Előfizetés

A kormány kölcsönzött munkaerővel indítaná újra a gazdaságot - a szakszervezet tiltakozik

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.05.05. 14:52
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Zakor Sándor, a Prohumán Kft. ügyvezető igazgatója a tárca és a cég stratégiai együttműködési megállapodásának aláírásán
Fotó: Illyés Tibor / MTI
Csak azt felejtette el a külügyminiszter, amikor aláírta a munkaerőkölcsönző céggel a stratégiai megállapodást, hogy a válság miatt elsőként a kölcsönzött dolgozók kerültek utcára.
Nem a kiszolgáltatottabb munkavállalói pályát kell erősíteni, hanem az érdemi hozzáadott értékű munkahelyeket, azok védelme érdekében pedig át kell dolgozni a láthatóan nem működő munkahelyvédelmi akciótervet – reagált Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke arra, hogy a kormány hétfőn stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Prohuman munkaerőkölcsönző céggel. A megállapodást aláíró Szijjártó Péter külgazdasági miniszter úgy fogalmazott: a munkaerő-kölcsönző és munkaerő-közvetítő cégek jelentős szerepet vállalhatnak a gazdasági újrakezdésben, ezért a kormány számít a közreműködésükre és a tapasztalataikra. A Prohuman több száz céggel működik együtt, és a 10 legnagyobb foglalkoztató egyike Magyarországon, a járványveszély pedig felértékeli a munkaerő-gazdálkodásban szerzett tapasztalatokat, a kormány ezért a döntéshozatalban is számít a vállalat észrevételeire - tette hozzá. Zakor Sándor, a Prohuman ügyvezető igazgatója közreműködést ígért a kormánynak abban, hogy a lehető legkevesebb munkahely szűnjön meg, továbbá minél több munkaadó, és befektetés érkezzen külföldről.  Magyarországon 2002 óta lehet közvetítő cégektől alkalmazottakat bérelni, a munkaerő-kölcsönzés azóta évi több százmilliárd forint forgalmat termelő iparággá fejlődött. A koronavírus-járvány és az amiatt életbeléptetett korlátozások kapcsán ugyanakkor a cégek elsőként a kölcsönzött munkaerőtől váltak meg – hívták fel a figyelmet már korábban is a szakszervezetek. Székely Tamás is erre emlékeztetett, amikor úgy fogalmazott: Szíjjártó Péter csak azt felejti el, hogy a gazdasági zuhanás legelső lépése a nagyvállalatoknál a kölcsönzött munkaerőtől való szabadulás volt. Ezzel a legkiszolgáltatottabbak pillanatok alatt utcára kerültek, köszönhetően a kölcsönbe adó cégek embertelen elbocsátásainak. Nem véletlen, hogy Európában nem kedvelt az atipikus foglalkoztatásnak ez a formája a munkavállalók körében – mutatott rá a VDSZ elnöke. Hozzátette: a szakszervezetek ezért is tiltakoztak több ízben amiatt, hogy Magyarországon a leglazább ez a foglalkoztatási forma, és a legtöbb visszaélés ebben ágazatban tapasztalható.  A kölcsönbe adók kedvelt „játéka” a több cégből álló cégcsoport működtetése az egyszerűsített foglalkoztatás érdekében, hogy a legalacsonyabb áron lehessen embereket foglalkoztatni. Nyilvánvalóan ennek is köszönhető, hogy az „új partner” cég egyike azoknak a társaságoknak, amelyek a többszáz milliárdos iparággá fejlesztett munkaerő közvetítésből jelentős hasznot húznak – fogalmazott Székely Tamás. A szakszervezeti vezető szerint az is „érdekes”, hogy az a Prohuman lett stratégiai partner, aki ellen többször indítottak fekete foglalkoztatás miatt eljárást, és amelynél 2016 óta minden évben találtak be nem jelentett „fekete” munkavállalót. Az viszont sok mindent megmagyaráz, hogy a cég lengyel tulajdonosának kézbesítési megbízottja a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda – tette hozzá Székely Tamás, aki szerint ideje volna inkább a munkavállalókkal megkötni a stratégiai partnerséget.   
Székely Tamás, a VDSZ elnöke
Fotó: Népszava

Nyolc országban átlagosan napi 17 ezer kölcsönzött dolgozó

A Prohuman és a tulajdonában álló cégek csoportja munkaerő-kölcsönzéssel és HR szolgáltatásokkal foglalkozik több mint 20 éve a Közép-Kelet európai régióban. A vállalat összesen 8 országban naponta több mint 17 ezer embernek biztosít munkát. Ügyfelei között több mint 700 vállalat szerepel, köztük a legismertebb multinacionális cégek az autóipar, elektrotechnikai gyártás, pénzügyi szolgáltatások, az FMCG, a kis- és nagykereskedelmi, valamint IT szektorból. A Prohuman és leányvállalatai csoportszintű árbevétele 2018-ban 173,6 millió euro (megközelítően 52 milliárd forint) volt.  

A Fidesz 12. alkalommal szavazta le a rezsicsökkentést

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.05.05. 13:48

Fotó: Népszava
Nem tudnak annyira negatívba fordulni a nemzetközi energiaárak, hogy a Fidesz ne ragaszkodjon a 2014-ben „rezsicsökkentett” lakossági díjakhoz.
Egész pontosan 12. alkalommal szavazta le a Fidesz-KDNP-frakció a parlament gazdasági bizottságának múlt csütörtöki ülésén az MSZP rezsicsökkentési javaslatát. A kormánypárti többség szokás szerint – érzékelhetően ellenkező központi utasítás híján – nem engedi még a parlament nyílt ülésének napirendjére sem a témát. Az ellenzéki párt törvényjavaslatában – szintén „szokás szerint” – a háztartások számára átlagfogyasztásig 32 százalékos gáz-, valamint 10 százalékos áram- és 10 százalékos távhőárcsökkentést indítványoz, ezúttal visszamenőleg, április 1-i hatállyal. Az Orbán-kormány által meghatározott hazai energiadíjak elvben jórészt a nyugati tőzsdei gáz- és olajáraktól függnek – állapítja meg indoklásában az MSZP. Utóbbiak az elmúlt három év során tartósan 60-70 százalékkal estek. A kőolaj nemzetközi ára a közelmúltban is jelentősen zuhant. (A javaslat 25 százalékos esésre és 30-35 dolláros kurzusra hivatkozik, ám ma már inkább 20-25 dollár a jellemző, de Amerikában akadt negatív olajár is.) Az ellenzéki párt összevetése szerint amikor 2004-2005-ben 40-50 dollárba került az olaj, a magyar háztartásoknak 40-50 forintba került a gáz köbmétere. A 2006-os 60, illetve 2007-es 70 dollár mellett ugyanez az „elv” érvényesült. Nincs ugyanakkor értelmezhető kormányzati válasz arra, hogy a mai, 35 dolláros olajár mellett a lakosságnak miért kell változatlanul 101 forintot fizetnie a gázért – vetik fel. (A díj az Orbán-kabinet 2014-es „rezsicsökkentése” óta változatlan.) Míg a tőzsdei hatások lehetővé, a magyar háztartások jövedelmi és vagyoni viszonyai szükségessé teszik az árcsökkenés hatásának eljuttatását a lakossághoz – vélik. Az Orbán-kabinet által mesterségesen magasan tartott lakossági rezsi miatt gázértékesítési áraiban már a nagykereskedő, vagyis az orosz energiahordozót hosszú távú távú szerződés alapján beszerző MFGK sem követi le a tőzsdék alakulását. Beszámolói szerint az állami cég csak 2015-ben 85 milliárdos sáppal adta tovább a lakosságnak szánt gázt. 2016-os könyveik 50,8 milliárdos pluszbevételről tanúskodnak. Ez csak 2016-ban 22,1 ezer forintot húzott ki egy átlagháztartás zsebéből. Az MSZP-s javaslat végrehajtása – ami családonként csupán a gázrezsiben évi 42 ezer forintos megtakarítást hozna – pusztán kormányzati akarat és képesség kérdése lenne. Álláspontjuk alátámasztásául a csökkentés lehetőségét a nemzetközi áresés tartósságához kötő korábbi fideszes nyilatkozatokat is idéznek. A költségvetési számok között a kabinet is tartós áreséssel számolt. A mérséklést az igazságosság érdekében érvényesítenék átlagfogyasztásig. A Fidesz 2013-2014-es „rezsicsökkentéséből” származó megtakarítások háromnegyede a legtöbbet fogyasztó – jellemzően legvagyonosabb – egynegyednél csapódtak le. De az Orbán-kormány egyéb intézkedései – egykulcsos adó és gyermek utáni adókedvezmény, EU-rekord áfa és infláció, biztosítási adó, tranzakciós adó – is inkább a szegényebbeket sújtják. A felső plafon ennek ellensúlyozása mellett takarékosságra is ösztönöz – érvelnek. A gazdasági bizottság fideszes elnöke, Bánki Erik aznapi, lakonikus beszámolója arról tudósít, hogy a bizottság nem vette tárgysorozatba az indítványt.

Még beváltható az utalvány

Május 31-ig válthatók be az átvett, de még fel nem használt rezsiutalványok – közölte Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélkül miniszter hivatala. Ez az átvett ívek 5 százaléka. A járványhelyzet miatt javasolják, hogy a jogosult nyugdíjasok a beváltást lehetővé tévő postákon vagy a nyitáskor intézzék a beváltást, vagy bízzák azt fiatalabb családtagjaikra. Eddig 21,5 milliárd forint értékben használták fel áram és gázszámla-kifizetésre a rezsiutalványokat, amelyek 98 százalékát vették át. Fónagy János illetékes államtitkár nyilatkozatában a kormány nyugdíjasokat segítő intézkedéseit sorolta. (A közlés kapcsán megjegyzendő: a rezsiutalványt a kormány nem a gázáron elért hasznukból, hanem adófizetői pénzből állja.)

Csak ősszel indulhat újra a Lufthansa, tízezres elbocsátás várható

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.05. 12:43

Fotó: Vasco Garcia / AFP
Kérdéses, hogy a cégnek sikerül-e elkerülnie a csődöt.
Csak ősszel indulhat újra a Lufthansa Group, a német légitársasági csoport 100 géppel csökkenti flottáját és 10 ezer ember elbocsátásra készül – mondta Carsten Spohr vezérigazgató a Lufthansa Group online éves közgyűlésén kedden. A vezérigazgató hangsúlyozta: most naponta alig 3 ezer embert szállítanak a csoport légitársaságai, de optimizmussal tekintenek a jövőbe, annak ellenére, hogy pontosan nem tudni, mi lesz Európa egyik legnagyobb légitársaságával a járvány után. Az is kérdéses, hogy a cégnek sikerül-e elkerülnie a csődöt a kormányok segítségével. „A Lufthansának gyakorlatilag nincs bevétele, kiadásai viszont megmaradtak” – fogalmazott Carsten Spohr, emlékeztetve, hogy a készpénzállomány gyors fogyásának megakadályozására a dolgozók 90 százalékát kényszerszabadságra küldték. Az újraindulási fázis azon is múlik Carsten Spohr szerint, hogy az államok milyen ütemben oldják fel az utazási korlátozásokat. A mostani információk alapján a légicég úgy számol, hogy legkorábban ősszel tudnak újraindulni a járatok, de az ezt követő felívelés nagyon lassú folyamat lesz, 2023-ra érhetnek el egyensúlyi állapotot, amely – mint Carsten Spohr fogalmazott – az új normális lesz. A vezérigazgató úgy látja, hogy a feltételezett jövőkép alapján a jelenleginél jóval kisebb üzemméretre kell átállnia a cégnek, tovább kell csökkenteni az üzemelési költségeket. Ezért kell a Lufthansának száz repülőgéppel csökkentenie az aktív flotta méretét, ami 10 ezer ember elbocsátását vonná maga után, hacsak nem találnak olyan megoldást, amellyel mind a 135 ezer munkavállalójukat tovább tudják foglalkoztatni. Előzetes adatok alapján a Lufthansa Group az első negyedévet 1,2 milliárd euró üzemi szintű veszteséggel zárta a tavalyi 336 milliós veszteség után, a cég bevételei 18 százalékkal 6,4 milliárd euróra csökkentek. A részletes adatokat a társaság május közepén hozza nyilvánosságra.