A tüdő egészsége nem csak a járvány idején fontos

Általában is sokat tehetünk, hogy ellenállóbb legyen a fertőzésekkel szemben.

A tüdő épségére legtöbbször csak probléma, illetve a dohányzással összefüggésben gondolunk. Az elmúlt időszakban ugyan a légzőszerveink a figyelem középpontjába kerültek, arról kevés szó esik, hogyan óvhatjuk egészségét a mindennapokban, és mit tehetünk annak érdekében, hogy ellenállóbb legyen a fertőzésekkel szemben.

Nagy levegő

A tüdő elsődleges feladata, hogy oxigénnel lássa el a szervezetünket: az elhasznált levegő helyett frisset juttasson a testünkbe. Ez a folyamat egy hatalmas, körülbelül száz négyzetméteres felületen, a tüdőszövetekben zajlik. A szükséges oxigén a keringési rendszer segítségével jut el a különböző szervekhez. Az olyan behatások, mint a dohányzás, a munkahelyi ártalmak és az allergének fokozatosan károsítják a csak kis mértékű regenerálódásra képes tüdőszöveteket, így rontják a tüdő és ezáltal a többi szerv működését is.

A légzőszervek számos olyan betegségnek is ki vannak téve, amelyek akár súlyos szövődményekhez is vezethetnek, ezért fontos odafigyelni és a megfelelően kezelni ezeket. A fertőző kórokozók (leggyakrabban baktériumok és vírusok) megbetegíthetik az alsó és felső légutakat, és garat-, mandula-, gége- vagy akár tüdőgyulladást idézhetnek elő. A tüdő a különféle betegségekre a leggyakrabban száraz vagy nedves köhögéssel és nyugalmi állapotban vagy terheléskor jelentkező légszomjjal válaszol. Fontos tudni azonban, hogy ezek a panaszok nem csak tüdőbetegségek esetén jelentkezhetnek.

„A légutak fertőző megbetegedései cseppfertőzés útján terjednek. A megfelelő tüneti és célzott gyógyszeres kezelések mellett nagyon fontos, hogy megakadályozzuk a kórokozók terjedését. Járványon kívüli időszakban a családokon gyakran végigsöpörnek a különböző közösségekből (bölcsőde, óvoda, iskola) hazahozott légúti fertőzések. Ilyenkor is fontos, hogy ne fertőzzünk tovább: kerüljük a beteg emberekkel való kontaktust, gyakran és megfelelő technikával mossunk kezet, továbbá viseljünk szájmaszkot” – mondta Strausz János, a Budai Egészségközpont pulmonológus, onkológus szakorvosa.

Nem minden szennyeződés látható

Bármilyen tisztának is látszik a lakásunk, számos láthatatlan szennyezőanyag és allergén vesz körül minket, például penész, különböző pollenek, vegyi anyagok vagy akár a tisztítószerekből felszabaduló mikroszkopikus részecskék tömege. Ezért érdemes minél gyakrabban takarítani, főleg pollenszezonban. Az arra érzékenyeknek pedig javasolt beszerezni a bútorok, ágyneműk, szőnyegek mélyebb tisztítására is alkalmas atkaporszívót.

Vegyszerek biztonságosan

A párolgó, maró hatású tisztítószerek, a vízkő- vagy zsíroldó kemikáliák, illetve a spray formájú kozmetikumok belégzése nem tesz jót a légzőszerveknek, fontos, hogy használatkor ezeket ne lélegezzük be.

Dohányzás: passzívan se

A tüdőre ártalmas tevékenységek közül a legismertebb a dohányzás. A cigarettafüstben lévő égéstermékek agresszív, gyulladáskeltő és hosszútávon rákkeltő hatású vegyi anyagok, amelyek nemcsak a dohányosoknak, hanem a környezetükben élő, passzív dohányzásnak kitett hozzátartozóiknak is ártanak. Ezért a „bagós” próbáljon meg leszokni, ennek hamar számos pozitív hatása van szervezetre. Ám, ha nem tud lemondani a káros szenvedélyéről, legalább a környezetében élőket kímélje meg a füsttől.

Egy kis mozgás

A rendszeres fizikai aktivitás sokat segít általános egészségi állapot, valamint a tüdő épségének megőrzésében is. A séta, a gyaloglás, a kocogás, a kerékpározás vagy a torna javítja az erőnlétet, a légzést és a keringést is. Még a korlátozások közepette, a biztonsági intézkedések betartásával is van lehetőség sétálni, kocogni, futni. A mozgás endorfint szabadít fel, így az edzés után jobban: nyugodtabbnak és kiegyensúlyozottabbnak érezhetjük magunkat.

Folyadék, folyadék, folyadék

A sokat emlegetett megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékbevitel nélkülözhetetlen a tüdő egészsége szempontjából is. Naponta legalább másfél-két liter vizet vagy teát ajánlott fogyasztani, légúti megbetegedések, például hörgőgyulladás vagy asztma esetén pedig akár ennél is többet.

Bár ezek támogathatják a légzőszervek egészséges működését, a rendszeres szűrővizsgálatokról nem szabad megfeledkezni. „Tünetek nélkül is ajánlatos – különösen negyven év felett – a légzésfunkció és a tüdő radiológiai állapotának rendszeres ellenőrzése. A kivizsgálást nem szabad halogatni, ha légszomj, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, elhúzódó rekedtség, köhögés, nem szűnő hurutos tünetek vagy gyengeség tapasztalható” – hangsúlyozta a szakorvos.