képzőművészet;Egyesült Királyság;karantén;előadóművészek;

2020-04-30 09:00:00

A kultúra nem pusztán hab a tortán

A művészeti élet négyszáz kiválósága fordult anyagi segítségért a brit kormányhoz, hogy az ágazat túlélje a koronavírus-járványt és ne váljon az Egyesült Királyság „kulturális sivataggá”.

A Londoni Szimfonikusok Sir Simon Rattle vezényelte Kékszakállú herceg vára Bretz Gábor fellépésével, valamint Sir András Schiff és a Budapesti Fesztiválzenekar május végi két Beethoven–Dvořák-koncertje a Barbican kulturális központban csak kiragadott magyar áldozatai a brit kulturális élet koronavírus okozta programlemondás-sorozatának. Épp e sorok írása közben érkezett meg a Royal Academy of Arts (RA) sajtóközleménye a 2020-as kiállítási naptár átfazonírozásáról. A megmentett tárlatok közé tartozik az Ordrupgaard Gyűjteményből válogatott Gauguin és az impresszionisták kasszasiker-vállalkozás, mely az RA újranyitásával, ha megkésve is, október közepéig várni fogja a látogatókat. A Burlington House-ban székelő akadémia és múzeum ikonikus Nyári Tárlata „Őszivé” keresztelheti át magát idén, októberre tervezett indulásával. A nagy csinnadrattával beharangozott Marina Abramović-kiállítás 2021 őszéig nem valósulhat meg, Cézanne szikla- és kőbánya tematikájú festményeinek bemutatásáról lemondtak a kurátorok.

A Royal Academy azon kulturális intézmények közé tartozik, melyek hagyományosan állami támogatás nélkül működnek. Nagy bajba kerülhet a Royal Albert Hall is, mely még nem mondta ugyan le, de várhatóan ez a sors vár a világ legnagyobb zenei fesztiváljára, a Promsra. A július közepe és szeptember második hétvégéje között megrendezett legalább százhúsz koncertre esténként 6000 jegyet adnak el. Ha valami nem felel meg a „szociális távolságtartás” kétméteres szabályának, az az RAH arénája, ahol az állóhelyesek szardíniaként szorulnak össze.

A szigetországban megkésve, március 23-án elrendelt vesztegzár életbe lépése óta a művészeti ágazat egyre kétségbeesettebb helyzetbe került. Ezt érzékelve a szakma színe-java, négyszáz aláírással, levélben fordult Rishi Sunak pénzügy- és Oliver Dowden kulturális miniszterhez, arra kérve a kormányt, „avatkozzon közbe, különben az Egyesült Királyság kulturális sivataggá változik”. A beadvány, melynek aláírói közé olyan hírességek tartoznak, mint a színész, humorista és író, Stephen Fry, a kerámiaművész Grayson Perry, a szobrász Anish Kapoor, Nick Cave és James Callum zenészek, a Kreatív Művészeti Ágazatok Szövetsége (CIF) nevében készült. Azoknak a szervezeteknek és dolgozóknak az érdekeit képviseli, akikre nem vonatkoznak a kormány jelenlegi támogatási struktúrái. A kényszerszabadságra küldött munkavállalók a költségvetésből kapják meg bérük 80 százalékát, de nem feledkezik el az állam a kis- és közepes méretű vállalkozásokról és a több millió egyéni vállalkozóról sem.

Az írás hangsúlyozza: a kreatív és kulturális szektor komoly válságba sodródott. Szakmai egyesületének a napokban elvégzett, 2000 intézményre és szabadfoglalkozású alkotóra vonatkozó felmérése szerint minden hetedik szervezetnek április végén kifogynak a pénzügyi tartalékai, és minden második úgy érzi, nem éli túl június végét. A professzionális művészek nem győzik eléggé bizonygatni, nem szabad ebek harmincadjára hagyni a kreatív üzletágat, ami mindeddig az Egyesült Királyság egyik legnagyobb sikertörténete volt, korábban a tágabb gazdaság növekedési ráta ötszörösét produkálva. A szektornak „kritikus jelentősége” lehet majd a brit gazdaság megélénkülésében, hiszen „életek pozitív átalakításához” járul hozzá.

A drámai segítségkérés kapcsán közzétett személyes nyilatkozatok sorából kiemelkedik a nagy tiszteletnek örvendő színész és író, Simon Callow megszólalása. Mind mondta, a „kormánynak meg kell értenie, hogy a kultúra nem pusztán hab a tortán, hanem maga a torta, ami örömet és táplálékot ad és meghatározza, kik és mik vagyunk”.

Rufus Wainwright énekes a The Guardian napilapnak kifejtette: „A művészek a nemzet elméjét és lelkét egyaránt védik”, ezért „bűncselekmény lenne, ha az Egyesült Királyság nem sietne a segítségükre a koronavírus-válság közepette”. James Graham drámaíró „agresszív kormányzati mentőövért” folyamodott a kreatív iparágak túlélése érdekében, figyelmeztetve: „A munkásosztályból kikerülő színészek és művészek fognak a legkeservesebben küszködni, hogy visszakerüljenek a kulturális platformokra és helyekre”.

Hans-Ulrich Obrist nemzetközi kurátor hasonló léptékű mecenatúrában gondolkozik a koronavírus-pandémia idején, mint amilyen Franklin D. Roosevelt amerikai elnök Public Works of Art művészeti támogatási projektje volt a nagy gazdasági világválság idején.