külföldi sajtó;Szabad szemmel;

2020-05-02 08:43:19

Szabad szemmel: Orbán részsikert ért el az uniós hatóságokkal vívott harcban, de így is szép számmal van folyamatban kötelezettségszegési eljárás

Nemzetközi sajtószemle, 2020. május 2.

Kurier/Neue Kronen Zeitung

„Orbán Viktor sosem sértette meg az uniós jogot, bár az igaz, hogy mindig megpróbál elmenni a falig”. Ezt Magyarország bécsi nagykövete nyilatkozta. Hozzátette ugyanakkor, hogy a többi közt a migrációs kérdés igazolta: nem mindig okvetlenül a többségnek van igaza. Nagy Andor, akit az újság a miniszterelnök bizalmasának nevez, miután volt a politikus kabinetfőnöke, országgyűlési képviselő, mellesleg Soros-ösztöndíjas is, szóval a diplomata azt bizonygatta, hogy Orbán igyekszik kitapasztalni, hol van a fal, de kivétel nélkül hátrébb lépett, ha kiderült, hogy megszegne valamint európai alapjogot. Folyvást kész volt arra, hogy megegyezésre jusson a Bizottsággal.

Az interjúalany úgy értékelte, hogy van abban logika, amit a miniszterelnök csinál: egészen egyedülálló a földrészen, hogy próbál a fal mentén haladni, mi több, időnként túl közel megy ahhoz, de amikor látja, hogy nem lehet továbbhaladni, akkor mindig hátrább lép. A nagykövet a szokásos fideszes érvet vette elő annak megcáfolására, hogy Orbán ugyan bezsebeli a brüsszeli támogatásokat, ám közben idehaza az EU ellen uszít. Azt bizonygatta, hogy a kohéziós alap nem ajándékot jelent. Magyarország ugyanis annak idején megnyitotta a piacát, ám tanulmányok bizonyítják, hogy a külföldi cégek minimum kétszer annyi pénzt visznek ki, mint amennyi szubvenciót az ország kap. Másként kifejezve, a források 80 százaléka visszakerül a nettó befizetőkhöz, jegyezte meg.

A jelentés megemlíti, hogy a kormányfő a napokban részsikert ért el az uniós hatóságokkal vívott harcban, mivel Brüsszel nem tesz semmit a vitatott felhatalmazási törvény ügyében. Ám az ország ellen már így is szép számmal van folyamatban kötelezettségszegési eljárás. Így azért, mert a hatalom beleavatkozott a jegybank, az igazságszolgáltatás és az Adatvédelmi Hatóság illetékességébe. Teljesen bizonytalan a Fidesz néppárti tagsága is.

Süddeutsche Zeitung

A 27 EU-tagállam közül csak Magyarország nem támogatta a kulturális minisztereknek azt a felhívását, hogy a koronaválság miatt a művelődésnek is a sajtónak is juttatni kell az uniós segélyprogramokból. A nyilatkozat méltatja azt a szerepet, amelyet az alkotóművészek és a sajtómunkások töltenek be a demokratikus társadalmakban. Egyben sürgeti, hogy a „Kreatív Európa” elnevezésű támogatási csomagot a lehető legrugalmasabban kell felhasználni.

Frankfurter Rundschau

A válságot kihasználva tekintélyelvű kormányok, köztük a magyar, gúzsba kötik a sajtót, ám annak fel kell vennie a kesztyűt – hangsúlyozza a kommentár, egy nappal a sajtószabadság világnapja előtt. Mert mint megállapítja, az újságírásra minden eddiginél nagyobb szükség van, hiszen az emberek bizonyosságra vágynak, hogy megfelelően tájékozódni tudjanak és meghozhassák a kellő döntéseket. Újra szilárd talajt akarnak érezni a lábuk alatt.

A jó média feltárja a hatalmi játékokat és szervezi a demokratikus vitát. Ez elemi feladat a minőségi újságírás oldaláról egy olyan társadalomban, amely éppen a félelemmel küszködik. Ehhez azonban az kell, hogy utána menjen a dolgoknak, ne hagyja, hogy a másik oldal elnyomja. Még akkor sem, ha egyre többen adnak hitelt a populisták és szélsőjobbosok összeesküvés eleméleteinek, pocskondiázásainak.

Mert szembe kell szállni azzal, hogy autoriter rezsimek a járványra hivatkozva szétverjék a sajtó függetlenségét. Meg kell akadályozni, hogy megerősítsék hatalmukat, akár olyan helyen is, mint az EU-tag Magyarország, amint azt a Riporterek Határok Nélkül éves jelentése a minap aláhúzta. Fenyegetően felgyorsult, hogy egyes hatalmak lekötözzék a médiát, ám ez ellen mindenkinek fel kell lépnie, beleértve a demokratikus intézményeket és a civil társadalmat. Mert csak az erős demokrácia szavatolja a szabadságot és nyújt lehetőséget víziókra – például egy jobb világ reményére a ragály után.

Süddeutsche Zeitung

Magyarországon módszeresen lerombolták az újságírás tekintélyét – mondja Gergely Márton, a HVG felelős szerkesztője, az egykori Népszabadság főszerkesztő-helyettese, akit a sajtószabadság világnapja alkalmából kért fel a lap, hogy a többi közt egy hondurasi, fülöp-szigeteki és libériai kollégával együtt számoljon be a nemzeti médiában tapasztalható állapotokról. Mint írja, a kormány elfogult hazudozónak állítja be a sajtót, ugyanakkor bizonyos orgánumoknak nem ad interjút, ellenben azt terjeszti róluk, hogy hamis híreket közölnek.

A rémhírterjesztésről hozott új törvény miatt a tömegtájékoztatásban eluralkodott a félelem, hogy a jogszabályt az újságírók ellen is be lehet vetni. De hát nyilvánvalóan éppen a megfélemlítés volt a cél. Miközben a hatalom vastagon folytatja a dezinformációt. Ránézésre olyan, mintha Magyarországnak nagy mázlija volna, de az operatív törzs nyilatkozataiban nem lehet megbízni. A kényes kérdésekre nemigen válaszol. Egy olyan országban, ahol már nem sok maradt a szabad médiából. Utóbbi jövője immár csupán néhány száz független újságírón múlik, az orgánumok nagy része Orbán-barát vállalkozók kezében van. Hiteles adatokat legfeljebb név nélkül lehet kapni, iskolaigazgatóktól, orvosoktól. Viszont a koronavírus miatt 50 százalékkal nőtt a kritikus szerkesztőségek olvasottsága, mert az emberek korrekt információkra vágynak.

Egy másik nyilatkozó az a szerb újságíró, akinek előbb egy késő este átkutatták a lakását, majd egy napra lecsukták, végül pedig perbe fogták, mert pár órával korábban megírta, hogy az ápolószemélyzet semmilyen védőfelszerelés nem kap a helyi kórházban. Az őrszobán kényszerítették, hogy nevezze meg forrásait. Bár már idáig sok mindennek minősítették, árulónak, a külföldi sajtó spiclijének, most azonban méretes gyűlöletkampány zajlik ellene. Ha pedig elítélik, akkor 6 hónaptól öt évig terjedő börtönnel sújthatják. A kábítószerkereskedők kevesebbel megússzák.

Az újság Szlovéniából azt az újságírót kereste meg, aki ellen szintén rágalomhadjárat indult, mégpedig annál a tévénél, amelyet Orbán közeli üzletemberek finanszíroznak. A bűne az volt, hogy megkérdőjelezte az új, Jansa-féle kormány által kiadott információs törvény jogosságát. Azóta minősítették az állam ellenségének, terroristának, a „mély állam” tagjának, de kap névtelen halálos fenyegetéseket is. A miniszterelnök maga nyilvánosan ócsárolja a médiát. Át akarja venni a köztévé és –rádió irányítását. Egyébként az újságíró ugyanaz, mint aki 6 évvel ezelőtt börtönbe juttatta Jansát, miután feltárta annak korrupciós ügyleteit. Ám most az életéért aggódik.

Neue Zürcher Zeitung

Az egyik vezető lengyel liberális értelmiségi arra figyelmeztet, hogy ha valaki meg akarja érteni a kelet-európai szkepszist a Nyugattal szemben, annak nem csupán a térség múltját, hanem a jelenét is meg kell ismernie. Jaroslaw Kuisz, a „Kultura Liberalna” nevű tekintélyes hetilap társkiadója úgy véli: ezek az országok félnek attól, hogy eltűnnek a térképről, és sokan nem szeretnének megint pofára esni. Nem tartanák jónak, hogy újból megváltozzanak az intézmények és a szokások, bár azért jelentős különbségek vannak az érintett államok között.

Összeköti viszont őket, hogy önállóságuknak véget vetett a német, illetve az orosz megszállás, és a háború után az, hogy betagozódtak a szovjet birodalomba. Épp ezért számukra jóformán neurotikus jellegű téma a szuverenitás. A nemzethalál miatti kollektív félelmek továbbélnek a rendszerváltás után, a globalizálódás viszonyai közepette is.

A Kelet és Nyugat közti különbségek csak 25 év elteltével, pl. a migránsválság kapcsán kerültek ismét előtérbe. Közülük a legfontosabb, hogy a régi és az új tagok teljesen más okok miatt léptek be az EU-ba. A keletieket nem a békevágy, a múltbeli ellentétek rendezése, hanem az vezérelte, hogy szabaduljanak a szegénységtől, a szovjet gazdasági modelltől. Viszont nagyon rosszul érintette őket, hogy – okkal, ok nélkül – úgy érzik, veszélyben a szuverenitásuk.

A térség népeit talán még sosem kötötte össze ennyi szál, mint jelenleg, ugyanakkor kiugranak az eltérések is. Nagyjából azóta, hogy Orbán Viktor meghirdette az illiberális fordulatot, illetve hogy beütött a bevándorlási hullám, amire a V4-ek sajátos választ adtak. Ezek az országok már nem koppintják a Nyugatot, viszont a liberalizmus elutasítása lehetőséget nyújt nekik, hogy a nemzetközi politika áldozatának állítsák be magukat. Így gondolkodnak a PiS vagy a Fidesz hívei. De ugyanez az attitűd csapódott le abban is, hogy pár hete az elsők között zárták le a nemzeti határokat.

1989 után a nyitás esélyt sugallt egy jobb életre, ám kiderültek a hátulütők, így az agyelszívás. De bármelyik modellről van is szó a régióban, a liberális nyugati orientációról vagy éppen a jobboldali-konzervatív megközelítésről, a lényeg, hogy hagyjanak nekünk békén, Nyugat-Európa ne avatkozzon be. Állam, nemzet és család ügyében ragaszkodunk a saját értelmezésünkhöz. Paradox ugyanakkor, de mindkét irányzat Európa-párti. Ez magyarázza az EU nagy népszerűségét a lengyeleknél és a magyaroknál.  

Washington Post

Putyin csak a jól bevált gyakorlatot alkalmazza, amikor külföldön keres ellenséget, ám alighanem öngólt lő, amikor ezúttal cseh politikusokat vesz célba – írja az American Enterprize Institute cseh származású elemzője. Dalibor Rohac szerint az elnök bajban van, hiszen nem tud mit kezdeni a koronavírussal, ráadásul erősen megcsappantak az olajbevételek. Ezért indított támadást több cseh közéleti szereplő ellen a többi közt Konyev marsall prágai lovas szobrának eltávolítása ürügyén. A cseh elhárítás olyannyira komolyan vette a veszélyt, hogy védelmet nyújt a főváros polgármesterének. A másik kiszemelt egy kerületi elöljáró, aki átkeresztelte az orosz nagykövetség előtti teret, és a tekintélyelvű rezsimek nagy ellenfeleként a meggyilkolt orosz ellenzékiről, Nyemcovról nevezte el azt.

A háborúskodás részeként az orosz államfő a minap aláírta azt a törvényt, amely bűncselekménynek nyilvánítja a külföldön lévő orosz háborús emlékművek megrongálását. A cseh kormány viszonylag visszafogottan reagált a fejleményekre, részben, mert Zeman elnök erősen Moszkva-párti, részben pedig, mivel a kabinetnek csakis a Kommunista Párt támogatásával van többsége. Az államfő idáig azzal érvelt, hogy a mai Oroszország nem azonos a korábbi, félelmet keltő Szovjetunióval, és ha kiközösítik, akkor a csehek, szlovákok és magyarok saját magukat lövik lábon, kiváló üzleti lehetőségek előtt csapják be a kaput.

Ám a Kreml hangvételének és ellenséges lépéseinek a tükrében megalapozatlan az ilyesfajta állítás. Ráadásul az oroszok tönkreteszik saját, több éve tartó próbálkozásukat, hogy befolyásra tegyenek szert Csehországban, ugyanakkor bizonyítsák a nyugati szankciók szükségtelenségét. Emellett a cseh állam a NATO és az EU tagja, és most mindkettőben csak tovább erősödött a meggyőződés, hogy keményebben kell fellépni az orosz elnök ellen. Ez meg nem jó hír Putyinnak.