Előfizetés

Felfedezték a vöröslábú békát

MTI
Publikálás dátuma
2020.04.29. 15:06
Illusztráció
Fotó: Jean-Yves Grospas/Biosphoto via AFP / AFP
A mozgás közben piros végtagot villantó hüllő a 366-dik békafaj Madagaszkáron.
Új békafajt fedezett fel Madagaszkáron egy nemzetközi kutatócsoport. A vöröslábú béka (Platypelis ranjomena) a keskenyszájú békacsaládhoz tartozik. A faj elnevezése a madagaszkári nyelvből származik: a "ranjo" lábat, a "mena" pirosat jelent – közölte a Darmstadtban működő Hesseni Nemzeti Múzeum kedden a honlapján.
A béka jellegzetes vörös lába ülő helyzetben nem látszik, de mozgás közben előtűnik. A kutatók számára egyelőre nem világos, hogy miért ilyen színű a béka lába, de elképzelhetőnek tartják, hogy a figyelmeztető szín a ragadozók elleni védekezést szolgálja.
Az új békafajt német, madagaszkári és olasz kutatók csoportja fedezte fel, amely biodiverzitással kapcsolatos kutatásokat végzett Madagaszkáron. "A madagaszkári esőerdőket benépesítő sok fajhoz hasonlóan ennek az új békafajnak a fennmaradását is fenyegeti az élőhelyek fokozatos megsemmisítése" – mondta Jörn Köhler, a Hesseni Múzeum kutatója. A vöröslábú béka élőhelye szintén veszélyben van, mert a sziget keleti partján él, ahol jelentős erdőterületeket égetnek fel, ami megtizedeli az ott élő fajokat. Madagaszkáron jelenleg 366 békafajt ismernek.

Bezárult az óriási ózonlyuk

MTI
Publikálás dátuma
2020.04.29. 15:06

Fotó: Michel Gunther/Biosphoto / AFP
A mintegy egymillió négyzetkilométeres rést a szokatlanul erős ózonlebomlás nyitotta.
Bezárult a példátlanul nagy ózonlyuk az Északi-sark felett – adta hírül Twitter-üzenetében az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata. "A poláris örvény szétesett, lehetővé téve, hogy ózonban gazdag levegő áramoljon az Északi-sark térségébe, ami összhangban van a szolgálat múlt heti előrejelzésével" – írták.
A légkörkutatók március elején hívták fel a figyelmet arra, hogy szokatlan erős az ózonlebomlás a térségben, március második felében már mintegy egymillió négyzetkilométeres ózonlyukat figyeltek meg. Kialakulását a megszokottól eltérő légköri jelenségekkel, köztük a sztratoszféra szélsőségesen hideg hőmérsékleteivel magyarázták. Utoljára mintegy tíz éve észleltek hasonló jelenséget.
"Az ózonlyuk, amelyet idén figyeltünk meg az Arktisz felett, kevesebb mint egymillió négyzetkilométeres kiterjedésű. Ez a Déli-sarkvidék felett lévőhöz képest kicsi, mivel az 3-4 hónapon keresztül 20-25 millió négyzetkilométeres is lehet" – mondta akkor Diego Loyola, az Európai Űrügynökség (ESA) szakértője.
Az ózonréteg egy természetes gázréteg, amely a Földet a Nap ultraibolya-sugárzásától védi. Az ózonlyuk kialakulásának hátterében a tudósok szerint a sarkvidék felett lévő levegő különösen alacsony hőmérséklete és egy stabil sarkvidéki örvény áll. Mínusz 78 Celsius-fokon kialakulnak úgynevezett sztratoszférikus felhők, amelyek az emberi tevékenység következtében a környezetbe került fluorklór-szénhidrogének (FCKW) révén lebontják az ózont.
Az FCKW-k önmagukban kisebb mértékben okoznak ózoncsökkenést, a nagy hideg hatására viszont agresszívvé válnak. Az FCKW-k előállítása régóta tiltott, ha ez nem így lenne, a tudósok szerint sokkal rosszabb lenne a helyzet. Ám mivel ezek élettartama 50-100 év, az Északi-sarkvidéken még nem mutatkoznak a tilalom hatásának jelei.

A szokásosnál is súlyosabb idén a tavaszi ragadozómadár-mérgezési hullám

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.04.28. 13:00

Fotó: Deák Gábor / MME
Ebben az évben már 12 sast, összesen 77 állatot talált meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület méreg- és tetemkereső kutyás egysége.
Idén már tizenkét sast mérgeztek meg, és csak az utóbbi egy hónapban hét különböző helyszínen kerültek elő mérgezéses tüneteket mutató elhullott ragadozó madarak, emlősök és mérgezett csalétkek – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az elpusztult egyedek száma április közepére meghaladja a 77 példányt, amelyek között kilenc rétisas és három parlagi sas volt, utóbbiak fokozottan védettek, természetvédelmi értékük példányonként 1 millió forint. 
A tetemek mintegy kétharmadát, 50 madarat és emlőst, valamint kilenc mérgezett csalétket az egyesület méreg- és tetemkereső kutyás egysége, Falco és Carlo segítségével talált meg. „Nem kizárt, hogy az elkövetők abban bíznak, hogy az elrendelt járványügyi korlátozások árnyékában kisebb eséllyel derül fény tetteikre, ezért kihasználva a helyzetet bátrabban helyeznek ki mérgezett csalétkeket, ezzel veszélyeztetve a ragadozómadarakat” – írták. 
A begyűjtött tetemek és csalétkek laboratóriumi vizsgálatai folyamatban vannak, az egyesület feljelentéseket tett és több esetben indult nyomozás. Az elkövetők ellen több bűncselekmény (természetkárosítás, állatkínzás, orvvadászat, méreggel való visszaélés) miatt is vádat emelhetnek, így akár milliós pénzbüntetésre és egytől öt évig terjedő börtönbüntetésre is számíthatnak.
Az MME méreg- és tetemkereső kutyás egysége 2013 őszén kezdte el működését a parlagi sasok védelmét szolgáló Helicon LIFE projekt keretein belül, és azóta folyamatosan dolgozik az illegális madárpusztítások visszaszorításáért. Az egység hét év alatt 371 bűncselekményt, valamint 113 bűncselekménygyanús esetet regisztrált, a terepi keresések összesített száma pedig az idei évben átlépte az ezret. Samu, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság németjuhász kutyája idén tavasszal is több helyszínen is végzett felderítő tevékenységet vezetője segítségével, amelyek során két áramütött parlagi sas és több egyéb védett ragadozó madár tetemét találta meg.