Több napos késéssel a kormány tegnap benyújtotta az Európai Bizottságnak a konvergencia program frissített változatát. A tartalom nem okozott nagy meglepetést a csúszás ellenére sem, ugyanis továbbra is azt valószínűsítik, hogy a magyar gazdaság a koronavírus-járványt idén megússza három százalékos visszaeséssel, jövőre pedig már 4,8 százalékkal roboghat tovább a magyar gazdaság. A következő évekre pedig - 2024-ig - bő négy százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, vagyis gazdasági oldalról a Fidesz-kormány 2022-es újraválasztást nem fenyegeti semmilyen veszély, legalábbis a maga készítette gazdasági prognózis szerint.
A kormány azzal számol, hogy idén lelassul a lakossági fogyasztás növekedése, de a 0,9 százalékkal még pozitív tartományban marad, majd 2021-től itt is helyreáll a korábbi 3 százalék feletti ütemnövekedés. Az idei növekedési mélypontot alapvetően a nettó export és a beruházások drasztikus visszaesése okozza – ez utóbbi az idén 8,8 százalékkal lesz kisebb, mint tavaly volt, de 2021-re már 5,5 százalékos bővüléssel számolnak.
Az infláció a gazdasági visszaesés következtében kissé lelassul, a tavalyi 3,4 százalék után idén 2,8 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számolnak, ami a 2024-es előrejelzési horizont végéig három százalékon marad – vagyis a magyar gazdaságban megmarad a mérsékelt árnyomás. Az idén megnő a munkanélküliség, ám itt is meglehetősen optimista a kormány: azzal számol, hogy 4,5 milliós munkavállalói létszám az idén 1,8 százalékkal csökken, ami azt jelentené, hogy éves átlagban alig 80 ezer fővel nő a munkanélküliek száma. Az előrejelzés abban is optimista, hogy ezen a téren is gyors korrekcióval számol, 2021-ben már 1,6 százalékkal nőhet a foglalkoztatási ráta, így munkanélküliségi mutató az idei 5,6 százalékos tetőzése után jövőre már 4,3 százalékra esik vissza.
A most benyújtott konvergencia program annyiban hoz újat, hogy a kormány nagyon minimális mértékben, de elengedi az államháztartási hiányt: a tavalyi GDP arányos 2 százalékos deficittel szemben az idén 3,8 százalékot tervez, ami egy ilyen válság esetében – és három százalékos gazdasági visszaesés mellett – arról tanúskodik, hogy a kormány nem akar érdemben költeni a gazdasági károk enyhítésére. A kabinet eredetileg egy százalékos hiánnyal számolt, ezt emelték most 3,8-ra, miközben a növekedési előrejelzésüket plusz 4 százalékról mínusz 3,8 százalékra korrigálták.
A kormány szerint gazdasági értelemben a magyar gazdaság túl is jutott a mélyponton - ezt a március 23- április 20 közötti időszakra teszi -, vagyis már a fellendülési-normalizálódási szakaszba jutottunk. Mindazonáltal egyes szektorok (mint például a turizmus, kulturális és szabadidős tevékenységek) a korlátozások enyhítése után is tartósan alacsony kereslettel kénytelenek szembenézni – írják. Az optimizmusukat azzal is indokolja a kormány, hogy a járványügyi korlátozó intézkedések enyhítésével a háztartások kereslete is élénkülésnek indul, és ennek is betudható, hogy az idei lakossági fogyasztási előrejelzést nem vitték negatív tartományba. Előretekintve a kormány kedvezőnek tartja, hogy a nagyobb vállalatok az egészségügyi és biztonsági intézkedések bevezetését és a működési folyamataik részbeni átszervezését, esetleg leállását követően az elmúlt hetekben sorra jelentették be termelésük újraindítását. A járványhelyzet enyhülésével, valamint a gazdaság helyrerázódásával párhuzamosan várhatóan bővül a foglalkoztatás is.
A gazdasági növekedés megtorpanása a vállalatokat jelentős költségcsökkentésre is készteti, ami miatt a bérdinamika idén mérsékeltebb lehet – olvasható a jelentésben. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy a bérek a tavalyi 10,9 százalék után az idén mindössze 2,2 százalékkal nőnek, ami összevetve a 2,8 százalékos inflációval, a bérek reálértékének csökkenését jelenti, ám mindezt három százalékos gazdasági visszaesés mellett nem meglepő.
Eddig csak a kormányzat alap-forgatókönyvéről volt szó, ám készültek ennél pesszimistább változatok is: az alappálya azzal számol, hogy júniusra felszámolják a járványt. Ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy ez az időszak akár 2020 végéig is eltart, és ez esetben már nem három, hanem 7,3 százalékkal csökkenne a bruttó hazai termék (GDP), míg ha a III. negyed végén érne véget a járvány, úgy a gazdaság bő öt százalékkal esne vissza, ami kihatna a 2021-es növekedésre is.
