disztópikus –, de minden másban szeretnék az olvasókra hagyatkozni, és hagyni, hogy arra vigyen a szél, amerre akar” – beszélt a számára is egyedülálló munkáról. Az eddigi érdeklődés és a szavazatok alapján az író azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a könyv egészen addig íródik, amíg ez a megváltozott helyzet tart. S noha nem azzal a szándékkal fogott az írásba, hogy kézzelfogható könyv is szülessen belőle, ennek lehetőségét sem zárja ki. A visszajelzésekről kérdezve elmondta, tud olyan iskolai osztályról is, ahol az online magyarórákon közösen dolgozzák fel a fejezeteket. Ez szerinte azért is jó, mert a regény születése, mint folyamat így részletesebben tud megjelenni a gyerekeknek, szemléletesebb, hogyan épül fel egy történet, egy cselekmény, hogyan alakulnak ki a karakterek. 
Az önkéntes karantén kapcsán a szerző megjegyezte, számára ez nem hozott nagy változást: „pontosan ugyanazt csinálom amióta fokozott feszültség és helyzet van, mint amit egyébként, azzal a különbséggel, hogy most az iskolai és könyvtári programok, felolvasások elmaradnak, illetve most én is frusztráltabb vagyok. Ez a helyzet mindenképpen sokaknak a hangulatára rányomja a bélyegét.” Ám az írás egyébként is magányos és befelé forduló tevékenység – emelte ki –, ezért elvileg ezt segíthetné egy ilyen helyzet. „Kizárni semmiképpen nem lehet ezt a változást, nem is kell. Szeretném, ha ez az egész átfolyna rajtam, és az olvasókon is, s valahogy megjelenne majd a szövegben. De facto nem jelenik meg ugyan, hogy a regény a koronavírus idején íródik, de mindenképp hatással van a hangulatra és az eseményekre, hogy milyen helyzetben vagyunk” – részletezte az író. Az olvasás vagy a filmezés olyan tevékenységek, amelyek ebben a helyzetben menekülési útvonalként szolgálhatnak – hangsúlyozta Mészöly Ágnes. „Az otthontanulás, főzés, újabb és újabb bevásárlások végére érve jó leülni egy-egy történet mellé. Olvasás közben nem támad ingerünk arra, hogy ránézzünk a hírekre, ezáltal még feszültebbek, frusztráltabbak legyünk. Bármiféle könyv, amit az ember szeret – a magasirodalomtól kezdve a krimin át, mindenféle műfajig –, most nagy áldást jelenthet. Ha nem lehetne olvasni és takarítani, már én is biztosan megmakkantam volna. Számomra most ez a két menekülési lehetőség van.” Infó: A történet alakulását a Tilos az Á Könyvek Facebook-oldalán követheti a közönség, ugyanitt szavazhat a következő fejezetekről is.

A hazai táncszakma kiválóságait díjazták a tánc világnapja alkalmából

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.04.28. 19:31
Szakály György életműdíjat kapott
Fotó: Zih Zsolt / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Az idén is díjazta a hazai táncszakma kiválóságait a tánc világnapja alkalmából a Magyar Táncművészek Szövetsége (MTSZ). A díjakat a koronavírus-járvány miatt egy későbbi időpontban, a tervek szerint ősszel adják át egy gálaest keretében.
A tánc világnapját 1983 óta minden évben a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre születésnapján, április 29-én ünneplik. Az idei világnap alkalmából Szakály György Kossuth- és Liszt-díjas balettművésznek, balettmesternek, egyetemi tanárnak, koreográfusnak és Mucsi János Harangozó Gyula-díjas néptáncművésznek, koreográfusnak, a Duna Művészeti Társaság elnökének ítéltek oda életműdíjat - tette közzé az MTSZ kedden a honlapján. Az évad legjobb alkotóját elismerő díjat Vincze Balázs táncművész, koreográfus, a Pécsi Balett művészeti vezetője és Juhász Zsolt néptáncművész, koreográfus, a Duna Művészegyüttes művészeti vezetője veheti át. Az évad legjobb női táncművészének járó elismerést Marjai Lili (Győri Balett), Maday Tímea (Gangaray Dance Company), Rab Edina (Magyar Nemzeti Táncegyüttes) és Törteli Nadin (GG Tánc Eger) nyerte el. Az évad legjobb férfi táncművészének díját Majoros Balázs (Magyar Nemzeti Balett), Koncz Péter (Pécsi Balett), Farkas Máté (Magyar Állami Népi Együttes), Fekete Bence (Magyar Nemzeti Táncegyüttes) és Bolla Dániel (Miskolci Balett) kapja. Az évad legjobb pályakezdő táncművésze Cottonaro Gaetano (Magyar Nemzeti Balett), Varga Máté (Pécsi Balett) és Kovács Márk (Duna Művészegyüttes). Az évad legjobb végzős növendéke Szelényi Dóra, Bollók Ákos és Ertl Balázs, a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói, valamint Kis Jana, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium diákja. A táncművészetért díjat Berzsenyi Krisztina jelmeztervezőnek és Mády Ferenc egyetemi magántanárnak (Magyar Táncművészeti Egyetem) ítélték oda. A táncoktatásért díjat Szőnyi Eleonóra Liszt-díjas balettművész, egyetemi tanár és Hortobágyi Gyöngyvér néptáncművész, tanszékvezető főiskolai tanár, a Magyar Táncművészeti Egyetem oktatói vehetik át. A tánctudományért díjat Lelkes Lajos, a Bartók és a Bihari Táncegyüttes egykori táncosa, kertészmérnök, szakkönyvkiadó kapja. Az Imre Zoltán-díjat az idén Mészáros Máté táncművésznek, táncpedagógusnak, koreográfusnak ítélték oda. A Fülöp Viktor Táncművészeti Ösztöndíjat Engelbrecht Patrik (balett), Rácz Réka, Vattai Dzsenifer, Szilvási Anna, Füzesi Csongor (kortárstánc), Barka Dávid, Németh Eszter (néptánc), Darabos Péter (koreográfus), Asztalos Dóra és Krajczár Balázs (tánctudományok) nyerte el az idén. A díjazottak teljes névsora a Magyar Táncművészek Szövetsége honlapján megtalálható.