Európai Parlament;Európai Néppárt;

Újabb magyar vitára készül az EP

Az Európai Néppárt frakciója is támogatja a magyar veszélyhelyzeti intézkedésekről kezdeményezett plenáris vitát.

Ismét vita lesz a magyarországi helyzetről az Európai Parlamentben. Az uniós törvényhozó testület jövő heti plenáris ülésén a magyar felhatalmazási törvényről és veszélyhelyzeti intézkedésekről vitáznak majd a képviselők, miután a házbizottság kedden áldását adta a kezdeményezésére. A vitát a Zöldek indítványozták, majd csatlakoztak hozzájuk a szocialisták és a szélsőbaloldaliak. A három frakció azt szerette volna, ha állásfoglalás is készül, ezt azonban a kereszténydemokraták és a liberálisok elutasították. A téma napirendre tűzését a fideszes EP-képviselőknek otthont adó Európai Néppárt is támogatta.

A magyar vita ötlete már a múlt hónapban felmerült az EP-ben. Juan Fernando López Aguilar, a parlament állampolgári jogi bizottságának szocialista elnöke március végén nyilatkozatot tett közzé, amelyben aggasztónak nevezte, hogy „a magyar Országgyűlés szavazni szándékozik a ‘veszélyhelyzet’ meghosszabbításáról és a büntető törvénykönyv megváltoztatásáról”. A spanyol politikus felkérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, a javaslatok összhangban állnak-e az EU szerződésbe foglalt alapértékeivel.

A jogszabályok országgyűlési jóváhagyását követően Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős alelnök kifejtette, hogy az Európai Bizottság vizsgálata alapján azok nem sértik az uniós jogot, de végrehajtásukat folyamatosan és alaposan ellenőrizni fogják.

Gwendoline Delbos-Corfield, az Európai Parlament jelentéstevője egy keddi sajtóbeszélgetésen azt mondta, hogy tudományos szakértők elemzése alapján az uniós ellenőrző és végrehajtó testület igenis találhatna fogást a magyar törvényeken. A francia EP-képviselő többek között abban látja a problémát, hogy az Európai Bizottság jogi szolgálata konzervatívan és szűken értelmezi az uniós jogot. A magyar Országgyűlés által elfogadott veszélyhelyzeti törvény az egyetlen európai jogszabály, amely nem szab határidőt a rendkívüli intézkedésekre – fejtette ki, érthetetlennek nevezve, hogy a bizottsági jogászok ezt az uniós joggal összeegyeztethetőnek értékelték. Az Európai Parlament feladata, hogy politikai nyomást gyakoroljon az Európai Bizottságra és a kormányközi EU Tanácsra, hogy határozottan lépjenek fel az uniós értékek megsértőivel szemben. Legyen legalább egy intézmény, amely világosan és hangosan kimondja: ami Magyarországon történik, arra sehol másutt nincs példa – mondta Gwendoline Delbos-Corfield a küszöbönálló plenáris vita jelentőségéről.