Szakszervezetek: alkotmányellenes a gazdasági mentőcsomag több pontja - a pártok segítségét kérik

Publikálás dátuma
2020.04.29. 18:14

Fotó: Népszava
A Magyar Szakszervezeti Szövetség emiatt az Alkotmánybírósághoz fordulna, de ettől a jogtól megfosztották a szakszervezeteket. Ezért most a parlamenti pártokat kérik, tegyék meg ezt.
Több ponton is sérti az Alaptörvényben foglalt jogokat és számos nemzetközi egyezményt is a gazdasági mentőcsomagként ismertté vált kormányrendelet, különösen annak azon passzusa, amely kimondja: „a munkavállaló és a munkáltató a Munka törvénykönyve (Mt.) rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhet" – állítja a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). Kordás László, a szövetség elnöke szerint ez látszólag mindkét félnek korlátlan lehetőséget biztosít, a gyakorlatban azonban felhatalmazza a munkáltatókat arra, hogy eltérjenek az Mt.-ben szabályozott alapvető munkajogi előírásoktól is. Ez végtelenül veszélyes és alkotmányellenes is – érvel az elnök. A MASZSZ a kormányhatározat azonnali megsemmisítését követelné az Alkotmánybíróságtól, ha lenne még joga közvetlenül a testülethez fordulni, ám ettől évekkel ezelőtt megfosztotta a kormány a szakszervezeteket is. A szövetség ezért a parlamenti pártok képviselőitől várja, tegyék meg ezt a szakszervezet helyett. (Az Alaptörvény hatályba lépését követően az utólagos normakontroll lehetősége kizárólag a kormányt, az országgyűlési képviselők egynegyedét, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt és az ombudsmant illeti meg.) A Munka törvénykönyve számos minimum-garanciát fogalmaz meg a munkavállalók jogvédelmére, ám az ominózus kormányhatározat ezt is felülírja. Ilyen egyebek között az, hogy a munkavállaló személyiségi joga csak előzetes tájékoztatás alapján, szükséges és arányos mértékben korlátozható. A minimum-szabályra jó példa a kötelező legkisebb munkabér előírása, a napi pihenőidő szabálya, az egyenlő munkáért egyelő bér elve, a munkavégzés biztonságának munkáltató általi szavatolása is – magyarázza Kordás László, aki szerint ezek az előírások tételesen szerepelnek a törvényben, és ezektől nem lehet eltérni. Legalább ennyire aggályos, az „objektív intézményvédelmi kötelezettség" alóli felmentés – az Mt.-től való eltérés ezzel is jár –, mert ez az évtizedes szabály kifejezetten előírja, hogy az állam nemcsak, hogy nem sértheti a jogokat, hanem kifejezetten védenie is kell azokat. Ez azért lényeges, mert a rendelet védelmében a jogalkotó biztosan azt hozná fel, hogy a munkavállalóknak nem kötelező a saját kárukra szerződni, nem várja el tőlük senki, hogy az Mt-től eltérően szerződjenek. A jelen helyzetben azonban egy kiszolgáltatott munkavállaló érthető módon lényegesen nagyobb hajlandóságot fog mutatni arra, hogy a munkabérhez, a pihenőidőhöz, a szabad mozgáshoz, a biztonsághoz, a méltóságához való jogát feladja – magyarázza az elnök. Kordás László hangsúlyozta: az államnak kötelezően és kategorikusan ki kell zárnia a jogfosztásnak még a lehetőségét is. A MASZSZ az alkotmánybírósági beadványtól – magától a testülettől – a radikális jogkorlátozási lehetőségeket tartalmazó határozat megsemmisítését várja.    

MSZP: a vészhelyzetre hivatkozva veszik el a dolgozók jogait és méltóságát

A szakszervezeti kérésre azonnal reagált a  Magyar Szocialista Párt: szerdán közleményben jelezték, hogy támogatják és segítik a Magyar Szakszervezeti Szövetség kezdeményezését. „A Kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva olyan helyzetet teremtett, amelyben a munkavállalókat a teljes kiszolgáltatottság állapotába taszították. Se az emberi méltóságuk, se az egészséghez, se a pihenéshez való joguk nincs biztosítva. A Kormány ezzel a modernkori rabszolgaság egy formáját akarja Magyarországon megvalósítani” - írja az MSZP.
Szerintük Munka Törvénykönyvétől való eltérés lehetőségéből adódik, hogy a munkavállalókat olyan megalázó módon dolgoztassák, minta nem is emberek volnának.

A párt úgy véli, a rendeletre hivatkozva a munkáltató most megteheti, hogy egyes dolgozók mondvacsinált okokból kevesebb bért kapjanak (például, hogy kevesebbet fizessen valakinek azért, mert nő, vagy azért mert gyermeket nevel); hogy lebontsák az „egyenlő munkáért egyenlő bért” -elvét, és hogy a munkavállalókat ne engedjék el egyáltalán szabadságra, hanem addig dolgoztassák őket, ameddig az az egészségük rovására nem megy. Az MSZP azzal segíti a szakszervezeteket, hogy országgyűlési képviselőcsoportjuk előkészíti  az alkotmánybírósági beadvány tervezetét, ami a munkavállalók védelmét szolgáló közös ellenzéki kezdeményezés alapja lehet – és persze támogatja annak benyújtását is. 
Frissítve: 2020.04.29. 18:23

Kilátástalan helyzetben a bevásárlóutcák - a kereskedők az újranyitás helyett a túlélésért küzdenek

Publikálás dátuma
2020.04.29. 18:03
A budapesti Fashion Street
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Nem tudták kihasználni a gazdasági mentőcsomagokat a bevásárlóutcák kereskedői. Az érdekképviseletükkel foglalkozó menedzsmentcég azt tapasztalja: míg Bécsben túlélnek, Budapesten továbbra is csődközeli helyzetben vannak a bevásárlóutcák.
Szinte semmilyen támogatást nem tudtak eddig igénybe venni a bevásárlóutcák kereskedői, a legtöbben, kizárólag a bérletidíjak elengedéséről vagy halasztásáról számoltak be pozitív tapasztalatként. A járulékok elengedése átmenetileg néhány vállalkozónak nyújtott ugyan segítséget, de a teljes bevételkiesések miatt így sem tudták megtartani az alkalmazottaikat. Van olyan vendéglátóegység, amely a 95 munkavállalóból 15-öt tudott megtartani, a dolgozók nagy része a fizetetlen szabadságok helyett a munkanélküli segélyt választotta. A legtöbben a túléléssel és nem az újranyitással foglalkoznak – foglalta össze a helyzetet Antal Attila, a Bevásárlóutca menedzsment igazgatója. (Budapesten a BUM tagjai közé tartoznak többek között Király utcai, Ráday utcai, Mikszáth téri vendéglátóhelyek, Liszt Ferenc téri kávéházak, Pozsonyi úti vállalkozások vagy éppen a Falk Miksa utcában található galériák, műtárgykereskedések, de a fővárosi vásárcsarnokok is.) A kereskedők sorsa főleg azon múlik, hogy ki milyen vendégkörre épített a járvány előtti időszakban. Akik zömében turistákból éltek, azok még pozitív becsléseik szerint is a tavalyi éves bevételük legfeljebb 30 százalékára számítanak 2020-ban. Sokan úgy vélik, hogy a korlátozások feloldása után sem lesz értelme kinyitni, mivel nem tudnak majd elegendő bevételt termelni a működéshez - sorolta Antal Attila.    Mivel a bevásárló- és tematikus utcák mintája Bécsből származik, az megmentésükhöz is az osztrák intézkedéseket veszi alapul a vállalkozások érdekképviselete. Bécsben is óriási a munkanélküliség, dacára annak, hogy ott többféle támogatáshoz juthatnak a kereskedők. A bezárt egységek nem tudnak bevételt termelni, így hiába minimalizálják a keletkező költségeket, azt sem tudják fizetni a vállalkozások. Ugyanezt erősítették meg a budapesti tematikus utcák kereskedői is – magyarázza Antal Attila. Szerinte a bécsi gyakorlatok alapján szükség lehet a kereskedelmi és iparkamarai önkéntes tagság kiteljesedésére: az osztrák fővárosban a kötelező tagság több felhatalmazást és több anyagi segítséget is jelent a vállalkozásoknak. A szakértő szerint erre jó példa az ottani iparkamara és Bécs városának közös kríziskerete, amely likviditási hitelt és vissza nem térítendő támogatást jelent a tematikus utcáknak. Úgy vélte: az itthoni vállalkozásoknak is tőketámogatásra, és további bértámogatásra van szüksége az újrakezdéshez, amíg a kereslet nem áll helyre.   
Szerző

Alávág a sport-taonak a kormány

Publikálás dátuma
2020.04.29. 18:02

Fotó: Shutterstock
Akár tíz milliárd forintos nyereségig megúszhatja egy cég a társasági adó megfizetését a kormány új javaslata szerint. Így viszont kevesebb pénz jut a sport- és kulturális taóra.
A kormány szerda éjjel beterjesztette a parlamentnek azt az adócsomagot, amit rendeleti úton már kihirdetett. Ha a fideszes parlament elfogadja a kormány javaslatát (és miért ne tenné), akkor a rendkívüli jogrend után is megmarad a kiskereskedelemre, a bankokra kivetett különadó, és a szociális hozzájárulási adó két százalékos csökkentése, így júliustól 15,5 százalék lesz a munkáltatói tb-teher. Nem szerepel ugyanakkor a szokatlanul szűk adócsomagban – a két törvény alig 40 oldal indoklással együtt -, a  büntető jellegű különleges gazdasági övezet szabályozása, amely lehetővé teszi, hogy Göd városától elvonják a helyi adókat. A különleges gazdasági övezet kérdését a kormány egy rendeletben szabályozta, mégpedig e rendelet normál jogrendben megszűnik. Persze bármikor a parlament elé kerülhet egy módosító, amely törvényben szabályozza a „különleges gazdasági övezet” fogalmát, de erre tegnapig nem került sor. A parlament előtt fekvő törvényjavaslat az adórendeletekhez képest egy fontos ponton viszont kedvezően változott a cégek szempontjából: a kormány a jelenlegi ötven százalékról száz százalékra emelte fel a fejlesztési tartalék adókedvezményét. Az a cég amely úgy dönt, hogy nyereségét a fejlesztési tartalékába helyezi, akkor  előfordulhat az is, hogy nem kell egy fillér nyereségadót sem fizetnie.  Egy cég ily módon akár 10 milliárd forinttal is mérsékelheti adóalapját, adóját pedig 900 millió forinttal - amit már a tavalyi év után is elszámolhat. A kormány eredetileg az 50 százalékos szabállyal 30-40 milliárd forintnyi beruházási adókedvezménnyel számolt, a száz százalékos szabállyal további tíz milliárdok maradhatnak a cégeknél – vagyis ennyivel csökken a államkincstárba befolyó társasági adó, vagy épp az azt helyesítő sport-tao felhasználás. Jelenleg a kormánynak láthatóan fontosabb a cégek beruházási aktivitásnak fenntartása, mint az adóbevételek vagy épp a sport-tao maximalizálása. A beruházási kedvezmény rendkívül gáláns, hiszen azt most helyezhetik el a cégek a fejlesztési tartalékba, ám a beruházást csak a következő négy év során kell megvalósítani – vagyis annak felhasználására bőven lesz idő. A kedvezménnyel minden hazai vállalkozás élhet, de a kedvező szabály hatására akár a külföldi székhelyű, de hazánkban tevékenykedő multik is dönthetnek úgy, hogy a tavalyi nyereségüket nem külföldre viszik, hanem azt Magyarországon fektetik be – olvasható a kormány reménye a Pénzügyminisztérium közleményében.
Szerző